Azzal kezdtem, hogy ez is oldalhatáros, mi több itt a telek ugyanolyan keskeny (16,5 m), mint a legelsőnek beküldött épület. Míg a legelsőnél a tervező egy telekhatárra tervezett pációval oldotta meg az oldalhatárra kerülő épületek visszatérő problémáját, miszerint

• hova kerüljön a garázs
• milyen helyiségek kerüljenek az oldalhatárra, mert lakóhelyiség ablakát nem lehet ide nyitni
• hosszú belső közlekedő…stb

addig a másik telekhatáros épületnél a garázs bekerült gyakorlatilag a telek közepére. Ennél az épületnél a teljes utcafrontot elfoglalja a 2 állásos garázs és nincs páció, a mellékhelyiségeket kivéve minden az oldal- és hátsókertre tájolt. E most górcső alá vett épületnél látszik igazán az oldalhatáros telepítés nehézsége és az ebből adódó alaprajzi elrendezés negatívuma is (az oldalhatáros telepítés nyilvánvalóan itt is kiinduló és kötelező feltétel lehetett).

melyik legyen naposabb: az étkező, a háló vagy a nappali?

A keskeny telek miatt nyilván nem akarták teljesen  kihasználni a maximális épületszélességet, mert akkor gyakorlatilag a szomszéd túl közel került volna, így viszont hosszan el kellett nyújtani az épület tömegét, ami viszont a belső közlekedő meghosszabbodását eredményezte.

E hosszú belső közlekedőt feloldandó viszonylag középre került a bejárat, de ez azzal járt, hogy a nappali után lehetett csak elhelyezni a szülői háló-fürdő blokkot (ami még egyáltalán nem lenne olyan nagy baj), viszont ezáltal a nappali a T alak közepére került és így mindössze délben fog kapni napot, mivel elég kicsi a megvilágító felület. Ráadásul mindkét ablak előtt fedett tető vagy árnyékoló pergola van, így még a tényleges kivitelezés előtt

jól jönne egy benapozás vizsgálat

hogy kiderüljön, az egyes évszakokban mikor és mennyi közvetlen benapozást kap a nappali? A bejárat elhelyezésének van még egy másik következménye, hogy mellé került egy másik, párhuzamos közlekedő, ami a garázzsal és a mellékhelyiségekkel való belső összeköttetést volna biztosítani. Talán érdemes lett volna ezeket valamilyen módon összevonni és pár ajtót megszüntetni, hogy pl. a garázsba ne 4 db ajtón keresztül lehessen eljutni. Bár a mellékhelyiségek kellő méretűek, a WC mégis kissé alul méretezett az én szememnek, ráadásul belső terű, a lépcső alá benyomva.

A korábbi megjegyzéssel együtt is tetszik a szülői háló elhelyezése, itt legfeljebb annyi lenne az észrevételem, hogy én valószínűleg megcserélném a közlekedő-gardróbot és a fürdőszobát, mert ez utóbbinak akár teljes magasságú ablakot, sőt akár teraszajtót is lehetne így biztosítani, míg a gardróbnak elégséges egy keskeny sávablak is. Mindazonáltal a konyha-étkező-nappali-térbeálló lépcső elrendezése jó, egymás közötti térkapcsolata jól fog funkcionálni.

nem sok 3 db közlekedő ilyen kis területen?

A felső szintre helyezett (gyerek) hálószobák esetén sokszor merül fel az igény, hogy bár szeretnének minden gyereknek külön hálót, ők lehet hogy mégis inkább együtt szeretnének játszani, ehhez viszont szükséges megfelelő hely, és mi lenne ennél megfelelőbb, mint a szobák előtti közlekedő, amely így közös játszótérré válhatna? Tudom, ez gyerek és korfüggő dolog is, de mivel nem ismerem az építtetőket, ezt inkább csak felvetem. 

A tágasabb, lazább elrendezés még bőven belefér a megengedhető kategóriába, így itt legfeljebb a (két) közlekedő összevonását lehetne felvetni javaslatként. A nagy közös terasz jó ötlet és biztosan jól is fog funkcionálni.

megőrültek, hogy lapostetőt építenek?

Nem őrültek meg. Sőt. A családi ház nem a magastetőtől családi ház. A lapostetőt kevesen építenek, nyilván a beázástól való előítéletes félelem miatt is. A lapostető alapvetően más tömegformálást tesz lehetővé, ezért a ház megjelenése bizonyára izgalmas lesz (látványterv hiányában ezt inkább csak belelátom…). Tömegformálásban, funkcionális kialakításban a lapostető lényegesen eltér a magastetős beépítéstől, mivel a két szint alaprajzi kontúrja teljesen elválhat egymástól. Az eredmény egy valóban szabadon formálható épülettömeg, ahol a két szint alapterülete nem függ össze olyan szorosan mint a magastető esetén. Itt is jól sikerült e tömeg kialakítása, hiszen a vakolt homlokzatfelületek a pergolákkal fa oszlopokkal – legalábbis számomra – egy jó épülettömeget eredményeztek. A földszint és az emelet eltérő textúrájú homlokzatfelülete tovább finomítja ezt az izgalmas tömeget. 

Összefoglalva, hazai viszonyok között "bátor tett" a lapostető választása, hagyományos családi házas övezetből bizonyára ki fog tűnni, de ez nem baj, sőt ! Jó a tömege és az anyagválasztása. Az alaprajzi kialakításában is inkább csak a közlekedők nagy száma váltott ki belőlem kritikát, mindamellett, hogy tisztában vagyok az oldalhatáros építés minden nehézségével (és emiatt közel sem irigylem az építész kollégát). Ha még nem kezdődött meg a kivitelezés, akkor én még hagynék időt pár apróság kiérlelésére. Talán nem véletlen – amikor azt olvastam valakitől – hogy az lenne a legideálisabb, ha legalább annyi időt szánnánk a tervezésre (előkészítésre, átgondolásra), mint magára a megvalósításra (kivitelezésre)

és végül a tervkritika visszhangja: megnéztük a tervkritikát, köszönjük szépen, hasznos volt! A fenti részt valószínű tényleg gyerkőc nappaliként / játszóhelyiségként fogjuk használni! 🙂
Üdv: Vámosi Melinda

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.