Tervkritika 17 | másfélszintes családi ház
A terveken lévő megjegyzés szerint adaptált épülettervet látunk, így nem igazán lehet tudni, ki az eredeti tervező és azt sem, mennyiben tértek el a mintatervtől … de talán ez most a Tervkritika szempontjából nem is érdekes. A mintatervet az épület gyártója-kivitelezője bocsátotta az megrendelő rendelkezésére. Előzetesen csak annyi, hogy nem tudom megállapítani, hogy a kiválasztott mintaterv, e mintaterv adaptálása vagy megrendelők által elképzelt majdani életvitel határozta-e meg ezt az elrendezést, kialakítást?
Az alábbi megjegyzéssel kaptam meg a terveket:
Tisztelt Koós Úr!
A mai telefonos megbeszélés alapján megküldöm Önnek az elkészült építési tervet, hogy építészeti, esztétikai, ergonómiai és minden szempont alapján, amely Ön szerint fontos, kérnék egy értékelést, bírálatot. Az elkészített látványtervhez képest változott a garázs fölötti ablak mérete, „francia” típusú erkély ajtóra lett cserélve, ugyan így az étkező déli irányban lévő is erre lett cserélve, valamint a nappali déli oldalra néző ablak szintén ilyen.
Az értékelését, javaslatát előre is köszönöm.
Az épület telepítése szokványosnak mondható, oldalhatárra épített, rövid előkerttel, amelyen el kellett férnie a pinceszintre vezető lehajtónak (15 % lejtés). A pince gk. tároló miatt az épület részben fszt-es, részben két szintes (innen a cím > másfél szint). A telek nagyon kis méretű.
A pincébe kerültek a gk. tároló és a szerviz helyiségek (kazán, mosókonyha), innen egy húzott egykarú lépcső vezet fel a bejárati szintre.
A földszint 2 részre oszlik, lényegében fél szint eltolásos amiatt, hogy a pincézett rész kiemelkedik a többihez képest, így ahhoz külön lépcsőkart illesztettek illetve (az előbb említett) külön lépcsőkar köti össze a pincével.
Az alaprajzi elrendezés elsőre (és másodikra) is meglehetősen szokatlan, csak azt tudom elképzelni, hogy a majdani lakók elképzelt életmódja miatt lett így kialakítva, máskülönben nehezen érthető, hogy miért egy dolgozószoba a lakás középpontja és miért ebből nyílik egy fürdőszobás szoba és a nappali? Egy biztos, a dolgozónál nem lehetett szempont a nyugodt elmélyülésre alkalmas tér kialakítása.
A lakás bejárata meglehetősen sután vágja ketté az egész földszintet, igazából elég esetleges a kialakítása. Keskeny és hosszú, a nagyobb fürdőszoba sem ebből, hanem a pincelépcső meglehetősen keskeny és szűkös előteréből nyílik. E szűkös előtérbe helyezték el a nagyon kis belmagasságú padlástér megközelítésére szolgáló feljárót is. A gond ezzel csak az, hogy ez a tetőtér szélességében cca. a negyedbe kerül és mivel a tetőtér középen mindössze 2 méter, így itt a belmagasság mindössze 1 méter lesz. Jobb lenne, ha a gerinchez közelebb lehetne a feljáró.
Ebben a lakásban sincs különálló WC helyiség, pedig kötelező, OTÉK előírás
OTÉK 99. § (7) Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni.
Az előtérben jobbra lévő lépcső egy üres falnak vezet neki,ettől jobbra és balra nyílnak helyiségek. A konyha-étkező nekem aránytalanul nagynak tűnik pl.a nappalihoz mérten, de lehet, hogy ez is kifejezett kívánság volt a megrendelők részéről, nem tudom.
Összefoglalás | Az alaprajzot elnézve az a benyomása támadhat a szemlélőnek, hogy ez egy meglévő épület bővítésével és részbeni átalakításával jött létre, olyan a közlekedési rendszer és a helyiségek elosztása, pedig NEM. Ez egy újonnan tervezett családi ház. Továbbra sem tudom megállapítani, hogy a kiválasztott mintaterv, e mintaterv adaptálása vagy megrendelők által elképzelt majdani életvitel határozta-e meg ezt az elrendezést ? Ha pl. valaki meg akarná vásárolni és kikérné a véleményemet, én valószínűleg lebeszélném róla, mert sokba kerülne az átalakítása. Mindezt miért írom? … , mert szerintem ha valaki nem 200 %-ban biztos benne, hogy még az unokája is itt fog lakni, akkor csak olyat szabad építeni, ami piacképes.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
A Tervkritika a kooseptar.hu honlap ingyenes szolgáltatása, melyért cserébe cikk-ként megjelenik nyilvánosan is, azonban az ezzel kapcsolatos levelezés, rajzok szerkesztése, feltöltése és kritika megírása nagyon időigényes és mivel az utóbbi időben egyre több megkeresés érkezik hozzánk, így a továbbiakban maximum csak heti 1 db-ot tudunk vállalni. Ami efölött érkezik, azt csak megbízás, díj ellenében tudjuk elkészíteni … remélhetőleg elfogadják ezt és megértik, hogy a mi időnk is véges. Szeretnék kérni egy ingyenes Tervkritikát a házamról
[poll id=”18″]
Hozzászólások (11): megnézem
gramercy
2009. január 23. péntek 01:33
kriminális ekkora méretű telkeket kimérni, tiszta japán
monzoza
2009. január 23. péntek 10:44
Kedves Miklós,
a mi házunk garázslejárata is kb. 15%-ra van tervezve, Ön szerint ez mennyire meredek?
köszönöm szépen!
Koós Miklós
2009. január 23. péntek 10:47
az lankásnak minősül.
nem ritkák a 20-25%-os lejtők sem, viszont azok télen használhatatlanok, hacsak nincs rámpafűtés bennük
Brocs
2009. január 23. péntek 14:24
Szerintem ez a lakás egy átlag kétgyermekes család részére igen nehezen belakható. A típusterv lehet vagy 20-25 éves.
Laci
2009. január 23. péntek 14:38
Az összefoglalás utolsó mondatával én nem teljesen értenék egyet. Fontos az eladhatóság, de egy családi háznál ez legjobb esetben is csak második helyen szerepelhet. Persze ettől a háztól függetlenül, mert ez igazából csak úgy „lakható”, ha a családtagokon kívül más nem lép be az ajtón… Már a helyiségek funkcióinak átrendezésével is sokat javulna a helyzet…
Koós Miklós
2009. január 23. péntek 14:43
azért irtam, mert a legtöbbünk számára túl nagy beruházás ez és ha valamiért mégis költözni kell vagy más miatt el kell adni, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kötöttségekkel (árengedménnyel) kell eladnunk. Így értettem
marci
2009. január 23. péntek 15:44
Nekem a zuhany tűnik meglehetősen kicsinek, fülkeszerűnek…
Laci
2009. január 23. péntek 16:20
Lehet hogy kicsi a zuhanyzó, de a funkcióját maradéktalanul betölti. Inkább gond az, felesleges egy gyakorlatilag két hálószobás házba különálló, szobából nyíló zuhanyzó. Ekkora alapterületen helypazarlás. Ennél fontosabb lenne akár egy különálló WC, vagy kamra, vagy a lakószinten lévő háztartási helyiség…
Ha van igény zuhanyfülkére, az elférne akár a fürdőszobában is, ha nem sarokkád lenne ott, sokkal nagyobb lenne a használható falhossz.
KGyST
2009. január 23. péntek 21:04
A későbbi értékesítés lehetősége tipikusan olyan, amit az építtető „eső után köpönyeg” szituációban ért meg, utólag. A kis gyerek felnő, és nem meglepő módon nem akar a szülőkkel élni, stb.
Ez a ház egyszerűen szürreális, teljesen randomizáltan vannak szétdobálva egymással köszönőviszonyban nem lévő funkciók, szinte minden rossz helyen van. Arról nem is beszélve, hogy ha már megcsinálják a félszinteltolást, mért nem kerül oda valami érdekesebb térkapcsolat? A nyilvánvaló elrendezés a konyha melletti szobából csinálna nappalit, hátul két hálószoba, a dolgozó meg maradna középen, de valami értelmesebben megoldott folyosóval. Valószínűleg a kertkapcsolat miatt kerül a nappali jelenlegi helyére, akkor viszont mehetne vele a konyha is. Valóban nehezen érthető az alaprajz szándéka.
Szabóbácsi
2009. január 23. péntek 23:46
Felcsaptam egy 1987-es tervgyűjteményt. Kísértetiesen hasonlít a KECEL-PÉCEL tervekre. Legfeljebb ott a középső traktus normálisan lakóelőtérként funkcionál csőfolyosó nélkül. Szerintem csak rontottak a terven, de azt alaposan.
Tényleg fontos a piaci érték is. Nem lehet tudni mit hoz a jövő. Lehet hogy az „örökre” csak öt évig tart. Egy átgondolt ház értékesebb a mindenkori használójának is, jobban fogja szeretni.
Lilla
2009. január 27. kedd 11:44
felénk a konyhához kapcsolódó szobát cselédszobának hívják…..