Készházak | volt egyszer egy betonyp faház 2.
A Készházakról szóló kis sorozatunk első részében arról olvashattak, hogy 1980-s évek elején a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát, népszerűbb nevén a FALCO a korábbi közösségi célokra gyártott paneles faházak után belekezdett a paneles családi házak gyártásába is. A 80-as években nem nagyon volt még készház a családi házak között, ami volt, azok is leginkább egyedi szerkezetek voltak, egyedi tervezéssel, jobbára a Falco által gyártott és lekoppintott, leegyszerűsített technológiájával.
Miután a „piacon” nem nagyon voltak még szereplők – és itt ne felejtsük el, hogy még vastagon a szocializmus áldását élveztük – a gazdaság területén azonban már érvényesültek a kapitalista piacgazdaság elvei. Gazdaságos terméket kellett gyártani.
Szűcsné Schmidt Márta szerint – aki akkor meghatározó résztvevője volt a termékfejlesztésnek – a FALCO korábban is úttörő szerepet vállalt az újdonságok megvalósításában, tegyük hozzá sikerrel. Ezért könnyebb volt támogatást találni az ilyen beruházásokhoz. Ekkor volt új termék Európában és a FALCO-nál a Betonyp lemez, aminek keresték az alkalmazási területeit. Abban az időben is sokat jártak a vállalat szakemberei külföldi szakmai kiállításokra, tanulmányutakra, hozzájutottak külföldi szaklapokhoz, ahonnan ötleteket gyűjtöttek. Volt különleges alapanyag, volt könnyűszerkezetes gyártási tapasztalat, volt nyugati benyomás és lelkesedés, nyitottság az újdonságokra valamint támogatás a vállalat vezetői részéről. Talán mindezek együtt tették lehetővé, hogy elindult a gyártás.
Ez nyilvánvalóan egy stratégiai döntés volt. Amikor azt írtam, hogy a piacnak még nem nagyon voltak szereplői, akkor ez nem teljesen igaz. Ott volt az igazából egyetlen, és igencsak „félnivaló” konkurens, az osztrák Wolf cég magyarországi leányvállalata a PannonWolf, amely viszont már akkor több évtizedes tapasztalattal rendelkezett a faházépítés terén. A Wolf a nagypaneles faházépítés mellett tette le a voksot és így a két piaci szereplő technológiában is mást és mást képviselt.
Mint kiderült a PannonWolf már 25 éve jól döntött, mert a nagypaneles faházak kiszorítottak szinte minden más technológiát. Ha valaki megnézi a MAKÉSZ tagvállalatait, akkor láthatja, hogy a 26-ból – a pár helyszinen összeszerelő vagy gerendaházas kivételével – a döntő többség nagypaneles technológiát használ, kispaneleset már senki sem.
1990-ben az akkori készházpiac két meghatározó cégét, a Falco-t és a PannonWolf-ot meghívták egy nagyszabású tenderbe, amelyben Fonyód-Bélatelepen, a HBH Bajor Söröző tőszomszédságában lévő több hektáros területen kellett egy 150-200 egységből álló üdülőfalut kialakítani (150 db készházat egy menetben eladni, ez nem csak akkor volt nagy falat, hanem ma is az lenne). A terület olyan szinten elő volt már készítve, hogy készen voltak a közművek és a belső utak is (a beruházó egy Városmajori utcában működő cég volt, a nevükre sajnos már nem emlékszem).
A két cégnek javaslatot kellett tenni a beépítésre és fel kellett építeni 2-2 db mintaházat. A tervek – amiket Sánta Enikővel közösen készítettünk – rekord idő alatt készültek el 1990 nyarán, mert ősszel már gyártották és szerelték a házakat. Felépült a két ház, a kiírás értelmében az egyik egy földszintes, a másik egy emeletes változat volt. Ennek a projektnek a megmaradt rajzai és fotói láthatóak itt illusztrációként.
A döntés pedig csak húzódott, húzódott…majd egy idő múlva csak annyit lehetett hallani, hogy a projekt megállt, a cég pedig tönkrement(?). Még évekig ott állt a nagy puszta közepén ez a 4 db faház, elég furcsa látványt alkotva a kész, burkolattal is ellátott utcákkal. Aztán dobra verték és eladták őket.
Egy paneles betonyp házakról szóló cikkben nem lehet nem megemlíteni az akkori piac harmadik szereplőjét, a ráckevei Architektúra (kis)szövetkezetet, amely az un. gyorslakóházának hihetetlen olcsóságával tudott eredményeket elérni. A technológia fejlesztése helyett az olcsóság és az egyszerűség volt a hívószavuk. Az egyszerűsége pl. abban is megnyilvánult, hogy nem szégyellték a panelillesztéseket – a korábbi Forfa házakhoz hasonlóan – kívül-belül közönséges fa takarólécekkel eltakarni, illetve a vezetékeket falon kívül vezették és úgy reklámozták a házaikat, hogy „téliesíthetőek”. Bármilyen hihetetlen, ezzel a termékkel és marketinggel is rendkívül sok épületet tudtak eladni, hiszen Magyarországon – különösen a 80-as években – az olcsóság mindent felülírt. A céghez köthető az ÉNY-i határszélen, Levélen gründolt, nagy publicitást kapott, majd később dicstelen véget ért „EXPO falu”. A cikk írása közben meglepve tapasztaltam, hogy a cég még mindig aktív (nem MAKÉSZ tag) és 20 év elmúltával is „téliesített” jelzővel értékesíti „gyors” lakóházait, melyek reklámfotóin még mindig a fent említett, 20 évvel ezelőtti hézagtakarásos megoldás látszik. Egyszerűen hihetetlen…
Maradjanak velünk, mert folytatjuk a sorozatot.
[poll id=”23″]
Hozzászólások (39): megnézem
sanyoka
2008. december 6. szombat 17:41
Azért elmondanám a ráckevei készházakról, hogy mivel nekem is az vam már 18 éve, teljesen korrekt módon használható. A képen valóban a régi tipusú alpesi ház képe van, de ma már dryvitozva adják. Az enyémet is utolag dryvitozták az idén.
Harsányi Ágnes
2009. február 17. kedd 18:59
Már régen volt hozzásuólás, de azért, ha még valaki belekukkant, akkor tudna válszolni. Itt Bp-ten az Orbán-hegyen a 10 emeletesek tövében a sok kis betonyp sorházakat ki építette? Hogy milyen technikával vannak szigetelve nem tudom, de már vagy 20 éve állnak, s élnek benne.
Csiszár Antónia
2018. február 28. szerda 02:03
Kedves Agnes ! Ezek ún. Linzer házak, osztrák technológia. Egy ott lakó
Tasnády Gergely
2009. november 16. hétfő 15:13
Kedves Miki!
Megpróbálok előbányászni némi kép és technológiai terv anyagogot.
Bea
2010. február 10. szerda 01:20
Én is Betonyp lapokkal burkolt tetőtérben lakom, és a festő megijesztett amikor azt mondta, hogy ezek a lapok tartalmaznak azbesztet, és minden festés előkészítésnél a csiszolás során a levegőbe kerül. Kérem írjon, aki erről többet tud !!!
Előre is köszönöm
Bea
2010. február 10. szerda 01:23
Minden érdekel a betonyp lapok gyártástechnológiájáról …
Koós Miklós
2010. február 10. szerda 06:56
Kedves Bea,
a festője valószínüleg nem ért hozzá, és pusztán a hasonlóság okán mondhatta azt, amit. A betonyp nem tartalmaz azbesztet és már más szerkezet sem, mert már évtizedekkel ezelőtt kivonták a forgalomból és szigurúan tiltott a használata.
Szent-Királyi Szabolcs
2010. április 7. szerda 10:11
1988-ban vásároltam egy betonyp házat a Falco-tól. Jelenleg is ebben lakom. A hőzárására jellemző, hogy a 124 m2-es házat egy C12-es kazán fűti. Az éves gáz felhasználásom 2.700 m3 körül van úgy, hogy a konyha és a melegvíz ellátás is erről megy. Kívül Dryvit vakolat segíti a hőtartást. Szóval ilyen tekintetben kiváló. Viszont van egy problémám. A terasz kialakításánál egy kivitelezési hiba következtében víz érte azt a párnafát, amire a panelek rá vannak állítva. Ugyan a hibát kiküszöböltük, de az elkorhadt párnafát /kb. 2 m hosszban/ és a panel alsó részét – ami szintén korhadt – ki kellene javítani. Ehhez kérek tanácsot, illetve javaslatot kivitelezőre.
Az eredeti tervezési és építési dokumentáció rendelkezésemre áll. Segítségét előre is köszönöm.
% Szent-Királyi Szabolcs
Debrecen
Kernya Zoltán
2011. július 1. péntek 10:22
A „nagypaneles” csak a nagy gyártó cégeknek jó (legalacsonyabb m2 ár miatt). A használónak a legjobb minőséget a „helyszínen ácsolt” adja. Tudom miről beszélek, két éve „ácsoltam” egy 120 m2-est magamnak, sokan nem hiszik el hogy 10 millióból kulcsrakészre kijött.
Azóta vagyok betonyp hívő.
Dávid Zoltán
2011. július 11. hétfő 19:25
Üdv!
Az lenne a kérdésem, hogy a vásárolt 36 nm-es Betonyp házunknak hiányzik egy külső eleme, eltörött.
Hogyan tudom pótolni, ha tudom…?
Dávid Zoltán
Dávid Zoltán
2011. július 11. hétfő 19:26
Üdv!
A nemrég vásárolt 36 nm-es Betonyp házam egyik külső panelje hiányzik, összetört.
Segítsenek kérem, hogyan tudom pótolni, ha tudom…?
Dávid Zoltán
Dávid Zoltán
2011. július 11. hétfő 19:30
[re=80955]Kernya Zoltán[/re]: Üdvözlöm!
Ha nem zavarom, érdeklődnék az Ön által „ácsolt” házzal kapcsolatban.
Mi négygyermekes család vagyunk és nagyon fontos lenne, hogy olcsó és energiatakarékos házat tudjunk építeni és minél több munkát magunk szeretnénk elvégezni, szintén ktg.takarékosság miat…
Ha tud, kérem segítsen javaslataival, tapasztalataival!
Mi Bpesten élünk.
Dávid Zoltán
Koós Miklós
2011. július 11. hétfő 19:37
[re=81032]Dávid Zoltán[/re]:
erre látatlanban elég nehéz válaszolni. A Falco betonyp házelemei 120 illetve később 125 cm szélesek voltak, önmagukban teherhordók. Ha ez megsérül, akkor helyszíni munkával pótolni lehet a vizszintes és függőleges bordákat, a külső belső betoníp lapot és a közéjük kerülő hőszigetelést. paneles+helyszíni szerelésű házuk lesz.
Kernya Zoltán
2011. augusztus 2. kedd 19:16
[re=81033]Dávid Zoltán[/re]:
A ház Kalocsán áll ott megnézhető,szivesen segítek. Tudtommal jelenleg csak EMI engedéllyel rendelkező vállalkozás készíthet hivatalosan könnyűszerkezetes házat, de mindenre lehet megoldást találni.
Simor Árpád
2011. augusztus 14. vasárnap 10:57
Hozzáférhető még valami szerelési utasítás a betonyp házakról? Gondolkodom egynek a megvételén, amit szét kéne szedni és újra fölállítani. De csak úgy szétbarmolni nem akarnám.
***
Bea festőjéhez (noha régi a post) csöndben hozzáfűzném, hogy a festő nem csak az anyagismerettel „bennemaradt a régiben” (Cseh Tamás), hanem azért is, mert aki ma elszívás nélkül csiszol, az egyéb aljasságra is képes – más kérdés, hogy a szobafestő és mázoló „tisztes ipar” sok más egyéb kérdésben is fényévekre van a szakmai minimumtól. Nem véletlen, hogy az ócsai könnyűszerkezetes kormányötletelés kapcsán egy illetékes oda talált nyilatkozni, hogy a közmunkát csak az alapozás és a festés, mint nem szakmunka területén tudja elképzelni. Ehhez nincs mit hozzáfűzni. Sajnos.
Végh Csaba
2011. szeptember 7. szerda 15:24
Üdvözlet!
Még apám ’88-ban építetett egy Ráckevei Gyorslakóházat (/wp-content/uploads/2008/12/07.jpg) tetőtér kialakítása nélkül. Telt múlt az idő, lett pénz a tetőteret válaszfalakkal, bútorokkal beépítettük. Kivűlről nikecellel bevonattuk. Mára én is felnőttem, én „gondozom” a házat. A palatetőzete igencsak megérett a cserére. Kérdésem az lenne, hogy egy ilyen könnyűszerkezetes ház mit bír el? Mit javasol? Gondoltunk a zsindelyre, de ahhoz Osb lapokra lesz szükség az + súly. Akármilyen cserepet mégsem választhatok, lévén, hogy könnyűszerkezetes házról van szó. Mégse rogyjon össze. A palát mindenképpen le szeretném vetettni. Mire kell figyelni egy új „fedésnél”?
Végh Csaba
Koós Miklós
2011. szeptember 7. szerda 15:32
[re=81563]Végh Csaba[/re]:
Figyelem, a bontott pala veszélyes hulladéknak minősül, amit nem lehet egy sima sitt telepre kihordatni, igazolni kell a veszélyes hulladéklerakó befogadóját, ami akár 100 ezer Ft-os tétel is lehet (csak a várható költségek miatt mondom).
Nyilván nem a falakkal lenne gond, hanem a tetőszerkezettel, pontosabban a szarufákkal, azokat kellene ellenőrizni.
a pala helyett (vagy akár a megtartása mellett!!!) érdemes volna valamilyen táblás tetőfedésben gondolkozni, pl. Lindab vagy más hasonló. Gyors és nem drága, különösen ha marad a jelenlegi fedés a helyén.
Tüke
2011. szeptember 8. csütörtök 06:57
[re=81563]Végh Csaba[/re]:
Mivel pár hónapja végignéztem egy palatető leszedést, Miklós figyelmeztetése megfontolandó ! Érdemes a Google keresőbe írni (és elolvasni) Gyakorlati tanácsok az azbeszt kezelésére. Amit hiányoltam az anyagból az az, hogy majd gondolni a szomszédok egészségére is, ha lennének.
Szent-Királyi Szabolcs
2011. szeptember 8. csütörtök 11:47
Végh Csabának
A Betonyp házam erdetileg is bramac tetővel épült. A szarufákat és a lécezést is a Falco szállította. A panelek elbírják tetőt, de annak szerkezetét kell megvizsgálni (teherbírás, állapot, stb.). A Lindab tetőt nem javaslom, mert a tv-ben ahány viharkárt mutattak, az mind lindab volt. Valamilyen cserép héjjalást javaslok. (Ezek a nagy sebességű légáramlatoknak inkább ellenállnak, mint a nagytáblás fedés. Legfeljebb néhány cserepet ver le, de nem az egész tetszerkezetet.) Lehet, hogy nem olcsóbb, de célravezetőbb.
Üdvözlettel
% Szent-Királyi Szabolcs
Koós Miklós
2011. szeptember 8. csütörtök 12:41
[re=81582]Szent-Királyi Szabolcs[/re]:
a táblás anyagú tetőfedéseket rögziteni szokás (Lindab esetében pl. csavarral), ha nem igy volna, nem lehetne beépíteni őket, mert az első szellőre elszállnának.
szoka ferenc
2011. szeptember 9. péntek 02:25
[szerkesztői megjegyzés] a hozzászólását áttettem a megfelelő topikba: https://kooseptar.hu/2011/04/01/megkoveztek-hitlerhez-mertek-mi-johet-meg/#comment-81593.
ez ugyanis nem a mobilhome-król szól, hanem a betonyp készházakról
Márfai László
2012. január 23. hétfő 17:02
Tisztelt Koós Miklós!
Sajnos csak most akadtam a leírásra, nem egy évvel ezelőtt! Az említett cég 2011 novemberében(!) épített fel nekem Ráckevén egy betonyp üdülőt. Tény: nincs takaróléc, a hézagot purhab tölti ki. Ezt belül majd gipszkarton, kívül dryvit fogja fedni (ha külön megrendelem, de mástól). Ami fontos: lehet, hogy olcsósággal nyertek (nálam is), míg nem szembesült az ember az „apróbetűs” részekkel, illetve a le nem írt – de természetesnek tartott – részletek hiányáról! A tetőfedés, az aljzatbeton, a lépcső (tetőtérhez nem jár?!!) mind utólagos költség, ami a kivitelező árkalkulációjában kb. 1 millió Ft (mással készíttetve 400 ezerbe került).A tervezett ablakokat más céggel készíttetve azonos költségből még redőnyre és mobil szúnyoghálóra is telt!
Kérdésem Önhöz: hol lehet találni olyan villanyszerelőt, aki ért az elemeken belüli vezetéshez és reális áron számol (a cég által hozott helyi szakember értett hozzá, de „kiállásonként” 6 ezret (+ÁFA) kérne (vezeték+doboz)! Ez nekem aranyár!!!
Válaszát előre is köszönöm!
BORDÁS IMRE
2012. február 25. szombat 15:26
24 éve élek ilyen házban, csak pozitív tapasztalataim vannak!Villany és más műszaki megoldáshoz szívesen adok tanácsot./30-2491-605/
Szent-Királyi Szabolcs
2012. február 27. hétfő 11:51
Az eredeti Betonyp panelekben a villanyvezeték helye ki van alakítva. Minden panelben két szélen egy-egy műa. „bergman”cső áll rendelkezésre. Amikor a koszorút képező deszkákat felszegezik, az elektromos tervek szerint azokat átfúrják és a műanyag csüveket felhúzzák a panelból. Így a műa.cső átér a koszorún és védelmet biztosít a belehúzandó vezetékeknek. A teljes villamos hálózat a padlástérben fut és a megfelelő helyeken rendelkezésre álló csővekben lehet a vezetékeket a kapcsolókhoz, konnektorokhoz vezetni. A kapcsolók és más szerelvények helyén süllyesztett dobozokkal lehet azokat bekötni, rögzíteni. Az én házamban nincs a tetőtér beépítve, így minden gond nélkül lehetett a kötések dobozait elhelyezni a padlástérben.
A víz- és gázvezetékeket mindenhol a falon kívül vezettük. A panelek áttörésénél figyelembe vettük a panel vázszerkezetének helyét. Ezeket mindenhol kikerültük. Ehhez segítséget adott az eredeti tervdokumentáció, amelyben szerepelt a panelek szerkezeti rajza. Így a panelvázat nem roncsoltuk, vágtuk át sehol. A panel áttöréseknél műanyag béléscsöveket helyeztünk el. Ha gázboylert akar beszerelni, a hőtárolósat javaslom. Az átfolyó boyler sok gázt fogyaszt, hatásfoka pedig lényegesen kisebb mint a másik.
Ha tudok bármiben szakmai segítséget/tanácsot adni, szivesen állok rendelkezésére.
Márfai László
2012. február 27. hétfő 13:40
[re=83568]Szent-Királyi Szabolcs[/re]: Köszönöm a válaszát, irígylem, hogy az eredeti – vezetékcsatornás – panelekből építkezhetett. Nálam a tetőtér és a födém minden eleme a helyszínen „gyártódott” a gerendákból, betonyp lapokból (építőmérnökként most már én is tudnám „legyártani”). A földszinti elemek is hasonló manufaktúrában lettek előregyártva. Villamos terv, vázszerkezetet tartalmazó tervdokumentáció nem volt, az engedélyes terv „móricka-rajzával” építéstan tanárom uv-ra sem engedett volna.
A vizesblokkot én terveztem meg, itt minden vezeték az aljzatbetonban, illetve a gipszkarton és a betonyp között lesz. Gázvezeték nincs (szigeten van a ház!), palackot meg nem akarok már cipelni 63 évesen.
Márfai László
2012. február 27. hétfő 14:08
[re=83560]sby f. j.[/re]: Nagyon köszönöm az információkat. Úgy látszik a „meglepetéseknek” még nincs vége. A kifogásolt technológiát az építő cégnek bedolgozó szakemberek (?) elmondása alapján írtam le, mivel 40 éve diplomázott vízépítőmérnökként ezt nem tanulhattam. Mindenesetre így készült (készül ma is) Ráckeve környékén a gyorsház!
A leírtak alapján bármelyik képesített villanyszerelő elvégezheti a munkát.
Egy kis zavar azért van: „hevederként 80mm*10-12mm OSB csíkokat alkalmazunk” írja, ami 1-1,2 cm hézagot jelent a g.k. és a betonyp között. Azután: „a heveder kiállása cca. 3cm”, ami kis ellentmondás. Valójában nagyon nem szeretnék egy 26,5 nm alapterületű üdülőből kb. 1 nm-t „résre” fordítani (3 cm*37 fm). Az OSB vastagság elmegy, csak a jelzett dobozok magassága, szerelhetősége lesz kétséges.
Ha ez tisztázódik, minden más OK! És mégegyszer köszönöm.
Solt András
2015. február 25. szerda 20:37
[re=60726]Koós Miklós[/re]:
Kedves Koós Úr,
Az világos, hogy a betonyp utóbbi években, évtizedben nem tartalmaz már azbeszt-ot. Azt szeretném Öntől megkérdezni, hogy pl egy 1980-as években épült ház, amelynél használtak betonyp elemet tartalmazhat-e azbeszt-ot, vagy ez sosem volt alkotóeleme a betonyp-nek?
Hálás köszönettel,
András
Koós Miklós
2015. február 25. szerda 22:38
tudomásom szerint sohasem volt a betonyp alkotóanyaga. Tetőfedő anyagként használták leginkább
Huszti István
2015. február 25. szerda 23:21
[re=104189]Koós Miklós[/re]:
Csak megerősítelek, a betonyp cementkötésű faforgácslap, semmi köze az azbeszthez.
BORDÁS IMRE
2015. február 26. csütörtök 11:53
Üdv mindenkinek ! Egyszer már hozzászóltam egy ilyen fórumon,most is csak azt tudom mondani ,hogy egy remek anyag én házam is ilyenből építettem 1988 ban azóta is tökéletes ,stabil nyáron hűvös télen meleg száraz ./ráckevei/nincs takaró léc nincs külső vill.vez.stb több családtagnak ismerősnek ilyen épült ,mindenki meg van vele elégedve ,ha bővebb felvilágítás érdekel valakit szivesen segítek ! Tisztelettel Bordás Imre
Tóth György
2016. július 13. szerda 15:46
Szia. Engem érdekelne a dolog, egyik simerősöm sógorának 87-ben épült a háza amit jelenleg is forgalmaz a Ráckevei gyártó C-200-as típus, tavaj leszigetelte 5cm hungarocell lapokkal, előtte sem volt vele semmi gond, azóta is áll és hibátlan. Én is azon gondolkodom hogy őket keresem fel, az érdekelne milyen költségekkel nem számoltak, vagy mi az amire oda kell figyeljek, mivel lehet még megtakarítani stb.
Üdv.:Gyuri
Nemczov Tódorné
2017. augusztus 22. kedd 10:03
Látom régen nem szólt hozzá senki sem ehhez a témához. Mi 1988-ban építettük a C-200 as. Ráczkei gyors betonip lakóházat, nekünk nagyon bevált. Azért most már majd 30 év távlatából, szeretnénk felújítani és ehhez kérnék segítséget ha itt kapok. Mivel viszonylag elég régi a lakás, szeretnénk a tűzfalakat és az egész lakást hőszigetelni. Lehetséges-e ez a Polisztirol hőszigetelővel? A lakás kívülról a WOOS vakolattal van bevakolva. Sajnos a tüzfalak, igen elhasználódtak az idők folyamán az lenne a legfontosabb, hogy lehetőlega tél beállta előtt megtudjuk még csinálni, azt is hőszigetelnénk. Köszönöm ha válaszolnak!!!!
Koós Miklós
2017. augusztus 22. kedd 10:13
minden további nélkül tehetnek rá külső hőszigetelést (+hálót és vékonyvakolatot). Javaslom a minimum 15 cm-t
Kajtárné Papp Katalin
2018. február 25. vasárnap 21:40
A mi házunk 1984-ben épült, a BNV-n kiállított ház „hasonmása” Az épület elrendezésével, a ház állagával a mai napig elégedettek vagyunk. Ma már bővült a család az unokákkal, akik sokat vannak nálunk, de az elrendezése, tágassága még mindig elbűbölő. A kora miatt azonban felujításra szorul.Elsőként a pala tetőt kell lecserélni.A tetőtér beépítés miatt a szigetelés ellenőrzése és annak cseréje, v. javítása is szükséges. Félő, hogy s pala alatti fólia már tönkrement, ebből következően a bazaltgyapot is vízet kapott. Kérdésem, hogy technikailag hogy javasolják ennek cseréjét anélkül, hogy a tetőteret szétszedjük.Lehet most fordítva, kívülről a tető leszedésekor? Továbbá nagy valószínűséggel a tetőszermezet könnyű fedést igényel majd. Erre a limdab cseréplemezt, vagy más anyagot jabasolnak. Mi jobban szeretnénk cserepet. Kérdésem, az XXL- es égetett cserép súlyban mekkora kúlönbséget jelent a cseréphez és a cseréplemezhez képest? A következő a külső szigetelés: a meglévő 3 cm -es nikecelre rá lehet-e tenni újabbat, sűrűbb dübelezéssel, vagy le kell szedni (néhol hupog, mivel akkor csak ragasztották).Melyiket ajánlják: nikecel, grafitos,vagy gyapot?…és milyen vastagágban? Az utolsó kérdés, hogy burkolható-e és mivel.(a mostanit is a sarkoknál a madarak megkezdték), esetleg elbírja a szeletelt téglát és kővet is?
Tisztelettel: Kajtárné Kati
Nagy Csanád
2019. január 22. kedd 13:57
Kedves Koós Miklós, kedves Hozzászólók!
Egy 1989-es a cikkben említettekhez hasonló könnyűszerkezetes házzal kapcsolatban írnék ide.
Megbontás nélkül szeretném nagyjából tudni a falpanelek rétegrendjét és ehhez gondolom tudnom kéne, hogy ki gyártotta a falpaneleket. Erre miből lehetne leginkább következtetni?
Az elektromos kábelek rejtettek, a panelekben mennek, a betonyp illesztéseket kívülről 10cm széles lécek takarják, belülről meg „szépen” repednek.
-A nagyjából 20cm vastag panelekben milyen vastag szigetelés lehet? Talán 10cm?
-Lehet úgy fejleszteni a szigetelését, hogy megbontva a paneleket extra hőszigetelést rakni beléjük?
-A betonyp lapoknak mindenképpen van statikai szerepük vagy belülről akár gipszkartonra is cserélhetőek?
Köszönöm gondolataik megosztását előre is!
Koós Miklós
2019. január 22. kedd 16:39
kedves Csanád,
ennyi infoból nehéz lenne gyártóra következtetni. a Falco a családi házaiban pl. paneleken belül oldotta az elektromos kábelezést. jellemző volt a külső 5 cm dryvit is, no nem a plusz hőzigetelés miatt, hanem hogy eltakarják az illesztéseket.
a panelekben – emlékeim szerint 15 cm közetgyapot hőszigetelés került. ezt nem célszerű bojgatni, egyszerűen külső, dryvit hőszigetelést kell rátenni méretezetten.
ez a rendszer paneles, ergo a panelekben nem csak a faváznak, hanem a betonyp burkolatnak is volt tartószerepe, ergo, ez nem cserélhető le.
Nagy Csanád
2019. január 24. csütörtök 22:50
Kedves Miklós!
Köszönöm szépen a választ!
Értem, szóval feltehetően mindenfajta légrés nélkül a két betonyp köze fel lesz töltve ásványgyapottal, így azon már nincs mit „tuningolni”?
Ilyenkor azért célszerű lehet belülről biztos ami biztos alapon egy újabb párazáró réteget felrakni a falra?
A gyári párazárás felteszem már nem lehet túl jól 30 év után. Illetve úgyis kell gipszkartonozni bentről, mivel a betonyp illesztéseknél látszik a repedés folyamatosan, hiába glettel és fest rá az ember. Remélem ezen belső repedések a panelek találkozásánál normálisak és nem statikai problémát jeleznek…
Easy -
2019. január 25. péntek 11:43
Azért elmondanám a ráckevei készházakról, hogy mivel nekem is az vam már 18 éve, teljesen korrekt módon használható. A képen valóban a régi tipusú alpesi ház képe van, de ma már dryvitozva adják. Az enyémet is utolag dryvitozták az idén.
Macsali Zsolt
2019. április 9. kedd 15:15
Hol lehet találni bővebb infót a FORFA betonyp szociális épületek, kisebb irodák, illetve pl. ABC áruházakkal kapcsolatban? Sajnos Google nem a barátom a keresésben.