Tervkritika 13 | egy tervező is lehet kíváncsi
Meglehetősen lehangoló volt az előző Tervkritikában bemutatott – tulajdonképpen meg sem tervezett – ház, így érthető felüdülés volt látni a Tervkritika rovat soron következő épületét, amit a tervezője küldött be. Az alábbiakat osztotta meg velem:
Tisztelt Koós úr!
Mellékelten küldeném az általam tervezett épület rajzait a tervkritika sorozatukba, szíves véleményét kérve.
Az épület oldalhatáros telken épült volna fel (most már nem a hitelválság miatt…).
A tervezés alap kiinduló pontja, az épület programja a következő volt: három hálószoba, melyből a szülői háló külön elszeparáltan kerüljön elhelyezésre, külön fürdővel, gardróbbal és a gyerekszobákhoz is külön gardrób készüljön, külön fürdő a gyerekeknek, emellett fontos volt még hogy kétbeállásos, utcafronti garázs legyen, és természetesen élhető méretű nappali, étkező, konyha, és kandalló, valamint igény volt a látható tetőszerkezet a nappaliban. Ezek voltak a főbb kiinduló adatok. A sok helyiségből is látszik, hogy nem egy kicsi ház lett ez, 220 m2. A teljes levél
No erre az alaprajzra elég volt egy futó pillantást vetni ahhoz, hogy látszódjon, ezt építész rajzolta. Erre is érvényes az, amit már korábban írtam:
Talán furcsának hat, ha azt mondom, hogy számomra (!) ha egy alaprajz az első pillantásra grafikailag „kellemes, rendezett” érzetet kelt (már nem a rajz feldíszítése, hanem a falak, nyílások elhelyezése okán), akkor ahhoz egyből nagyobb a bizodalmam.
Ez a terv is ilyen és részletesebb vizsgálata során – még akkor is, ha apróbb észrevételeim vannak is – erről győzödtem meg. Klasszikusnak mondott oldalhatáros elrendezés, utcai gk. tárolóval. A bejárat jó helyre került, közel a súlypontba helyezett lépcsőhöz (ez utóbbi azért érdekes, mert így lesz a legkisebb a közlekedő).
A mellékelt leírásban foglaltak miatt alakítottak ki egy külön szülői blokkot, feltehetően még a lépcsőn történő mozgástól is el akarták szeparálni, ezért kell gyakorlatilag végigmenni az egész földszinten, a szülői hálóig. Ez a blokk teljesen jól lett kialakítva, mindennel fel van szerelve, ami csak kellhet. 2 apró megjegyzés a fürdőszobához:
- a szülői háló franciaágya és fürdőszoba szanitereinek csaptelepeinek közelsége miatt érdemes lenne egy dupla falat emelni
- a fürdő egyetlen földig érő ablakát – amely tk. a bejárattal szemben van – talán az udvar felé kellene nyitni, mert így az egyik legintimebb helyiségbe nem látna bele, aki érkezik a házba (ha meg homokfúvott az üveg, akkor pedig nem lehet kilátni). Érdemes a használat oldaláról ezen még gondolkodni. Szerintem.
Tágas az előszoba, jók a kapcsolódó funkciók megközelíthetőségei is. Az előszobából nyitott dolgozó akár ügyfél fogadására is alkalmas.
Tetszik a konyha-étkező és a nappali elrendezése, jó a kamra helye is, bár a főzőkonyha esetében – ugyan most nincs előttem a jogszabály – korábban ablakot kellett biztosítani, ami egy oldalhatáros helyiség esetén max üvegtéglát jelenthet (a konyha nem mellékhelyiség, hogy 0,4 nm-es ablak kerülhessen rá). Emiatt – mivel a nappalival egy légtérben van – elvileg konyha-étkező-nappalinak kellene jelölni.
Mindezt csak azért írtam le, mert az un. „amerikai konyha” esetében az elszívó méretezésekor lényegesen nagyobb légteret kell figyelembe venni, mint ami egy fallal lezárt konyha esetében adódna. A nappalihoz vezető közlekedő közel 6 méteres, tagolatlan, nyílás nélküli falfelülete nem kis kihívás lesz a lakberendezéskor.
A másik apróság a teraszra vezető ajtó előtti fedett tér. Ha egy ilyen fedett terasznak szánt területre nem fér el egy 3-4 személyes min. presszó asztal karosszékekkel, akkor az a hely kicsi erre a funkcióra.
Jó gondolatnak tartom, hogy a nappali légterét nem födém, hanem a látszó fedélszék határolja, ezért bár a térélmény valóban jó lesz, én attól félek a megvilágítás kevésnek bizonyulhat (különösen, ha az előbb említett teraszajtó is le van árnyékolva). Meggondolandó volna egy tetősíkban elhelyezett ablak, ami a lehető leghatékonyabb bevilágítást tudná produkálni és jelentősen meg tudná hosszabbítani a közvetlen megvilágítási időszakot.
A tetőtérre vezető lépcső itt is húzott (akár az előzőnél) azonban itt a húzott lépcsők sávját elhúzták, így kényelmes lesz rajta a haladás. A tetőtér úgy ki van találva, hogy ennél takarékosabban, tömörebben talán nem is lehetne. Ez így tökéletes általában és részleteiben is (no azért egy dolog azért mégis van, a tetősíkablakokon csak a magasnövésűek fognak kilátni).
Az épület külsejével kapcsolatosan azért nem akarok részletesebben írni, mivel alapvetően jók a tömegek és az arányok és a látható anyagok, de a részletek már a tervező és a megrendelő személyes ízlését tükrözik (ez nem jelenti azt, hogy nekem nem tetszene, csak pusztán ez már nem a kritika tárgya).
Összefoglalva azt tudom mondani, hogy öröm ilyen jól átgondolt helyiségelrendezést látni, bármennyire is egyszerű, sokszor hajlamosak vagyunk mi magunk kicsit túlkomplikálni. De ez itt egyszerű és logikus. Gratula a tervért és köszönöm, hogy elküldte !
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával. A Tervkritikával kapcsolatos egyszerű szabályokat / tudnivalókat itt találja meg.
Hozzászólások (9): megnézem
Szabóbácsi
2008. november 18. kedd 13:46
Azért még némi meggondolást javasolnék.
1: Ilyen tágas, szellős házban zárt belső konyha. Nem tudom hogy van-e a közelben háziasszony, ill. van-e beleszólása? 🙂 Volt korábban terv pációval (=légakna/légudvar) és úgy az oldalhatáros fal megbontásával elég jól ablakosítható.
2: A tetőtérnek van két oromfala. Pusztán a csatlakozó alacsonyabb tetők, az elgondolt tömeglépcsőzés miatt megfosztani a szobákat ettől a kíváló ablakelhelyezési lehetőségtől, kár lenne.
3: Anyagilag nem bírná a törlesztést, építést. Ok, de a kifűtését annak a méretes extra légtérnek azt igen? Drága és egyre drágul az energia. Ha korlátozott az anyagi lehetőség, érdemes következetesen szem előtt tartani.
4: Tartok tőle hogy elég sötét ház lenne elszórt, sarokra helyezett kis nyílászáróival. De tetszetős.
KGyST
2008. november 19. szerda 18:18
Szerintem ez a ház klasszisokkal múlja fölül az eddig bemutatottakat. Szerintem a 150-es parapetű tetősíkablakok viszont kifejezetten ijesztőek, ezer és egy módja lenne annak, hogy ezek kisebbek legyenek.
A konyha tipikusan olyan dolog, ami az építtető „önkényétől” függ, gondolom, igény volt erre az „optikailag” szeparáltabb konyhára. Ettől függetlenül fura, hogy a nappali felől fal van, a közlekedő felől meg semmi.
A tömeg talán kicsit „divatízű”, de korrekt nagyon, üde látvány. A tervezőnek talán jobban meg kellene tanulnia a látványterveknél az anyaghasználatot, mert ez egy kicsit „ütős”, a tömeget is üti, persze csak a látványterven.
Ez nálam is jó ház.
Balogh
2008. november 19. szerda 18:47
Jó lenne a házat környezetbe illeszteni, most így a zöld mezőben semmi baj nincs vele- új beépítésű részen meg a lehető legjobb is lehet. Hagyományos épületek között az utcai- zömmel garázs-homlokzattal nem biztos, hogy a kedvencemmé válna. Itt a főfallal nincs gond, van belőle bőven. Nem szerencsés beton és vasbeton anyagot azonosan és kockásan jelölni – igaz, hogy a hazai szabványok kötelezősége már a múlté, de még nem láttam olyan szabványt, ahol ez így szerepelt volna- a rajz jelölés nem szabadon választott, sajnos. A hátsó tetőidom- nem lévén szilárd födém, ha jól látom- a direkt letámasztás az egyik töréspontnál- gondolkodásra adhat okot. Dícséretes, hogy van kellő mértékű lábazat a hosszú, keskeny ablakoknál- a csomópont gondos megtervezése kell majd- itt a meghibásodás elég gyakori. A lépcsőházi ablak megszakítja a koszorút – ha jól láttam- ez persze nem drámai, de nem szerencsés. Ki kell majd találni, hogy a magasabb tetőnél az oromfali kiemelés felületképzése hogyan legyen- védtelennek tűnik, és nehéz a javítási hozzáférés.
Koós Miklós
2008. november 19. szerda 18:59
látványterv kapcsán hadd védjem meg a tervezőt. A látványtervezés külön tudomány és zabálja az időt. Az archicad is tud látványtervet csinálni, de ne várjunk tőle túl sokat. Van benne, letudták a programozók, de rendes látványtervet csak külön programmal lehet csinálni.
KGyST
2008. november 20. csütörtök 09:15
Látványterv: részben egyetértek, de ez az agresszívan mappelt „kőminta” üti a dolgot, egy egyszerű, hasonló színű felület jobban állna. Ebbe a csapdába mindenki gyakran besétál, a mintákat csak akkor szabad használni, ha van rá időnk-energiánk.
Szabó József
2008. november 20. csütörtök 11:04
Valóban jobb ez a ház, mint az előbbiek, de…
És nagyon sok de…
Egy ház elemzésénél ennyire csak az alaprajzot vizsgálni, torz a szemléletre vall. De ha már…
Az utcáról bejövet a fürdőablakkal találom magam szemben…
Ha belépek a házba a háztartási helyiség ajtaja fogad. Ezek a ház legfontosabb helyiségei?
Azaz nincs végiggondolva a ház bejárata…
A fűtés helyisége közvetlenül a garázsba nyílik. Tűzvédelmi szempontból tilos! Nem szerencsétlen – tilos!
A bejárati wc és a kamra is lopott térként lett kialakítva! Így jött ki…
A nappaliba 7,5 méter hosszú sötét középfolyosón át juthatok be. Hát…
Azonban ezeknél súlyosabb gond van a házzal. A tömege. Ugyanis nincs neki. Nincs kitatálva. Ami van az egy nyers változat – építészért kiált. Nem gondolta végig a megálmodója mit is akar a házzal valójában. A nappali sarkának csonkolása pedig nem ötletes, hanem ügyetlen megoldás. Szervetlen áll önmagában. Sehol egy utalás másutt erre.
Egyszóval ez a ház nem nagyszerű, hanem egy kiindulópont egy jobb megoldás felé. Aminek eléréséhez még sok munka kell.
Ha valaki pedig veszi a bátorságot, hogy véleményt formálva tanítsa az átlagembert (ami önmagában nagyon szimpatikus és dícséretes tett), nos ő legyen pontosabb, precízebb. Viselkedjen valós korrektorként.
Koós Miklós
2008. november 20. csütörtök 12:05
amellett hogy elfogadom a tervkritika kritikáját, annyit hadd írjak le a saját védelmemben, hogy ama bizonyos lécet alacsonyra kellett állítani. Szándékosan. Az építészeti tárgyú tájékozatlanság és az ebből származó igény az információkra meglehetősen nagy. Mindenkinek javaslok egy egy hónapos aktív jelenlétet az Index Házépítős topikjainak egyikében és megtudja, hogy is állunk ezzel? Én anno 3 évig bírtam az iramot (mint válaszoló), aztán bedobtam a törülközőt.
.
Látva a rengeteg elfuserált házat, azt gondolom, hogy ha a majdani építtetők legalább odáig el tudnak jutni, hogy felismerjék azokat a pontokat, ahol majd nagyon oda kell majd figyelni, hogy az jó legyen, akkor nem volt hiába.
.
Ha olyasmivel kell bajlódni, hogy pl. nincsenek berajzolva a bútorok és sokszor emiatt nem is veszik észre, amit kapnak a tervezőtől, az használhatatlan.
.
Hajlamosak vagyunk, mi építészek negatív kritikával illetni az építkezőket, miközben a szakmánk egyes tagjai botrányosan rossz alaprajzokat adnak ki a kezükből úgy, hogy ezt az építtetők nem is tudják.
Többek között erre való a Tervkritika.
.
Nem gondolom magamról, hogy én kivétel vagyok, emiatt nem célom se az építtetőket, se a kollégákat megtanítani tervezni, mert nekem ez nem a feladatom (és nem is lennék rá alkalmas)…
.
ezért aztán az épület külseje, tömege, homlokzatképzése egyfajta építtetői és építészi ízlést tükröz, így a vizsgálódásomnak ez nem igazán tárgya (hacsak nem valami borzalomról van szó, mint a legutóbb…).
.
végül hadd vegyem védelmembe a fenti terv készítőjét. A Tervkritikában ez a sokadik oldalhatárra tervezett lakóház és mindketten tudjuk, hogy a belső elrendezését tekintve ez az egyik legnehezebb feladat, mivel az oldalhatárra szinte csak mellékhelyiség kerülhet, ebből következően, ha oldalról közelítem meg, nagy valószínűséggel egy mellékhelyiséggel találom magam szemben.
Eddig is sokféle változatot láthattunk itt, de igazán jó megoldást talán csak a pációs változat tudott adni.
.
legvégül pedig hadd tegyek még egy megjegyzést. Nem tudom, te szoktál-e kritikát irni, mondani, de a lehető leghálátlanabb dolog. nem lehet cél sem megsérteni, sem megbántani senkit sem, valahol egyensúlyt kell találni, nem létezik objektivitás. Miközben te nagyobb erélyt és sarkosabb kritikát várnál el, eközben van, aki azt olvassa a fejemre, hogy micsoda dolog egy kolléga munkáját megkritizálni?
Szabó József
2008. november 20. csütörtök 15:15
Mind a nyolc bekezdésbe foglalt mondandódat elfogadom, el is kell fogadjam. Tudom milyen nehéz emelni – társadalmi léptékben – az építési kultúra színvonalát.
Szerintem is a leghálátlanabb feladatok egyike kritika műfaja. Mióta nem korrigálok az egyetemen már könnyebb. Csak az évi egy-két diplomaterv opponenciája és újságcikk marad. Időnként kínkeserv….
Díjazom a lelkesedésed. Kitartást az okításhoz-neveléshez. Ha pedig még arra is lesz erőd, hogy az elfogadhatót is jobbá tedd – célba érhetsz.
koos.hu - Blogtörténet | legolvasottabb cikkeink
2009. május 28. csütörtök 12:51
[…] Tervkritika | egy tervező is lehet kíváncsi […]