A bontásról szóló kis sorozatunk első 2 részében megnéztük milyen előkészületek és milyen technológia szükséges a bontáshoz, ebben az utolsó részben pedig azt vesszük sorra, hogy a kibontott építőanyagok közül melyek alkalmasak újrahasznosításra? Itt nem feltétlenül magunkra kell gondolni (pontosabban saját felhasználásra), hanem azokra, akik beépítenek használt építőanyagot illetve azokra, akik ilyesmit árulnak, lévén bizonyos bontott építőanyagoknak komoly piacuk van. Ergo a bontott anyagot is el lehet adni, ha az alkalmas az újrafelhasználásra.

Mielőtt tovább megyünk, valamire feltétlenül fel kell hívnia figyelmet! Az érvényes előírások szerint csak ÉME, bevizsgált anyagot, szerkezetet, berendezést szabad beépíteni egy építkezés során, mi több erről a tervezőnek nyilatkoznia is kell(ene) az engedélyezési terv műszaki leírásában, azonban a rendelet úgy van megfogalmazva, hogy az ÖSSZES beépítendő anyag/szerkezet ÉME számát fel kell(ene) sorolnia, ami könnyen belátható, hogy képtelenség és tulajdonképpen marhaság is! Nem is alakult még ki egységes állásfoglalás az önkormányzatok részéről, mindeddig legalábbis nem kérték ott, ahol én nyújtottam be az idén.

Sokkal kevésbé szerkezeti anyagokat, mint inkább dekorációs és burkoló anyagokat szeretnek beépíteni újrahasznosított építőanyagokból, ott pedig a veszély is talán elhanyagolható. A dolog pikantériája, hogy pl. 80 évvel ezelőtt sokkal jobb minőségű tömör téglákat tudtak gyártani, mint manapság. 

No de akkor nézzük meg részletesen is (a bontás sorrendjében), hogy

a kibontott anyagok közül melyik hasznosítható újra?

épületgépészeti, villamossági szerelvények, vezetékek mivel öregek és nem szabványosak illetve még a szakszerű bontást sem "élik túl" >> szelektív hulladékgyűjtőbe velük

épületgépészeti, villamossági berendezések lásd mint fent. A szaniterek többsége 60-80 év után teljességgel használhatatlanok, esetleg egy-egy öntöttvas falikút marad meg

ajtó-, ablakszárnyak (ahol lehet a tok is) ha jól záródnak és épek, akkor érdemes kíméletesen bontani (a legtöbbjük anno a falazással együtt került a helyére, tehát a falbontással együtt lehet csak kibontani). Bélelt, fakazettás, spalettás ablakok bontásakor – ha szeretnénk megtartani – akkor ahhoz célszerű asztalos segítségét igénybe venni, különben nagyon könnyen megsérülhet

esslingeni faredőnyt sokan keresnek, elsősorban a régiek javítása, pótlása céljából, ha jó állapotban van, bontsuk ki óvatosan a redőnyszekrényéből az összes kitámasztó és görgető (rejtett) vasalatával együtt.

érdemes ilyenkor egy pillantást vetni arra a kisipari teljesítményre, ami már 1900-as évek legelején is jelen volt az építőiparban, és ahonnan óriási lépésekben visszafejlődött ez az iparág, már ami a szakemberek felkészültségét és szakmaszeretetét jelenti. Vajon hány asztalos tudna ma egy komplett béléses, rejtett záródású belső spalettás ablakot legyártani, ami még a századelőn is egy rutinfeladat volt ? (én laktam egy ideig egy olyan Dohány utcai lakásban, ahol ilyen spalettás ablakok voltak, amikor mázolni kellett, összeszámoltam a teljes mázolandó felületét, ami 17 nm volt!)

beépített bútorok a korábbi időkben teljesen más méretrend szerint kerültek a helyükre, a natúr fa tartóvázuk esetlegesen használható, ha meggyőződünk, hogy nincs rovarfertőzése

cserépkályha a jó állapotú cserépkályha csempéi értéket képviselnek, sokan hajlandóak még komoly összeget is fizetni a bontásért, de csak akkor ha szakember bontja a benne lévő drótozás, sarazás és samottozás miatt (ez utóbbiak nem használhatóak)

szaniterek, csaptelek, szerelvények lásd fentebb

félmeleg burkolat (pvc, linóleum) általában a ragasztott burkolatok nem hasznosíthatóak újra, mert a bontáskor jön velük az aljzat, az aljzatkiegyenlítő is, az anyaguk pedig már túl van minden létező anyagfáradáson >> szelektív hulladékgyűjtőbe vele (az eredeti linóleum nem pvc, hanem tisztán természetes anyag, de nagy bajt nem csinálunk, ha a műanyaggal együtt tároljuk)

melegburkolatok (szőnyegpadló) mint ragasztott burkolat eleve nem használható fel ismét, de az anyaga is tönkremegy a használat során >> hulladék

melegburkolatok (parketta) mivel régen a parkettát szegezték, ezért elvileg felszedhető, de újrahasznosítás előtt nem egy esetben inkább újramaratják a horonyeresztéket (vagy másképpen nút-fédert), mert nem lehet ismét lerakni pontosan. Csak nagyon jó minőség (és elég nagy mennyiség) esetén érdemes az újrahasznosítás mellett dönteni.

kémény az a szerkezet, aminek a tégláját nem szabad újra felhasználni a kürtő felületére lerakódott korom miatt (feltételezve, hogy tömör téglából rakták), ez bizony megy a sittbe!

tetőhéjalás/cserép ha nincs szétporladva, akkor elvileg még használható (sokan a meglévő házuk bővítéséhez, felújításához keresnek régi cserepet), mivel roncsolás nélkül bontható, érdemes vigyázni rá

tetőhéjalás/pala  mivel szegezve van, bontás után nagy részük sérül, törik >> hulladék

tetőhéjalás/fémlemez bár legtöbbször roncsolás nélkül bontható, azonban a méretre hajlítás miatt már nem igen használható

tetőhéjalás/bitumen lemez ragasztott anyagról lévén szó, csak roncsolással bontható, nem használható semmire

bádogos munkák lásd a tetőhéjalás/fémlemez-nél írottakat, bár a jó állapotban lévő lefolyó és függőeresz csatornák értékesíthetőek

tetőszerkezet, szarufák, lécezés – a lécezés legtöbbször már nem használható legfeljebb a zsaluzásnál, akárcsak a különféle csonkolt, méretre vágott rövid fedélszéki elemek. A szarufa, oszlop viszont az egyik legkényesebb anyag, mert a laikus szemmel nem látott gomba vagy rovarfertőzés könnyen gondot okozhat, ha ismét fel akarjuk használni a beltérben (ezért lehetőleg csak alapos átvizsgálás és mártásos kezelés után építsük be ismét), ha bizonytalanok vagyunk a minőségét illetően, akkor inkább hagyjuk veszni, a felfűrészelés után jobb lesz eltüzelni!

padlásburkoló téglát sokan keresik, ha ép, akkor érdemes kíméletesen bontani, a rajta, közötte és alatta lévő sár, salak, habarcs azonban mindenképpen hulladék.

feltöltések (salak, homok…) nem használhatóak semmire, >> általános építési törmelékbe

födém béléstestek tartószerkezeti elemről lévén szó nem tanácsos az ismételt felhasználása, de nem is igazán illeszthető be egy 40-80 éves elem egy mostani födémszerkezetbe. Az un. téglatálca pedig félmonolit szerkezet, az végképp nem használható semmire sem.

fafödém, deszkázat, stukatúr a fafödémre az érvényes, amit a fedélszék elemeire írtunk. A deszkázat esetleg alkalmas lehet zsaluzásra, a stukatúr (deszkához szegezett nádszövet+vakolat) viszont mindenképpen törmelék

acél szerkezetek bontása (födémgerenda, kiváltó) tartószerkezeti célra semmi esetre se használjuk, és talán érdemesebb fémhulladék kereskedőnek átadni

kovácsoltvas (korlátok) ha szép és viszonylag jó állapotú illetve érdemes a felújításra, átalakításra, akkor érdemes újra felhasználni

falépcső, ha kopott is, talán még használható, főleg ha míves kidolgozású és nem fertőzött gombával vagy rovarral

kőlépcső nyilván nem veszít a minőségéből, így én nyugodt szívvel beépíteném, de alakja, mérete, kialakítása miatt lehet, hogy mi magunk nem tudjuk hasznosítani, ilyenkor célszerű felajánlani valamelyik bontott anyag kereskedőnek

falhoz (falban) rögzített  kő, előregyártott műkő, betonlépcső valószínűleg csak befalazva van, így kibontható, bár csak a természetes kő lehet érdekes ebből a szempontból, mert nem hiszem, hogy valaki 50 éves műkőlépcsőre vágyna

falazott szerkezetek bontása (válaszfalak) a mai válaszfaltéglák megjelenése előtt a válaszfalakat is jobbára tömör vagy kevéslyukú téglából (12-15-17 cm) falazták, bár lehet találkozni lehet pl. beton vagy gipszrabic válaszfallal is. A tömör tégla elvileg használható, ha könnyen megtisztítható és ép.

beton szerkezetek bontása (falak, pillérek, födémek, kiváltók) monolitikus szerkezetről lévén szó, újrahasznosításra ne gondoljunk. Ez nem jelenti azt, hogy a betonszerkezet nem hasznosítható újra, mert már léteznek nálunk is olyan berendezések, amivel útépítési alapanyaggá dolgozzák fel a betont (gyakorlatilag ledarálják), de ha egy családi ház nagyságrendről beszélünk, akkor nem érdemes ebben a megoldásban gondolkozni.

falazott téglaszerkezetek bontása (kitöltő és tartófalak) Ha nagyon régi a ház, akkor a jó minőségű tömör (!) téglája keresett cikk lehet, akár saját felhasználásra, akár eladásra, mert ma divatos bontott téglával burkolni a házat, kerítést, főleg, ha un. címeres, vagyis benne van a készítőjének a monogramja, "bélyege".

kő falak a legtöbbször jól bonthatóak és ha szép a kő, érdemes félretenni és újra hasznosítani, kerítésnek, kerti burkolatnak, faldíszítésnek, de kár falazni is lehet vele, mert általában nem veszít sokat a szilárdságából (hacsak nem egy puha, málló kőről van szó)

lapburkolatok – ha 40-80 évesek – nagy valószínűséggel habarcsba lettek rakva, amit nem lehet úgy felszedni, hogy ép és újra lerakható legyen, de az esetek legnagyobb részében nem is érdemes, hacsak nem valamilyen nemes kőburkolatról van szó. Ha ragasztott a burkolat, akkor már felszedése is nehézkes, nemhogy újra lehetne rakni, vagyis >> építési törmelék lesz belőle

műkő és betonaljzatok a monolitikus jellegéből adódóan nem hasznosítható újra és ne akarjuk feltöltésnek sem használni, mert összetörése esetén nem egységes a darabmérete, bizonytalan a szilárdsága, inhomogén, így alkalmatlan ismételt felhasználásra

feltöltések a legtöbbször nehezen határozható meg a pontos összetétele, alkalmatlan anyag >> törmelékbe vele

alapok (beton, tégla, kő) egyedül talán a kő hasznosítható közülük, a többi sittre való törmelék

Ahogy az elején is írtuk, az újrahasznosítható építőanyagoknak piacuk van, érdemes körülnézni, aki ilyen anyagot kibont, vagy magának van szüksége rá.

https://www.nemsitt.hu
https://www.megmaradt.hu
https://www.foek.hu/korkep
https://bontas.lap.hu
https://bontottanyag.lap.hu

Ha magunk szeretnénk használni, akkor a tervezett mennyiségnél jóval többre lesz szükségünk, mivel sok darab lesz sérült, törött vagy éppen az ismételt beépítés során fog megsérülni. Ezekre nincs garancia, nincs kinél reklamálni.

SOROZAT A BONTÁSRÓL
az első részben azt tekintettük át, hogy milyen előkészületek szükségesek a bontás előtt,
a következő részben arról volt szó, hogy mi a bontás technológiája és sorrendje,
ebben az utolsó részben pedig arról olvashattak, hogy a kibontott építőanyagok közül melyek alkalmasak az újrahasznosításra ?

[poll=6]