Kedves Írók!

Köszönöm a felvilágosításokat, nagyon hasznosnak éreztem. Viszont nagyon érdekelne ezek után, hogy mi a véleményük az ytong-ról, mint építőanyagról.
Köszönettel:

Anita

Köszönöm a gyors válaszát!
Akkor Ön szerint nem kell tartani tőle? 🙂

nagy megvezetés ez a könnyűszerkezetes cucc.
elég sok barátom ytongból építkezett vagy bővített.csak jó véleményük van róla, elég sok házat láttam ebből épülni.

Hát hallottam olyan véleményeket is, miszerint az ytong-nak rákkeltő hatása van, nem jó a hangszigetelése és ha víz éri, tönkremehet.
Természetesen tényekkel egyik állítás sem volt alátámasztva.

Ez engem is érdekelne, ha esetleg ideje engedné, szívesen olvasnék egy ytong-tégla ház összehasonlítást, előnyök-hátrányok stb.
Itt is lehet jó pár tévhit, pl. a múltkor mesélte egy ismerős, hogy azért nem épített ytong-ból, mert hogy az ablakoknál megreped a fal egy idő után…

Ytong-nál a parapetfal repedése nem tévhit, hanem a falazóanyag helytelen használata -a parapetvasalat kihagyása- miatt következik be.

nem szeretném dícsérni a konstrukciót, viszont fel szeretném hívni a figyelmet az acél azon tulajdonságára, mely szerint képes megfolyni(nem tönkremenetel) és sokkal nagyobb alakváltozásokat bír ki mint egy hasonló nagyságrendű vasbeton szerkezet vagy más szerkezet.Tehát ami a földrengést illeti abban van valami… sztem. Ettől függetlenül nem hinném, hogy itthon nagy földrengések oly gyakoriak lennének, hogy ezen „előny” valóban érvényesülne valaha.

Jó a cikk, de olyan, hogy acélkohó, nem létezik.
Legyen az inkább acálgyártás.

„Nem fordulhat elő, hogy a „mesterúr” a felvett pénzzel, garancia nélküli, befejezetlen munkával otthagyja a megrendelőt.”
.
Pedig ez az állítás helytálló, hisz nem a mesteremberekkel szerződik az ember, hanem egy fővállalkozóval, aki jobb esetben csak az építtető pénzét teszi zsebre, rosszabb esetben az alvállalkozó mesteremberekét is – mondhatnám erőltetett cinizmussal. De hogy ez mennyire nem vicces, azt egy közeli ismerős a saját bőrén tapasztalta meg, egy pontosan ilyen szerkezetű ház építését vállaló cég kapcsán. Eddig jutottak:
https://hawaii.extra.hu/forum/051106_145555.jpg

Az igaz, hogy képes megfolyni az acél, így baj esetén észrevehető a probléma, el lehet menekülni, de csak a melegen hengerelt fajta.
Viszont a vasbetonban lévő acél ugyanugy képes megfolyni, tehát nem szakad le csak úgy „hirtelen”, ott is van idő.
Eredmény szempontjából pedig mindkettő ugyanaz, a szerkezet használhatatlan lesz.

Földrengés állóság pedig kicsit összetettebb kérdés. Vasbetonból és acélból is lehet földrengésálló szerkezetet építeni, de egy vasbeton vagy acélszerkezet még nem feltétlenül földrengésálló, és ebben a kérdésben nagy hangsúlya van az alapozásnak illetve az alap és a felszerkezet összekapcsoltságának is.

Nem teljesen értem, hogy jön ide a tűzállóság, lehet lemaradtam valamiről… 🙂
Egyébként teljes mértékben egyetértek Koós Úrral.

Amugy érdekes, mennyi mindent ki tudnak hozni a fennt említett acélszerkezetes építési móddal foglalkozó urak lényegében a semmiből kizárólag mellébeszéléssel. Majdnem politikusok 🙂

Egy acélszerkezetű házak kivitelezésével foglalkozó cég honlapján (www.kp.hu) találtam egy olyat, hogy „hőszigetelő festék”. Írtam egy-két kérdést, hogy mégis miképpen szigetel ez a festék, mert az általam ismert módokon nem valószínű. (hőátadás, hősugárzás visszaverése).
Egyszerűen nem került bele a hozzászólásokba a kérdésem. Jó megoldás, hogy ne kelljen kínos kérdést megválaszolni.
Biztosan tudják, hogy az a bizonyos festék nagy valószínűséggel 1 Ft-ot sem ér, mégis árulják és dícsérik a gyanútlan, esetleg hozzá nem értő embereknek.
A másik érdekes pont, hogy amikor a falazataik hőátbocsátási képességét számolják, az acél-oszlopos rétegben valahogy az acélt kifelejtik az egyenletből, csak a közte lévő üveggyapottal számolnak.

Én ezt a cikket kritikusabban szemlélem mint az előttem szólok.Ugyan is minden rendszernek meg vannak az előnyei és hátrányai ,amin vitatkozni lehet.Szerintem természetes hogy egy cég igyekszik az előnyös oldaláról bemutatni a termékét(de ha ezt nem a legszerencsésebben oldja meg,akkor sem kellene általánosítani).Én semmivel sem tartom az ytongot jobb építőanyagnak az acélnál esetleg másnak.Csak egy pár példát rögtönözők.Az ytong könnyű,így kicsi a teher bírása.Tudtommal(lehet hogy tévedek)egy időben Németországban csak speciális vasalatal engedték belőle a főfal építést,és inkább válaszfalként preferálták.Állandó hajszálrepedések keresztbe kasul (mehet a vita,lehet izgulni:esztétikai vagy több annál),rögzítéstechnikai nehézségek a falakon,A gyártás közben rengeteg széndioxid szabadul fel.Egy építész kolléga szemléltette egyszer azt hogy mi a baj az ytongal. Kávézás közben két kockacukrot rakott egymásra a kávékanalán amiben egy minimális kávé volt.Az alsó kocka cukor felszívta a kávét majd a folyadék megjelent a második cukorban is.Ekkor az alsó cukor össze omlott.”Így viselkedik az ytong tégla ha vízzel találkozik” mondta.Most persze lehet mondani hogy ki kell zárni a vizet.De a ház elkészülte után elég egy csöpögő vezeték,amit nem vesznek észre időben ,és a ház lakhatatlanná válhat.Ez megtörtént már az életben nem fikció,elég a Google-ban keresni e témában.Az acél szerkezetek stabilitását a csavar kötések adják,és bár a fa is természeténél fogva rugalmasan reagál pl a szélre vagy földrengésre,az acél váz és kötései jobban méretezhetőek.(itt jegyzem meg hogy a legutóbbi Olaszországi földrengéskor a faházak kimagaslóan szerepeltek a tégla házakkal szemben , szinte mind állva maradtak.)Hogy melyik országban miből építenek az nagyban attól függ milyen anyag van kéznél.Ostobaság volna az Pl.az erdővel teli Erdélybe vasat cipelni,vagy az egyiptomi piramisok környékén épületfa erdőkkel kísérletezni.A hőhíd kérdésében megjegyezném hogy az acélvázas házak anyaga 1,5mm vastag ami ha megfelelően van szigetelve akkor elhanyagolható szigeteletlen felületnek nevezhető,ellenben a 7-12 cm vastag fával ami a közhiedelemmel ellentétben egy kimagaslóan jó hőszigetelő közegben,amilyen a kőzetgyapot illetve az üveggyapot ,bizony hőhídnak számít.Ezért illik a talpszelemenekre ráfuttatni a mennyezetbe kerülő szigetelő anyagot(függetlenül attól miből készültek a falak).A hőszigetelő anyag precíz behelyezése már a kivitelező kérdése,akár csak a megfelelő habarcs,megfelelő alkalmazása az ytongnál , ami nélkül az is csupa hőhíd.Azt hogy a fal valójában mennyire jól hőszigetel ,hőkamerával ellenőrizhető.Az nem téved.Sajnos volt szerencsém látni csapnivaló tégla házat épp úgy,mint könnyűszerkezetest.Pedig véleményem szerint az utóbbit nehezebb elrontani,gyakorlatilag egy óvodás is be tudná hézagmentesen szigetelni.Az ÉME engedély valóban kötelező.De kár úgy tenni mintha nem tudnánk,(ezzel is hangulatot kelteve)hogy bizony, sok ácsból verbuvált házépítő nem rendelkezik vele,esetleg más rendszerét lobogtatja.Saját elgondolás szerint általában az alacsony ártól vezérelve rossz anyagokat választ stb…Így az ÉME meglétét hangoztatni kell.Erről azok tudnának többet mesélni akik az építkezésük folyamán, a megítélt kölcsönt azért nem tudták felvenni, mert a kivitelező nem tudott ÉME papírt felmutatni(persze szegény megrendelő nem is sejtette hogy nincs,sőt talán azt sem tudta hogy kell és hogy mi az).nem egy ilyen esetről tudok.Mint minden alapanyag gyártási technológia,az acél gyártás is terheli a környezetet.De a hulladék újrahasznosítás terén bizony igaz az állítás.Továbbá az EU ban gyártott acél alapanyagoknál,igen szigorú kvóta van bevezetve és ellenőrizve.Ennek köszönhetően mind az újra hasznosítás mind a káros anyag kibocsátás terén a többi iparághoz képest is, kiugró mértékben javulnak a mutatók.Ráadásul ezen tőke erős cégek, euró milliárdokat fordítanak vissza környezet védelemre erdősítésre stb..Ez nem feltétlen mondható el a favédő szereket forgalmazó cégekről.Bár itt meg kell jegyeznem hogy kicsit magyar sajátságról van szó,mert tudtommal máshol kifejezetten ellenzik a fa védő szerek alkalmazását a kész házakban,és kizárólag a víz teljes kizárásában látják a fa védelmével kapcsolatos problémák megoldását.Míg nálunk előírják a rovarvédelmet, egyebeket (ez évtől).A vas korrodál,ez igaz .De itt egy kis csúsztatás van.Mert a horganyzott acél önmagában korrózió álló ,főleg ha víz mentes közegbe van rejtve.A vágásoknál utólagos korrekció szűkséges,akkor ha a vágás égéssel a felület megsértésével jár(flex).Ha a vágás hidegen történik(ajánlott)pl lemezvágó géppel excenterrel ,akkor nem kell.Így a rozsdásodás kizárható.Hangszigetelés:Az én praxisomban olyan már előfordult hogy téglából épült társasházi lakásokban ,fémvázra szerelt gipszkarton fallal, természetesen hőszigetelő anyaggal kitöltve PAE szalaggal úsztatva ,légréssel ügyeskedve kellet a hangszigetelésen javítani.Ellenben sem acél sem fa vázas házba e célból még nem raktunk sem ytong sem semmilyen más tégla falat.A társasházi lakások az acélvázas házaknál ,nincsenek egymással fizikai kapcsolatban .A fémek között úsztató réteg van és teljes keresztmetszetükben hő és hangszigetelő anyaggal vannak kitöltve.Így meglehetősen kicsi a hang áteresztő „képességük”.A felső és alsó szint elválasztásának esetében talán nem ez a rendszer a legkiemelkedőbb,A tervező asztalnál sokat lehet a ház élhetőségért tenni .Gondolok itt arra hogy szerencsés ezen épületeknél ,ha a két szint egy tulajdonban van,és a pihenő és csendes helységek vannak felül.Ez amúgy minden családi háznál szerencsés.Amúgy nem esik a tűrés alá a hanggátlás ,itt is meg vannak a fogások ,de itt az ön által említett rezgés átadás talán nehezebben kiküszöbölhető,arra érzékenyeknél problémát okozhat.Mint ahogy társasházi lakásoknál akár panel akár tégla néha gondot okoz egyeseknek.Ezért jobb a külön lakás:)(mint mondottam hangszigetelő Porotherm téglafalnál is előfordult már hogy pluszban kértek hangszigetelést.Meglátásom szerint nem csak a kisméretű tégla fűthető ki nehezen, hanem a ma alkalmazott hagyományosnak nevezett építő anyagok mindegyike.Természetesen minden relatív, ergo könnyebben annál mintha az esztergomi bazilika 17 méter vastag falát kellene feltölteni meleggel.A Bazilika falának feltöltése jó szemléltető eszköz arra hogy lássuk a hagyományos falazat előnyeit.Ugyan is a felhalmozott hőt képes tárolni és sugározni,nyáron pedig a hűvös levegőt ontja magából,ami meglehetősen kellemes tud lenni.A hátrány az hogy kicsit „vödör” jelleggel üzemel vagyis ha kiürül akkor előbb fel kell tölteni és csak aztán ad meleget.Ez a bazilika esetében egy hónapot is jelenthet.Kicsiben igaz ez a téglára is.Egyszer volt szerencsém egy újonnan épült (nem kis költséggel szép övezetben)téglaházban éjszakáznom Budapesten.Egy éve húsvétkor Pesten.Szokatlanul hideg volt .Egy autó kiáltást látogattam meg a barátaimmal mint kiállító.Hosszú vezetés ,ügyintézés után ,hajnalban értem oda.Már mindenki aludt.Nem volt takaróm ,szép nagy ház volt ,a kazán folyamatosan ment,de hiába.Annyira fáztam hogy nem tudtam aludni az orrom szinte lefagyott:).Egész télen fűtetlen volt a ház.Három nap alatt sem érte el a házikó az ideális hőmérsékletet,viszont frankó gázszámlát hagytunk magunk mögött a semmi eredményért:)A könnyűszerkezetes házak falai nem tartják a hőt ez hátrány ,de azonnal visszaverik ,ez előny.Gondoljuk végig hogy a mai világban melyik a jobb ??Szerintem az az energia felhasználás az olcsó és ideális amit csak akkor kell használnom amikor szükségem van rá és nem máskor(vagyis nem kell csak azért fűtenem hogy a falak ki ne hűljenek) .Ha a szállásunk ilyen technológiával épült volna akkor egy temperáló 5 fokos hőmérsékletről 20 -ra kb 15 perc alatt fűtötte volna fel a házat.Én minden ilyen(kész) házban gondolkodó embernek azt javaslom ötvözze az építő anyagok előnyeit.Javaslok tégla konyhapultot ,kandalló mögé tégla falat stb.Talán a tökéletes ház az lenne (kissé drágán ugyan),ha vennénk a szívós statikailag megbízható acél szerkezetet (lásd pl. hidak,statikus általi jó méretezhetőség )a vele járó hőszigetelőkkel,a hő visszaverő képességgel és belűről elé falaznánk a hőt jól tároló ytongal .:)Az acél ketrec szintén hangulat keltő szófordulat.A toronyházak többsége acélvázból épült ,később a tűzvédelem miatt ötvözték betonnal,mégsem hiszem hogy acél ketrec feling lenne bennük a jellemző.Talán nem is lehetne téglából megépíteni.A jó közérzetet viszont biztosíthatja a dupla gipszkarton réteg(német sztenderd elenben a magyar spórolós egy réteggel)Mert a gipszkarton m2 -én akár 5 liter vizet is fel tud venni és ki tud adni alak változás nélkül .Ráadásul az acél szerkezetet is eltakarja.Bár e céget nem ismerem de gondolom a (modul méret kifejezésből)hogy a szendvicspanelként szerelt rendszerekkel,kész házakkal van itt össze vetve a helyszínen szerelt épület,nem pedig a téglával vagy helyszínen ácsolt fával amire ön utalt.Ugyanakkor ez megint kicsit egyoldalú előnyős oldalról való megközelítés.Álláspontom szerint ez az egyetlen előnye a szendvicsszerűen műhelyben szerelt házakkal szemben a helyszíni szerelésnek,míg a hátránya több.A fogadószint kivételével igaz a száraz építészet előnye és egyetértek a szóróanyaggal,miszerint(szinte)évszak független a kivitelezés.Építettem már ilyet is olyat is.Egy jó kőműves csapattal egy családi ház alapjának elkészítése nem hosszú folyamat.Még a legzordabb télidőben is van annyi 5 fokkos hőmérséklet feletti éjszaka ,ami elegendő a betonozáshoz és a külső szigetelő lehálózásához.Terméseztessen a színezést tavaszra kell halasztani.A többi (főleg ha műhelyben szerelt panelesített eljárásról van szó)Már megy a hidegben is.Ellenben a téglával ,ami annyi technológiai vizet tartalmazz(kötőanyagok vakolat)Hogy egyszerűen képtelenség megmunkálni.Fagyás veszély stb.Ha véletlenül kint sikerült levakolni akkor bent kis fűtés mellett mehet(ne)a glettelés,de a fal csak ontja a vizet a meleg miatt és semmi nem szárad,festhetetlen.Rohanás határidő ,minőség romlás,költözés és penész.De hát ezt így nem is lehet csinálni a tégla nem erre való(szebb időkre).A száraz építészetnek,a mai felgyorsult világhoz akarva vagy véletlenül alkalmazkodó előnye,hogy lehet télen építeni.Többször sikerült m ár minőség romlás nélkül.Mire glettelni kell a ház fegyverzete(szigetelők)már kész vannak ,a fal nem ad ki vizet ellenben vissza veri a hőt ergo meleg van minden szárad mint a mesében.Az alap a ház készültségi fokának pusztán kb .10 százaléka .A falak kb egy hónap alatt kész vannak,ez nagy különbség.Ugyanakkor vannak hátrányai is e technológiának.Mindegyiknek vannak.Ne haragudjon hogy ilyen hosszan írtam e témában.De úgy éreztem,hogy joggal sértette önt egy összehasonlító reklám .Ám miközben reagált rá hasonló hibába eset.És bár tisztelem önt és gondolatai ,érvelései elismerésre méltóak,tapasztalatról tudásról árulkodnak.Én még is elfogultságot érzek szavai mögött és néhol pontatlanságot .Intellektuális fölénye ugyanakkor akaratlan félre vezethet másokat ,egy bonyolult témában .Feketén fehéren láttat,és a végén az a kis közvélemény kutatás a cikk hatására azt sugallja hülye vagyok ha ilyen házat választottam vagy választok.Mert ezek a házak rosszak.Ez kicsit tapintatlan,ráadásul nem igaz .Ez egy nagy piac ahol mindenki a maga portékáját dicséri és hibáit leplezi.A jó ház mint végeredmény ,jó tervezés,jó anyagok és jó kivitelező együttes meglétének eredménye.Bármelyik hiányzik ,a házikó nem lesz az amiről álmodtunk.E mellet szerintem az építőiparban sok rendszer, köztük az ytong is átgondolt(van szerencsém ismerni azt az általam nagyra becsült mérnök urat,aki nem keveset dolgozott az ytong népszerűsítésén, alkalmazásfejlesztésén .Ő pont egy acélvázas épület rendszer fejlesztőmérnöke lett a későbbiekben.Volt szerencsém tőle tanulni.többek között azt hogy minden technológiának meg van a másikhoz viszonyított hátránya ,előnye.Nekünk kell dönteni figyelembe véve mi a cél és mik a körülmények

777, a probléma nem az, hogy ez a szerkezet ROSSZ. Esetleg rosszul használják, rosszkor alkalmazzák stb. (Ugyanez, amikor a vasbetont szidják, mint korunk rákfenéjét, akkor is csak a helytelen felhasználásból alakul ki a tévképzet.) Nincs rossz anyag önmagában.
A probléma -és ez a cikk szerintem erre próbál rámutatni- hogy a laikus, otthonra vágyó építtetőknek „műszakiasnak” beállított magyarázatokkal akarják eladni. Persze nem lehet egy megrendelőnek komplett építészképzést tartani, de nem lenne szabad elhallgatni az összes részletet (alapozás, nedves technológia stb.) ami esetleg gondot okozhat.
Vagyis lényegében mégiscsak át van verve, mert bár ez nincs leírva, burkoltan benne van a sorok közt, hogy ezzel a szerkezettel könnyen, gyorsan, olcsón környezetbarát módon lehet építkezni.
Nem térnek ki viszont pl. arra sem, hogy az esetleges kivitelezési hibák, pontatlanságok (mert ilyenek sajnos voltak, vannak, lesznek MINDEN szerkezetnél, amíg emberek dolgoznak és nem gépek,) hogyan hatnak az egészre…

https://www.pecsma.hu/orszag-vezeto/2011/01/29/foldrengest-jeleztek-tobb-helyrol-magyarorszagon

https://www.boston.com/bigpicture/2011/02/christchurch_earthquake.html
(Bocs, ha nem működne)