Készházak | volt egyszer egy betonyp faház 1.
A hazai könnyűszerkezetes készházak története az un. Erdért és a cseh faházakkal kezdődött, de azok a 6-8 cm vtg falszerkezeteikkel maximum csak nyaraló céljaira voltak alkalmasak. A szombathelyi Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát soproni gyára (korábban FORFA) készített először nagyobb mennyiségben kispaneles épületeket, amikből elsősorban szociális épületek, kisebb irodák, illetve pl. ABC áruházak épültek. A falak anyaga először faforgácslap, később betonyp lap volt. A 10 cm-es falvastagság már fűtött épületek létesítését tette lehetővé.
Ezek messziről felismerhetőek voltak a 120 cm széles panelek külső csatlakozásaira tett (általában sötétbarnára pácolt) fa hézagtakaróiról. A lapostető leginkább konzolosan előrenyúlt.
A hazai építőipar jelszava akkor egyértelműen az ipari előregyártás volt, akkor sorra jelentek meg a különféle vb., acél és favázas szerkezetek és váltak a közösségi épületek szinte kizárólagos építőszerkezeteivé. Az óvodák,iskolák, irodaházak Univázból vagy Clasp rendszerben épültek.
1980 legelején a szombathelyi Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát elkezdett 120 cm széles, emelet magas panelszerkezetből családi házakat is gyártani. A panelszélesség miatt nagyon korlátozott volt a beépíthető ablakok szélessége illetve a szűkös elemválaszték mellett nem lehet igazán fantáziadús épületeket tervezni. A Kombinát vezérigazgatója, dr. Schmidt Ernő felismerve azt a tényt, hogy a lakáspiacon csak minőségi termékkel, változatosabb megjelenéssel lehet megjelenni, meghívásos tervpályázatot hirdetett, amit – a Szövterv pályakezdő építészeként – én nyertem meg.
A fotókon is látható épület persze meghaladta az akkor raktáron lévő 20 valahány elemfajtát, de belátták, itt egyedi elemek nélkül nem lehet labdába rúgni. Az elkészült mintaépület jócskán tartalmazott egyedi, az 120 cm-es rasztert meghaladó elemet, de a lényeg az volt, hogy lehetőleg minden előregyártható legyen.
mi is az a betonyp? | cementkötésű (CK) faforgácslap. Lap alakú termék, amely fenyőfa alapanyagok, cement és vegyi anyagok hozzáadásával készülő építőipari és belsőépítészeti alapanyag. A cement kötésű forgácslap felhasználható kültérre, mivel időjárásálló, festhető, darabolható, fúrható. forrás
A gyártó által „Speciál”-nak elnevezett mintaépületet az 1983-as tavaszi BNV-re megépítették és bedobtak anyait-apait. Belsőépítész rendezte be az akkor fellelhető legjobb hazai (fa)bútorokkal, minőségi kerámiákkal burkolták a vizes helyiségeket. Fából készült terasz épült. A szinte előzmények nélküli hazai készház piacon „nagyot szólt” ez az épület, minden nap tömegek tolongtak és érdeklődtek. Óriási siker volt, kapott is azt hiszem valamilyen vásári díjat. A BNV sikere után a Szövtervvel kötött kizárólagos tervezési együttműködés keretében a vállalat megyei tervezőiroda hálózata gőzerővel elkezdett betonyp családi házakat tervezni, ami persze már akkor látható volt, hogy nem igazán illeszthető bele egy tervezővállalati struktúrába, ez sokkal inkább a magántervezők terepe.
A Kombinát azonban szerette volna fenntartani a minőséget és azt, hogy a fejlesztés-tervezés egy kézben legyen. Készültek is típustervek garmadával, de a kezdeti lendület megtört és az újabb és újabb panelek iránti igény már nem találkozott azzal az elfogadással, mint a vásári épület esetében volt. Érthetően a gazdaságosság vált az elsődleges szemponttá.
A „Speciál” épület karakteres homlokzatával és előtetejével több tucat házon találkozhatnak szerte az országban.
Magáról a technológiáról és a gyártásról a következő részben lesz szó. Előzetesen csak annyit, hogy 1983-ban már (az USA-ból származó) CAD szoftverrel tervezték és konszignálták a házakat és készítették elő a gyártást.
[poll id=”23″]
Hozzászólások (52): megnézem
Mészáros János
2008. december 1. hétfő 17:34
Kedves Kollégák!
Lehet, hogy első látásra ez nem szembetűnő, de ez egy kiváló kezdeményezés – bárcsak volna több is!
A mai fiatal építészek és mérnökök ugyanis olyan „újszülöttek, akiknek minden vicc új”. Nem csoda, ha gyakran akad dolguk a spanyolvisasszal…
Mésrészt: elgondolkodtató, hogy még egy ilyen témánál sem került elő egyetlen egyszer sem a TŰZ szó. (És itt utalnék arra a felháborodásra, amit az új OTSZ egyes építészekből kiváltott).
Mészi
Huszti István
2008. december 1. hétfő 23:03
Szia Mészi
Biztos tudod, csak emlékeztetlek, ott ahol a faszerkezetű házak elterjedtek úgy gondolják, ha tűz van, akkor ki lehessen menekülni, de jobb ha porig ég, mert egyszerűbb újraépíteni. Biztosítás is így van rá.
Koós Miklós
2008. december 3. szerda 09:22
maximálisan egyetértek ezzel
Mészi
2008. december 8. hétfő 13:13
Tűz..
Én is egyetértek az előttem megnyilatkozókkal, nincs vita köztünk. Ugyanakkor megemlíteném, hogy a könnyűszerkezetes épület, a készház nem minden esetben családi ház céljára készült-készül.
Az ERDÉRT faházakban pl. tipikusan irodaház, vagy kereskedelmi szálláshely szokott lenni. Igaz, ez a lényegen nem változtat, ugyanakkor a lakás rendeltetéshez képest az iroda vagy szálláshely előírásai gyakran szigorúbbak.
Megjegyzés: A tűzön kívül más veszélyek is vannak, melyekkel szemben jelenleg sokkal elnézőbb a szabályozás (pl.: szénmonoxid mérgezések).
weiszgerber
2009. november 19. csütörtök 21:26
Kedves Építész urak..
örömmel olvasom soraikat, mert mielőbb megoldandó lakáshelyzetemet igencsak befolyásolja a ‘Melyik készház a legjobb vásár’ kérdése..
Sokat profitálok gondolataikből, de feltenném a kérdést:
Önök szerint? Erdért? Kampa? Rönk?
Melyik a legjobb?
Köszönettel:
weiszgerber
Koós Miklós
2009. november 20. péntek 07:25
ha megnézi a cikk végi szavazást a többség gerenda (borona, rönk) házra vágyik, ami persze a többihez képest viszonylag drágább. Lényegesen karakteresebb, látszik rajta, hogy faház, azonban pusztán a fa nem elég, ezért ezt is kell pluszban hőszigetelni, innentől kezdve viszont a technológia előny (miszerint ez egy homogén anyagú fal, kiváló páraáteresztő képességgel) elveszik, de legalábbis csökken.
A többi fa készház méretre készül, szinte tetszőleges formával és kialakítással, legtöbbjük mindent megtesz, hogy ne látszódjon, hogy fából készült.
Technológiai és ár viszonylatában sincs talán lényegi eltérés a különböző gyártók között (jórészt nagypaneles technológiát használnak).
Ajánlanék egy másik szempontot, azt nézze meg, hogy mennyire forgalomképes ez a technológia? Évente 600-800 faház épül ma Mo-on, vagyis igen szűk körben, kérdés az, ha eladásra kerül, vajon egyenlő eséllyel indul-e a többi technológiához képest? Bármennyire is magunknak építünk, ezt a lehetőséget sohasem szabad kihagyni, sok-sok millió múlhat rajta…
Fodor Sándor
2010. február 1. hétfő 12:47
Tisztelt Urak!
Nekem van egy 52 nm-es Dominó Betonyp nyaralom lapra szerelve.
Ahhoz, hogy összeállítsam, kell a műszaki rajz, amit az önkormányzatnak kell benyújtani. Nincs valakinek a fiók aljában elmentve, elfelejtve egy rajz?
Esetleg ötletük, honnan lehetne beszerezni egyet?
Köszönettel:
Fodor Sándor
Dávid Zoltán
2011. május 24. kedd 09:20
[re=60561]Fodor Sándor[/re]: Üdvözlöm!
Én is keresek egy ilyen rajzot, Önnek sikerült?
Kérem segítsen, ha igen, hogy hogyan lehet ezt megszerezni!
Ön egyébként mire „ültette” az elemeket, párnafára vagy esetleg vaselemre?
Nekünk eltörött két teli falelem, nem tudom hogyan lehetne pótolni…
Elnézést kérek a zavarásért!
Dávidné B. Erika
Dávid Zoltán
2011. május 31. kedd 09:45
[re=80402]sby f. j.[/re]:
Tisztelt válaszoló!
Köszönöm jelentkezését.
Elbontott állapotban vettem egy fiatalembertől, aki magának akarta felépíteni, de közben jó lehetősége adódott Kanadában…
Ez egy 36 m2-es betonyp ház, aminek a bontásakor eltörött két „teli” elem, ezt kellene pótolnunk.
Az alapozáshoz gondolom elég egy kb. 4O cm-es sávalap, a padló alá pedig egy 6-8cm-es betonpadló esetleg lépésálló szigeteléssel…
A betonalaphoz kellene az elemeket rögzíteni és ezen filózunk, hogy mi lenne a legjobb…
Ha tud, kérem segítsen!
Üdv!
Dávid Zoltán
sby f. j.
2011. június 13. hétfő 15:01
[re=80478]Dávid Zoltán[/re]: megkísérelhetjük.
A nevem alatt talál Email címet. Írja meg, ez miféle ház. A ráckeveinek van padló-födéme, itt úgy tűnik nincs, akkor viszont ez nem az.
A törést sem értem. Csak a tárcsalemez („két oldali borító” CK-lap) tört el, vagy az egész fal-elem?
Az alap sokféle lehet, itt nincs különösebb tömeg, lehet egész egyszerű is. Ha van szkájpja, legjobb lenne ott röviden átbeszélni.
Ha nincs, itt kap hozzá kis segítséget, pár perc az egész:
https://extramobilhazak.hu/v-skype.mobilhouse.informacion.html
sby f. j.
2011. június 13. hétfő 15:02
–
Andrea
2011. június 19. vasárnap 17:10
Tisztelt építész urak!
Segítséget,véleményt szeretnék kérni az alábbiakban:
Édesanyámnak segítek az 1990-ben épült betonyp családiház meghirdetésében
és eladásában. A kérdésem lényegében arra vonatkozik, hogy a tégla épületekkel
összehasonlítva milyen előnye, hátránya van a betonyp elemből készült házaknak.
Természetesen tapasztalatból tudunk beszélni, de a leendő vevő korrekt és tényszerű
tájékoztatása szempontjából (mert elég sokan a téglára voksolnak és a bizonytalankodás
inkább információ hiányból származik szerintem)egy szakmailag megalapozott vélemény igazán sokat segítene. Illetve hiába kerestem a neten, kevés véleményt, tapasztalatot találtam. Minden választ és a témához kapcsolódó véleményt nagyon köszönök! Üdvözlettel: Andrea
sby f. j.
2011. június 19. vasárnap 19:20
[re=80739]Andrea[/re]: kedves Andrea…
ilyen, hogy „betonyp ház”, túl sokat nem mond. Lassan csak annyit jelent, mintha azt mondanánk téglaház.
Van a lengyelek által, svédek által és ki tudja ki mindenki által gyártott és a köznyelv szerint Betonyp-nak keresztelt házikó…
Gyakorlatilag ami CK_10-, CK_12-, CK_15 építőlemez (cement kötésű forgácslap) un. tárcsa-lemezzel zárt elemekből áll (falak – födémek -oadló födémek etc., azt helytelenül betonyp-nak kezdjük titulálni.
– Pont mint a Hungarocell, az sincs, cég sincs, de ami fehér és hab, a köznyelv azt mondja rá „HUNGAROCELL”…
Ebből azt érzékeltetném, hogy ahány gyártó, mint minden termék esetében, az annyi „tudású”, pontosságú és jóságfokú. Ez természetesen áll nem csak a könnyűszerkezetre, minden tégla, falazóblokk és akármilyen házra.
Következésképpen véleményt mondani konkrét ismeret nélkül az INTERNET milliomodik „zugából” lehetetlen, illetve nem volna igaz semmire.
Egy szendvicsszerkezet jó vagy nem nem jó, mire és meddig megfelelő függ:
1.0 alkalmazott szigetelőanyag un. lambda értékétől
1.1 vastagságától
1.2 mi az>salakgyapot, üveggyapot polisztirol vagy uretán hab (volt-e csillapítva , nem volt > időben zsugorodik ezért stb-,
1.3 milyen gondossággal építették bele
És, csak a szigetelést említettem…
Egyet javasolhatok: ha ez az Architektura-Európai Gyorslakóház Kft. 2300 Ráckeve, Eötvös u. 67. Tel: +36 (30) 559-2016 produktuma, oda el kellene menni és tájékozódni az 1990-es kivitelük tartalmáról.
Ha nem az, akkor NEM TUDOM…
Dávid Zoltán
2011. június 19. vasárnap 23:12
Igen Tisztelt Sby f.j.!
Ne haragudjon,de „rábökve” a nevére csak egy táblázat ésszöveges leírás jelent meg a képernyőmön, nem egy eMail cím…lehet, hogy rosszul keresgettem???
A skype-ot megpróbálom remélem kedden meg tudom keresni, mert a tetőfedéssel kapcsolatban is lenne kérdésem: hódfarkú cserepet kaptunk a házhoz, nem ez volt rajta, az szétfagyott, de én azt hallottam a hódfarkúról, hogy az egyik legnehezebb cserépfajta, bár nagyon szép.
Még az is olvastam, hogy alacsony dőlésszögű tető esetén nem előnyös ez a fajta cserép.
Nem szeretném, ha szétnyomná kis házunkat a cserép, ezért kérem a véleményét!
Azért kedden majd próbálkozom, mikor is (-tól, -ig)?
Egyébként a törés „csak” a külső ck lapot érinti, valahogy le kellene „operálni” és venni egy lapot rá…
Üdv!
Dávidné B. Erika
sby f. j.
2011. június 20. hétfő 16:02
[re=80748]Dávid Zoltán[/re]: Óóóh, kedves Erika,
akkor nem tudom én mit látok a bejelentkező „táblás” oldal jobb felső sarkába?.
Ha lehúzom a lap aljára, mit látok a jobb alsó sarkába?.
Mintha azok mél címek lennének, vagy mégse?
Lehet hogy a „kukac” nem mindenhol/mindenkinél Emailt takar?
Pjotr Fjodorovics
2011. július 6. szerda 17:02
Tisztelt Építész Hölgyek és Urak!
Egy 1992/1993-ban épült könnyűszerkezetes, „betonyp-ház” vásárlásához keresek segítséget, ugyanis a ház maga tetszene, de a szerkezetről és annak tulajdonságairól olyan keveset tudok, hogy semmiképpen sem mernék belevágni anélkül, hogy egy szakértő ne mondana véleményt róla előzetesen (megbízhatóság, értékállóság, ár/érték arány, kockázatok, előnyök és hátrányok, stb.). Tudna valaki ebben segíteni, illetve ajánlani valakit, aki el tudna jönni személyesen felmérni a házat, és ha igen, akkor mennyiért közreműködne az illető ebben? Az ingatlan Budapesten van, és viszonylag sürgősebb lenne a dolog. Privátban is köszönettel veszek minden visszajelzést a pjotr [pont] fjodorovics [kukac] yahoo [pont] com címen.
Előre is nagyon köszönöm,
Pjotr
Koós Miklós
2011. július 6. szerda 17:11
[re=81005]Pjotr Fjodorovics[/re]:
ha addig nem talál senkit, és addig még ráér, én jövő héten csütörtökön délelőtt meg tudom nézni. Bárki is nézi meg, fontos lenne tudni, hogy Falco/Wolf/ráckevei…stb faházról van-e szó?
Pjotr Fjodorovics
2011. július 6. szerda 17:36
[re=81006]Koós Miklós[/re]: Nagyon köszönöm a gyors válaszát. Szerintem a jövő hét még belefér, addig igyekszem azt is kideríteni, hogy milyen típusú házról van szó – az eladónak elvileg megvan a dokumentáció.
Koós Miklós
2011. július 9. szombat 17:44
[re=81007]Pjotr Fjodorovics[/re]:
küldtem emailt, vasárnap estig kérnék visszajelzést
Póder Istvánné
2012. március 16. péntek 14:56
Tisztelt Koós Úr!Ha még aktuális ez az oldal, nagyon megköszönném, ha tudna tanácsot adni.Ráckevei gyors lakóházunk /1994/ van és szigetelni szeretnénk.Kérdésem az,hogy kőzetgyapotot vagy inkább polisztirolt javasolna.És hány cm-t.Most,hogy olvastam róla rendkívül el vagyok keseredve úgy érzem nagyon becsaptak bennünket akkor.Most pedig nem tudjuk, hogy érdemes-e még költeni rá.Segítségét előre is köszönöm.Üdv.:Pné
Fenyvesi Péter
2012. május 9. szerda 13:59
[re=83747]Póder Istvánné[/re]:
Kedves Póder Istvánné! Addig is, míg Miklós ráér válaszolni, ne aggódjon a ráckevei faháza miatt, magam is adaptáltam többet, egyik itt áll velünk szemben, a szomszédban, kb. 20 éve. Semmi gondja a tulajdonosnak vele, a tetőteret is beépítette, hőszigetelte is pár éve. 5 cm Dryvit került rá, alacsony a fűtési költségük. Üdv: F. P.
Fenyvesi Péter
2012. május 9. szerda 14:06
[re=81026]Koós Miklós[/re]: A közelünkben, Pestlőrincen is áll egy ilyen Speciál, téglaszerkezetű földszinttel, jó állapotban, felújítva. Emlékszem, én is bejártam a BNV-n, anno. Tetszett is.
ph beköltöző
2012. május 9. szerda 14:18
Annak idején az első házam építésénél gondoltam egy ilyen ház vételére is, mert tetszett nagyon a BMV-n bemutatott ház.
ph beköltöző
2012. május 9. szerda 14:54
inkább BNV 😉
Fenyvesi Péter
2012. május 9. szerda 17:57
[re=84122]sby f. j.[/re]: [re=83747]Póder Istvánné[/re]:
Egyetértek, körbe kell csomagolni a házat, a kőzetgyapot tényleg megfontolandó, de a magas ára miatt kevesen választják homlokzatra. A dryvittal alig van gond, ha szakszerűen csinálják. (Anno, se indítósín, se élvédő nem volt, meg csak 5 pamacs tartja, még sincs gondom vele nekem sem, 25 éve)
Legalább ennyire fontos a jó minőségű ablak (külső nyílászárók) is, lehetőleg 3 rtg-ű. (minél alacsonyabb Uw érték)
Imre
2013. október 28. hétfő 21:24
Tisztelt Építész Hölgyek és Urak!
Állítólag 1990-re elkészült, anno az OTP által finanszírozott „betonyp” típúsú sorházzal kapcsolatban érdeklődnék az Istenhegyi út 54/b-c-ből. Kérem Önöket, hogy akinek mond ez így valamit (állítólag ez volt anno Budapesten az első „lakópark”), illetve hajlandó lenne a helyszínen megtekinteni a házat, az az alábbi emailcímen keressen meg: drkasaimre@gmail.com. Előre is köszönöm segítőkész együttműködésüket!
Üdvözlettel:
Imre
Haász-Géber Zsuzsanna
2014. április 15. kedd 15:38
Tisztelt Koós Miklós!
Egy 80′-as években épült MULTI 160 típusú cseh faház (könnyűszerkezetes,betonyp-technológiával épült)vásárlásával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Az ingatlan a Fejér megyei Csákváron található, annak elhelyezkedése, a lakóhelyiségek elrendezése tetszene, azonban a technológiáról nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre. Mivel azonban az ingatlan megvásárlása komoly és hosszú távú döntést jelent, ezért a vásárlás előtt mindenképpen szeretnénk szakember véleményét kérni a technológia (s maga az épület)megbízhatósága, időtállósága, értékállósága, valamint a kockázatok, előnyök és hátrányok tekintetében.
Válaszát a zsuzsigeber@freemail.hu címre megköszönve maradok tisztelettel:
Haász-Géber Zsuzsanna
Paulenka Ákos
2014. május 14. szerda 16:51
Tisztelt Építész Hölgyek és Urak!
Egy 80′-as években épült könnyűszerkezetes (fa vázas) házat néztem meg vásárlás céljából. Sajnos műszaki, technikai paramétereket az eladó nem tudott mondani, mutatni, mivel a házat nem ő építette, ő is csak vásárolta. Egyetlen információ, hogy a külső homlokzat elmondása szerint cemenyp lapból készült. Ilyen építőanyagot nem találtam, gondolom rosszul tudta és betonyp a fal elem. A ház egyébként 7,5m*12m alapterületű. Ha megvásárolom, akkor az összes belső falat (melyek szerintem csak válaszfalak és nem teherhordók) szeretném mozgatni/megszünteti, valamint a tetőtérben is szeretném a padlót újra rakni. Mivel az ingatlan megvásárlása számomra is komoly és hosszú távú döntést jelent, ezért a vásárlás előtt mindenképpen szeretnénk szakember véleményét kérni a technológia (s maga az épület)megbízhatósága, időtállósága, értékállósága, valamint a kockázatok, előnyök és hátrányok tekintetében.
Ami mindenképpen kérdéses, számomra:
– A külső falazat mennyire hőszigetelő, felveheti-e a versenyt a mai könnyűszerkezetes technológiákkal?
– A külső falazatra szükséges-e és lehetséges-e hőszigetelő vakolat felvitele?
– Ennél a korai építésnél létezett-e a párazáró fólia használata?
– Milyen tetőszigetelés kell, hogy legyen az ingatlannak?
– Milyen kockázatokat jelenthet, ha a válaszfalakat eltávolítom, elképzelhető-e, hogy a fa födémmel rendelkező legalább 7,5 m távolságú gerendák nem szakadnak le? Szükséges lehet-e oszlopokkal megtámasztani?
– A tetőtéri padlózatot meg tudom-e úgy csinálni, hogy a lépéseknél ne nyikorogjon a padló?
– Milyen szakembert tudok esetleg a helyszínre is meghívni, a fentiek tisztázása miatt?
– Esetleg mennyit érhet egy 140nm lakóterületű vidéke ingatlan amely ilyen technológiával épült?
Előre is köszönöm a lehetséges segítséget és kérem, hogy a válaszokat az akosp@t-email.hu email címre küldjék.
Tisztelettel:
Paulenka Ákos
Koós Miklós
2014. május 14. szerda 19:11
[re=88345]Paulenka Ákos[/re]:
ha a 80-as években épült és nincsen a panelek között külső-belső hézagtakaró léc (a ráckevei Architektúra nevű cég ilyen primitív módon tudta csak megoldani az illesztést), akkor nagy valószínüséggel szombathelyi Falco betonyp faházról van szó. Ha teljes falak egy elemből lennének, akkor pedig a Pannonwolf gyártotta (akkortájt csak ők gyártottak nagypaneles faházat). A belső falak nem bizots hogy mind válaszfalak, igy azért egy szakember előtte nézze meg.
a faházakra már a 80-as években is tettek dryvitot, nem csak a hőszigetelés miatt, hanem mert így pont úgy néztek ki, mint a hagyományos technológiával épültek. Leginkább az ablakméretek és az ablakok ritmusa árulkodó messziről, hogy 120 (illetve később 125 cm széles) emeletmagas panelekből lett összeállítva
Paulenka Ákos
2014. május 15. csütörtök 08:10
[re=88352]Koós Miklós[/re]:
Tisztelt Miklós,
A ház külső homlokzata 120-125cm széles panelekből áll össze, külső léc hézagtakaróval, belül pedig műanyag és fa lambériával, valamint a fürdőszobában csempével. Mivel még nem építkeztem és viszonylag fiatal vagyok, nem ismerem ezeket a technológiákat. Mennyire lehet ez még időtálló? Ha megveszem a házat tervezem, hogy kívül még hőszígetelm, valamint belül gipszkartonozom. Ekkor lehet/kell belülre pára záró fóliát raknom, vagy esetleg ennél a technológiánál nem fontos? A födém zavar még nagyon, hogy nyikorog és mozog, ez javítható és teljesen megszüntethető?
Mit gondol milyen szakembert keressek, ingatlanforgalmi szakértőt, energetikust, vagy statikust, tudna esetleg javasolni valakit Heves Megyében?
Elnézést a sok kérdés miatt.
Üdv,
Paulenka Ákos
Koós Miklós
2014. május 15. csütörtök 13:09
[re=88385]Paulenka Ákos[/re]:
e cikk folytatásában https://kooseptar.hu/2008/12/04/keszhaz-volt-egyszer-egy-betonyp-fahaz-2/ a végefelé irok erről a faház fajtáról, amit a még mindig aktív Architektúra Kisszövetkezett gyártott, a honlapjuk még mindig él és 130 eFt/m2 áron kínálják a portékájukat, ami nyilvűánvalóan kizárja, hogy komolyan leh3ssen venni őket. Mivel azonban 19 év után is működnek, ezek szerint találnak palimadarat a házaikhoz.
A külső faléces hézagtakarásra a panelillesztés megoldatlansága miatt volt szükség. 19 éve még a villanyvezetékeket is panelon kivül vezették, mert azzal is spóroltak, igy nem lennék meglepve, ha a müanyag vagy fa lambéria alatt csupasz vezetékeket találna. Ha ez valóban un. gyorslakóház volna, ami tizenvalahány éve épült, elgondolkodnék a vételen, főleg hogy 130 eFt-ért újat adnak.
https://www.architektura.hu/
Paulenka Ákos
2014. május 16. péntek 10:47
[re=88408]Koós Miklós[/re]:
Tisztelt Miklós,
Milyen tulajdonsága miatt nem javasolja a használatát? Talán nem megfelelő a stabilitás, vagy a hőszigetelés? Esetleg tartalmaz nem megfelelő, káros anyagot a panel?
Ha kívül dryvit réteget, belül meg gipszkarton borítást kap, akkor senki meg nem állapítja, hogy ténylegesen miből is van, vagy tévedek. Elnézést nem építkeztem soha, illetve ez lehet a második ingatlan vásárlásom. Az első lakás tulajdonom 5 éve épült és téglából van, de ez is kívülről szigetelt, úgyhogy a külső falak 45-50cm vastagok, a mai napig mozog az épület, hajszálrepedések jelennek meg a plafonon, stb.
Üdv,
Paulenka Ákos
Koós Miklós
2014. május 16. péntek 12:07
[re=88483]Paulenka Ákos[/re]:
összehasonlítva a Falco házaival, egy sokkal gyengébb minőséget képviseltek, ezért is voltak nagyon olcsók. Ettől még kívül-belül borítani, új villanyvezetékhálózatot kiépíteni, új ablakokat beletenni, csak kérdés, hogy megéri?
Pálfiné Pummer Réka
2014. augusztus 23. szombat 15:37
Tisztelt Koós úr!
Szeretném kikérni a véleményét, egy 115nm egyszintes Falco típusú házzal kapcsolatosan, amit meg szeretnénk vásárolni. 1994-ben épült, de bizonytalanok vagyunk az élettartamával, minőségével kapcsolatosan. A fal és mennyezet találkozásánál néhány helyen penészfoltok vannak, de beázást sehol nem láttunk, a tető állapota hibátlan. Lehet, hogy csak a rossz szellőzés, hőhíd miatt penészes? Milyen meglepetések érhetnek bennünket egy 20 éves készházban?
Koós Miklós
2014. augusztus 23. szombat 17:28
[re=92033]Pálfiné Pummer Réka[/re]:
20 év után már nem érheti meglepetés Önöket. Mivel az első házak cca. 30 évesek és azokkal nincs semmi baj, úgy vélem, hogy nyugodtan megvásárolhatják. A szerkezetet alkotó faanyag, betonyp lap és az ásványgyapot hőszigetelés önmagukban is időtálló szerkezetek. Célszerű a külső falakra rátenni a külső hőszigetelést, igen komolyan meg tudja oldani a fűtési költségeket. A penészesedésnek számos oka lehet, többek között az is, amit ír.
Pálfiné Pummer Réka
2014. augusztus 23. szombat 17:46
Köszönöm gyors válaszát!
Horváth Máté
2017. október 10. kedd 12:39
Tisztelt Koós Miklós!
Meglátását, véleményét kérném a cseh multi 160 ck típusú házzal kapcsoltban.
A kiszemelt házat építéskor dupla hőszigeteléssel kérték és központi fűtést is kialakítottak benne.
Mit gondol alkalmas lehet egy ilyen épület életvitelszerű, mindennapos, egész éves használatra, vagy kialakítása miatt ez járhatatlan út? Vásárlás előtt milyen pontokon kellene tüzetesebben átvizsgálni?
Illetve Ön szerint hol tudok további információhoz jutni az adott háztípussal kapcsolatban?
Köszönöm
Üdvözlettel: Horváth Máté
Koós Miklós
2017. október 11. szerda 09:45
a cseh ck lakóházakt nem ismerem. a Falco házaiban a mai napig élnek teljes megelégedéssel, max a homlokzatra került többlet hőszigetelés vagy éppen a nyílászárókat cserélték ki korszerűbbre, de ezek nem faház specifikus korszerűsítések. Infót az eredeti gyártónél tud esetleg beszerezni, ha még egyáltalán létezik. A Falco házépítő részlege pl. megszűnt, eredeti tervek már nem lelhetőek fel.
Péchy Lóránt
2017. december 6. szerda 15:33
Tisztelt Koós Miklós!
Információt szeretnék kérni Betonyp házzal kapcsolatban. Mi egy ilyen házban lakunk ráckevei és 1994 ben épült.
Tetőtér nincs beépítve de 16 cm szigetelés van a padláson. a ház körbe 10 cm es polisztirollal van szigeteve, lábazat is.
Kérdésem lenne, hogy a betonyp lapokat mivel ragaszották a cementen kívűl? Tehát van valami tüdőre vonatkozó hatása?
A mi házunk sík pala tetővel készült ezt szeretnénk lecserélni, Mit bír el a tető? Cserép az már nehéz? Vagy felesleges is?
Mi a várható élett tartam ezeknek a házaknak. Nem vizesedik, nem ázik viszont, vajon meddig bírják a plafonon levő lapok?
A ház mozog sajnos az illesztéseket még a mai glett anyagokkal sem lehet eltakarni folyamatosan repedeznek.
Üdvözlettel
Lóránt
Koós Miklós
2017. december 6. szerda 20:24
„szegény betonyp” anyagot számtalanszor tévesztik össze az azbesztlapokkal. A betonypban nincs azbeszt, ergo a darabolása során keletkező por sem szennyezőbb, mintha pl. betont vágna.
Tartósságban nem tudok rosszat mondani, mai napig használják a Falco épületeit, de ezek szerint a ráckevei „gyoslakóházkat” is.
Kajtárné Papp Katalin
2018. január 6. szombat 22:24
A családom 1984. óta lakik „falco” házban a BNV-n kiállított típusban. Sokan viszolyognak a könnyű szerzezetes háztól, nekünk bevállt. Soha nem volt penészedés, nem nyikorog, szerintünk statitaliag rendben van. Ennyi idó után felujításre szorul, a palát cseréplemezre szeretnénk lecserélni. Természetesen alatta új szigeteléssel és lécezéssel. Az akkor korszerűnek mondott 2-3 cm-es külső szigetelést is 15 cm-re cserélni. Az egyetlen kérdésem, hogy ez a szigetelés a meglevőre felvihető-e, majd azt követően arra pl. szeletelt téglaburkolat felragasztható-e? (annak idején felragastották , majd háló és vakolat. ” dübeles” rögzítés nem volt) Üdvözlettel P. Kati
Koós Miklós
2018. január 7. vasárnap 09:59
A Falco házakat akkor még nem elsősorban a hőszigetelő képesség növelése érdekében hőszigetelték kívülről, hanem hogy a panelillesztéseket így tudták eltakarni. Ezáltal ezek a házak valóban úgy néztek ki, mint a hagyományos családi házak. Már akkor is elég erős ellenérzés volt a láthatóan faházakkal szemben, ahogy a cikkben is olvasható. Az un. ráckevei gyorslakóházak azért is voltak olcsóbbak, mert ott ezt lespórolták és megelégedtek egy külső takaróléccel, amitől aztán tényleg egy gagyi faház benyomását keltette.
Újabb hőszigetelő réteg felvitelének szerintem nincs akadálya, de ilyen esetben célszerű a kiválasztott termék területi felelősével konzultálni, hogy pontosan milyen segédanyagokat kell alkalmazni.
Krizsán Lajos
2018. február 16. péntek 09:08
Tisztelt Koós Úr, és Mindenki!
Mivel itt még új vagyok, de mégsem teljesen, az lenne a kérdésem hogy mi is egy ilyen „gyors” lakóháznak a vásárlásában vagyunk, és szükség volna valamilyen ÉMI minősítésre a bank részére.
Ezt hol tudnám beszerezni, már folyamatban az eladó részéről is a papírok átnézése, és más vonalon is nyomozok, de itt is aktuális lehet a kérdés.
Ha megtudom pontosan a gyártó kilétét akkor már közelebb kerülhetek hozzá, és felveszem a kapcsolatot, ha persze még léteznek. Ha valaki tud ilyen irányú infót akkor azt meg köszönném.
Koós Miklós
2018. február 16. péntek 12:33
A „gyorslakóház” kifejezést a ráckevei Architektúra nevű cég használta, amelyik a tudomásom szerint még működik. A szombathelyi Falco betonyp lakóháznak nevezte a családi házait. Bár a Falco még létezik, de időközben a céget feldarabolták és ez az üzletága jogutód nélkül megszűnt
Krizsán Lajos
2018. február 22. csütörtök 08:24
Tisztelt Koós Úr!
Köszönöm az információt: Mi megtettük amit tudtunk, beadtuk a bank felé az 1996-os terveket, kivitelzői nyilatkozatot és várunk. Remélhetőleg elfogadják. és pozitívan elbírálják.
Gondolkodva, értem én az Ő álláspontjukat is, meg nem is. Többségében közel 20 éves építési dolgokról beszélünk, sajnos akkor kellet volna az államnak valamilyen joszabályt kidolgoznia ezekre a „könnyűszerkezetesenek” mondott házakra. Szerintem akkor, ha jól emlékszem, voltak a normál lakóházak, és a „könnyűszerkezetekből” épült, épített nyaralónak mondott építmények, amiből sokat leszigeteltek és állandó lakhatóvá tették a tulajdonosok. Sok anomália volt és sajnos még mindig van ebben. Köszönöm még egyszer a segítségét.
Koós Miklós
2018. február 22. csütörtök 08:45
az építési jogszabályok korábban sem tettek különbséget építési technológiák között. Megjegyzem nagyon helyesen, mert az diszkrimináció volna. A piac ezt leszabályozta, aminek az lett az eredménye, hogy az építtetők, vásárlók kevésbé szívesen választották ezt a technológiát, itthon ez nem tudott elterjedni. A faház a köztudatban megmaradt hétvégi vityillónak.
egy 30-40 éves faház tulajdonos pontosan ugyanazokkal a problémákkal szembesül, mint a téglaházak lakói. Cserélni kell az ablakokat, külső hőszigetelés kell, cserélni kell a gépészetet, a burkolatot és a szanitereket. az hogy a faházban eredetileg mennyi hőszigetelés volt, azt pont annyira érdekes, mint hogy a téglaház km téglából, B30-asból vagy valamilyen poroton téglából épült-e meg. Minimálisak az eltérések, de jórészt utólagos külső hőszigeteléssel ezek helyrerakhatóak.
Üzemmérnök
2018. február 22. csütörtök 14:09
Tisztelt Krizsán Úr!
A könnyűszerkezetes technológiát (előregyártott paneles technológiát) használók egyesületének lobbitevékenységére a szakmabelinek nem mondható pénzintézetek belső szabályzatban rögzítették, hogy a könnyűszerkezetes épületek finanszírozásához meg kell követelni az ÉMI által kiadott ÉME-t. Hiába foglalkoztatnak műszaki végzettségű értékbecslőket, nem tudnak különbséget tenni a könnyűszerkezetes technológiájú és a könnyűszerkezetes hagyományos technológiájú épületek között, melyet tetéz az, hogy a hitelbírálathoz kitöltendő dokumentumoknál csak azt lehet megjelölni, hogy az épület falszerkezete könnyűszerkezetes-e. Az építési technológiát nem. Azoknál a házaknál is gond ez, melyek még az áldásos lobbitevékenység előtt épültek, s csak a nagyobb, általában külföldi tulajdonossal rendelkező „házgyárakban” készültek, vagy nem ÉME alapján, hanem ETA minősítésű a gyárból kihozott termék. Egy bankosnak nagyon nehéz megmagyarázni, hogy az épület értéke nem azon múlik, hogy van-e falpanelnek minősítése, vagy sem. Egy pénzintézetet az is minősít, ha alkalmaznak-e olyan értékbecslőket, munkatársakat aki különbséget tud tenni a különböző technológiával készült könnyűszerkezetes épületek között, és egy használatbavételi engedéllyel rendelkező háztól nem követeli meg a tégla vagy a gerenda szállítói megfelelőségi nyilatkozatát, teljesítménynyilatkozatát.
Amióta csökkent a hitelfelvevők száma, a legtöbb pénzintézet már módosította a belső szabályzatot. Ahogy kénytelenek lesznek módosítani azt is, hogy van-e építési engedély, vagy sem, miután a bejelentéses épületeket is intézniük kell. Sajnos, ez idő. Addig az a javaslatom, hogy keressen olyan pénzintézetet, ahol a belső szabályzata már nem tartalmazza ezt a jogilag alá nem támasztott utasítást, esetleg rendelkezik megfelelően felkészült szakemberrel.
Szent-Királyi Szabolcs
2018. június 29. péntek 10:30
Tisztelt mérnök hölgyek/urak!
Végig olvastam az összes hozzászólást, és megelégedéssel nyugtáztam, hogy a több mint 30 évvel ezelőtt hozott döntésem helyes volt. 1987-ben vásároltam egy betonyp házat a NYUFAG majd FALCO nevű szombathelyi cégtől. Bár voltak kisebb gondok a kivitelezés során (repedt panellapok, ragasztott gerenda helyett álgerenda, stb), de összességében egy jó házat sikerült választanom. Az épületre eredetileg 3 cm-es dryvitot terveztek, így olyat tettük rá. 2 éve ezt még 5 cm-el megnöveltük, így a 13×9 m-es ház kimondottan hőtakarékos lett. A fűtését egy C12-es kazánnal gond nélkül meg tudjuk oldani. Az éves gázfelhasználásunk 2017-2018-ban (fűtésszezon kezdettől mostanáig) 1800 m3. (Minden hőenergiát gázzal állítunk elő, az épületet 7-en lakjuk.)
Megnyugtatásul szolgál számomra, hogy a sok szakember egyetlen rossz szakmai véleményt nem írt le az épület típusról. Véleményem szerint egy könnyűszerkezetes ház képes megfelelni a mai oly szigorúnak tűnő energetikai követelményeknek. A házunkban a komfortérzet megfelelő, és a padlófűtés mindenhol egyenletes hőelosztást biztosít. Most napelemeket szereltünk fel a gázfelhasználás csökkentése majd teljes kiváltása érdekében. A februárban felszerelt napelemek már mostanra előállították az egész évi áramigényünket. Hamarosan az összes boylert elektromosra cseréljük, így lehet, hogy az utolsó gázfűtéses telünk előtt állunk. A panelek felszerelésével kapcsolatban csak annyi a megjegyezni valóm, hogy sok kivitelezőt kerestünk meg, és még véletlenül sem kaptunk két egymáshoz hasonló árfekvésű ajánlatot.
Az épületről készült hőfénykép, így a további hőveszteséget okozó pontokat sikerült beazonosítani. (Főként a nyílászárók) Ezek kijavítása lesz a közeljövő teendője.
Az épület teljes eredeti tervdokumentációja birtokomban van.
Kocsis Virág
2018. augusztus 24. péntek 09:27
Kedves Szabolcs!
Köszönöm szépen a hozzászólását. Mi most kezdenénk építkezésbe. Az Ön háza kívül belül betonyp? érdekelne a tervdokumentáció egy része. Hogyan tudnánk felvenni a kapcsolatot? Köszönettel: Kocsis Virág
Kis Balázs
2018. szeptember 29. szombat 20:48
Tisztelt Koós Úr!
Szeretnék segítséget/információt kérni az alábbiakkal kapcsolatban:
Feleségem szülei egy Balaton-parti nyaraló megvételét tervezik. Megnézték az épületet, tetszik nekik, de szeretnék átalakítani. Úgy tűnik hogy a ház betonyp panelekből épült, megvannak az illesztéseket takaró lécek is, a tető hullámpala. Az alap 5 méter széles és 8 méter hosszú, a ház 5 méter széles és 6 méter hosszú. Szeretnék a fennmaradó 2 méteres hosszt is beépíteni, ami most teraszként funkcionál. Ezzel kapcsolatban a következő kérdéseim vannak:
– Egy ilyen épületnél a teherhordó szerkezet maga a betonyp panel, vagy pedig egy váz szerkezet, amire a panelek is fel vannak rögzítve?
– Ha ajtót, ablakot szeretnénk áthelyezni másik helyre külső falon, akkor az okoz valamilyen statikai problémát?
– A falak belső borításáról nem tudok egyenlőre semmit, de úgy látom a fényképeken hogy az is betonyp lap. Ha a belső paneleket leszerelem és a villany vezetékeket falon belülre helyezem át, okoz ez valamilyen problémát? Természetesen utána visszaszerelem a paneleket.
– Ha a belső betonyp panelek helyett gipszkartont rakok vissza, rosszat teszek?
Segítségét előre köszönöm.
Koós Miklós
2018. szeptember 30. vasárnap 10:28
Kedves Balázs,
ha a panel illesztéseket takarólécek fedték el, az nagy valószínűséggel a ráckevei Architektúra kisszövetkezet terméke lehet. Ez a Falco házaihoz képest egy sokkal egyszerűbb szerkezet volt, de a mai napig állnak.
– A komplett 120 cm széles panel a teherhordás eleme, nincs külön vázszerkezet.
– 120 cm-es modulokban kell gondolkodni, általában max 100 cm széles nyílászáró volt elhelyzhető bennük. Ha ennél nagyobbra volt szükség, akkor – legalábbis a Falco szerkezeteinél – lehetett fa kiváltót betenni, amik nem a panelekre, hanem a panelek mellé kerülő fa pillérekre támmaszkodtak
– a belső burkolat bármikor leszerelhető, kérdés, hogy ezt mennyire tudja roncsolásmentesen megoldani. Utólag nagyon macerás lesz betenni a villanyvezetékeket, mert mindent át kell fúrni, helyet kell találni a hőszigetelésben, átvágják a párazáró fóliát…stb. A Falco házaiba előre beletették müa gégecsöveket, a ráckeveiben nem tudom, hogyan oldották meg. Tartok tőle, hogy pont erre is szolgáltak a paneltakaró lécek (ott tudták lehozni a tetőtérben szétosztott vezetékeket)
– a ház tartószerkezete panelekből áll, ami faváz + kétoldali betonyp lap, ezt nem szabad megváltoztatni, mert ház statikája megváltozik. Viszont a meglévő panelekre rátehet pluszban gipszkartont, igy eltüntetheti azokat a primitiv panelillesztéseket és még a villanyszerelést is meg tudja oldani.
Németh Kata
2018. november 28. szerda 17:29
Tisztelt Koós Úr !
Közel 30 éve téglából épített családi házam az idő múlásával nagy lett ,mivel egyedül maradtam benne .Egy könnyűszerkezetes,kb 80-90 négyzetméteres házat szeretnék építeni helyette .Azonban a sok cég közül nem tudom eldönteni ,melyik a legmegbízhatóbb .Azonkívül gondot okoz annak kiválasztása is ,hogy fém vagy faszerkezetes legyen a választott épület .Állítólag a fémszerkezetesnél hőhíd keletkezik ,a faszerkezetnél pedig a nedves fával riogatnak .Vajon hogy áll ellen a tűznek és a viharnak egy ilyen ház ? Kérem szíves segítségét ,hogy a döntésemben szakmai alapokra tudjak támaszkodni ,nem pedig a megalapozatlan ,felületes információkra./ Komárom-Esztergom megyében lakom, ehhez közeli cég kellene /
Megértő segítségét előre is köszönöm.Németh Kata