A konferencia második részében európai és távol-keleti mintaprojektek ismertetésére került sor. A merítés talán túl nagy is volt, a rendelkezésre álló egyéni időkeret pedig olyan kevés, hogy sokan nem is tudták jól beosztani. Talán a kevesebb ezúttal több lett volna, hiszen voltak olyan példák, amik nem igazán adtak többletet az előzőekhez, inkább csak színesítették a palettát.

Az első minősített passzívház Lengyelországban Szymon Firlag építész, WUT, NAPE, Lengyelország | IBP
Passzívházak – szlovák tapasztalatok Ing.arch. Henrich Pifko PhD, SKA a szlovák Passzívház Intézet igazgatója, egyetemi tanár, Szlovák Műszaki Egyetem, Építészkar Ökologikus és Kísérleti Építészeti Intézet | IEPD
Passzívházak Kelet-Ázsiában – Európai tapasztalatok átadása Koreában és Kínában Prof. Dr. Zhengnan Zhou építész Tsinghua University, Peking, Kína | https://www.tsinghua.edu.cn/eng/about/index.htm
Lakóépület felújítása passzívház-technológiával – A megvalósítás korlátai Roland Matzig építész, Németország | r-m-p architekten
Francia tapasztalatok az energiahatékony építés területén Pascal Rollet építész, Franciaország | Lipsky-Rollet architectes

E külföldi példák közül talán a két utolsó, a német és a francia résztvevő tudott igazán izgalmasat mutatni. Roland Matzig arra mutatott be egy példát, hogy a passzívház jó megoldás lehet meglévő épület felújítása bővítése során is, persze az is igaz, hogy a technológiában Németország vezető szerepe elvitathatatlan.

Francia tapasztalatok az energiahatékony építés területén – A házigazda Francia Intézet meghívására érkezett Pascal Rollet építész Budapestre, s beszámolt a francia eredményekről. fotó

A francia  Pascal Rollet építész egy hightech jellegű épületet mutatott be, melynek legfelső szintje felett, mint valami fémpergola lebegett egy, a tetőt befedő és azt messze túlnyúló fotovoltaikus (napelem) felület, amely a homlokzati mozgatható függőleges árnyékolókon elhelyezett napelemekkel együtt annyi elektromos áramot termel, amely meghaladja az épület szükségletét.

Ez a példa is azt mutatta, hogy egy szellemes megoldással 2 feladatot is el tud látni egy épületszerkezet: véd a naptól és ezt arra is használja egyben, hogy elektromos áramot termeljen.

III. Magyar gyakorlat, magyar példák

a délutáni első szekcióban kerültek sorra a talán leginkább várt előadások, melyek a hazai tapasztalatokat és példákat mutatták be. Értem én, hogy mindent össze kell szedni, ami kapcsolódik a témához, mert hiszen kevés a példa, mégis úgy érzem, hogy az egyformára kiporciózott időből sokkal több is juthatott volna pár előadónak – akár néhány előadás elhagyása révén is – hiszen a megvalósult illetve tényleges építés alatt lévő passzívházak tanulságai és tapasztalatai érthetően nagyobb érdeklődést keltettek, mint a csak látványterveken szereplő elgondolások.

A másik észrevételem az lenne, hogy az előadók közül sokan szerették volna Ádámtól és Évától kezdeni, holott az elméleti rész a délelőtti szekcióé volt, itt a tényleges példákra volt kihegyezve az érdeklődés, így bár tudva, hogy nagyon kimért az idejük többen is grafikonokkal és más egyébbel kezdték, miközben sűrűn elnézést kértek miatta. Az egész konferenciára jellemző volt, hogy a profi előadóknak nem kellett jelezni, hogy le fog járni a rendelkezésükre álló idő, rutinosan betartották, még akkor is, ha az nagyon kevés volt.

A kevesebb néha több – Energiatudatosan tervezett középületek

Dr. Reith András PhD, okl. építészmérnök (Mérték Építészeti Stúdió) előadása meglehetősen lazán kapcsolódott a konferenciához, hiszen egy passzívház elveit is felhasználó irodaház felújításról és egy önellátásra tervezett, konténeres mentőállomásról tartott ismertetőt.

A győri passzívház építésének kivitelezői tanulságai

Nem tudom, hogy Boros Károly magasépítő üzemmérnök (Boros Mérnök Kft.) milyen gyakran tart előadást, de a saját épülő passzívházát bemutató előadása igazán élvezetes volt, talán a konferencia legérdekesebb bemutatója. Nos pl. az ő esetében éreztem azt, hogy jóval több időt kellett volna hagyni számára, mert a kivitelezést részletesen bemutató, a menet közbeni változtatások tapasztalatai voltak a konferencia legértékesebb pillanatai. Szívesen hallgattam volna még.

A bemutatott hagyományos technológiájú épület megannyi apró részletére külön-külön hívta fel a figyelmet, mi minden szükséges ahhoz, hogy pl. a műszeres légtömörségi ellenőrzésen messze az előírt határértéken belül maradjon. Az ő előadása kapcsán terelődött a figyelem olyan fontos kérdésekre is, mint pl. a nyílászárók falban való elhelyezése, pontosabban nem a falban, hanem a fal előtt a hőszigetelésben, a hőhidasság elkerülése érdekében.

Külön kitért a beépítetlen padlás födémére kerülő hőszigetelés homlokzatra történő hőhídmentes átfordítására, ami azt eredményezte, hogy a fedélszék talpszelemenjét el kellett emelni a koszorútól és méretezett konzolként épült meg  | Borosház Kft.

A szadai passzívház építésének építtetői tapasztalatai

A konferencián Balogh György programozó matematikus vehette át Sariri-Baffia Enikőtől az első magyar passzívház tanúsítványát (az épületet Szekér László építész tervezte). A lakóépület polisztirol-magbeton technológiával épület, hőszigetelt lemezalapozással, így az épület tartófalai hőhídmentesen kapcsolódnak az alapozáshoz (szerk. megjegyzés: e technológia megfelelő voltát statikusok egy része meglehetősen szkeptikusan fogadja). Programozóként külön modell kísérleteket végzett az épület telken való legoptimálisabb (a legjobb benapozást eredményező) elhelyezése érdekében, ami a helyi építési előírások kereteit is meghaladta.

a szadai családi ház passzívház tanusítványa

Mindkét építtető elmondta, hogy a házukban alacsonyabb belső hőmérséklet mellett ugyanaz a komfortérzet, mivel a falak belső felülete – a jó hőszigetelés miatt – melegebb, „nem húznak”.

Az épület részletes bemutatását itt találja meg.

az alábbi videót a zoom.hu munkatársai készítették:

Az első passzívházak Magyarországon:

A következő előadás témája egy már régóta (2004) ismert és jól publikált épület, a SOLANOVA-projekt volt Dunaújvárosból. A panelépület utólagos „passzívházasítása” Dr. Novák Ágnes építész (MOME Építész Tanszék) nevéhez fűződik és ha nem is lett minősítve, de Magyarországon az első komolyabb méretű kísérlet volt ebben a témában, ráadásul paneltechnológiával épült lakóházon. Bár a projekt sokak számára már ismert volt, de legalább a bemutatás gyors és frappáns volt.

Ez a téma – inkább általánosságban – pl. megért volna egy jóval nagyobb időkeretet is, mivel az országban található 700 ezer panellakás felújítása-korszerűsítése elodázhatatlan kötelezettséggé vált és nem látni semmilyen komoly központi szándékot a helyzet érdemleges javítására (az utólagos hőszigetelés támogatása csak csepp a tengerben)

Ő mutatta be a Kőrőshegyi völgyhíd mellett épült Hírmérnökségi Telepet is, melyet a konferencia főszervezője, Szekér László tervezett.

Egy passzív irodaház és az autonómia

Ertsey Attila építész (KÖR Építész Stúdió Kft.) előadása inkább emlékeztetett portfóliójának bemutatására és kevésbé a passzívház iránt érdeklődők tájékoztatására (munkásságának egyes projektjei igazából a fenntartható fejlődés témaköréhez kapcsolódtak és nem annyira passzívházhoz).

Végül egy olyan tervezett irodaházat mutatott be, amelynek passzívház jellegéről nem tudtunk meg sokat, talán csak annyit, hogy a tetejére elképzelt napelemeket a szomszédos telken lévő lapostetős raktárépületre elhelyezni szándékozott további, több mint 2000 db napelemmel lehetne olyan szintre hozni, hogy hozzávetőlegesen kiszolgálja az irodaépület elektromos igényét.

Energiadizájn – A pécsi Modern Magyar Képtár terve

Nem igazán volt érthető számomra, hogy miképpen került ifj. Kistelegdi István építész (Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Épületszerkezettan Tanszék) előadása a konferencia témái közé, hiszen a bemutatott anyag sokkal inkább egy építészeti bemutató volt, aminek nem sok köze volt a passzívházhoz.

a beszámolót folytatjuk

Vértesy Mónika környezetmérnök felmérésével

[poll id=”19″]