Tisztelt Koós úr!
Élve a honlapon felkínált lehetőséggel megküldöm saját házunk terveit véleményezés céljából. A házat én terveztem egy építész kollégámmal. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez az első tervezésem is. Most két éves az épület, összességében bevált, nem jött be az „első házat az ellenségnek, másodikat barátnak, harmadikat magadnak” elv. Nyilván lakva már módosítanánk pár dolgot, de nem lényegeseket. Két gyermekkel, négyen lakunk benne, eddig különösebb helyhiány nélkül. A kivitelezés fővállalkozásban készült, minden várakozást fölülmúlóan nyugodt légkörben. Az egyik olyan kivitelezővel dolgoztattam, aki nem MAKÉSZ tag, mégis megbízható munkát végzett, nagyon méltányos áron (két éve: 105000 Ft/m2 +ÁFA kulcsrakészen!!). A ház favázas könnyűszerkezetes, emiatt a hőszigetelése kiváló (1200 m3/év teljes lakás 23-24 fokra kifűtve), a faváz előtt pedig 17 cm téglafal van rakva (nem teherhordó), ez a nyári hőcsillapítás miatt készült (kb olyan meleg van bent légkondi nélkül, mint a szomszéd 38PHT falas házban). A ház 5 hónap alatt készült el, a végén 45000 Ft többletköltséggel. Várom a véleményét: Üdvözlettel: Kovács László statikus tervező

Mivel a rovat célja nem az, hogy azt méltányoljuk, kinek hányadik háza, hanem hogy abszolút értékben milyen, így átsiklunk az „ahhoz képest, hogy első ház….” típusú megállapításokon. Ugyanakkor jogosan kérdezhetné bárki, hogy egy megépült háznál – különösen ha már 2 éve lakják és alapvetően jól érzik benne magukat, akkor mi helye van a tervkritikának? Mivel azonban a tulajdonos küldte be és maga is elismerte, hogy ma már másképpen csinálna bizonyos dolgokat, így talán van létjogosultsága a boncolgatásnak.

Kezdjük a telepítéssel, mert talán ott van igazából az egyedüli komolyabb gondom, mert egyből láthatóak

az oldalhatáros telepítés nehézségei

Merő véletlenségből már az elsőként vizsgált épület is oldalhatáros volt, akárcsak ez és ott írtam – talán emlékeznek rá – a gk. tároló elhelyezhetőségéről, hogy

„az oldalhatáros beépítés esetén – ha keskeny a telek – nem sok választás marad, hiszen vagy elfoglalja az utcai traktust, vagy a telek hátulsó felében egy akár különálló épületben (mint hajdan egy kocsiszínben) lehet elhelyezni. Ehhez viszont a telken végig kell vezetni egy utat, ami gyakorlatilag használhatatlanná teszi a teljes kertet.”

Nos, ez ugyan nem keskeny telek (20 m széles), de a gk. tároló problémája itt is fennáll, csak itt több a választási lehetőség. A gk. tároló elhelyezése  ugyanis a teljes alaprajzra kihat, különösen ilyen telepítés esetén. Látható, hogy az É-i oldalhatárra való telepítés miatt a legjobb, legnaposabb részre került a gk. tároló (a nap körbesüti napkeltétől napnyugtáig), tulajdonképpen a telek mértani közepére, ezáltal a gk. behajtó kettévágta az előkertet.

A helyszínrajzon látható az alsó szomszéd telepítése is, és bár nincs róla alaprajzom, vélhetően ő azt a megoldást választotta, hogy a gk. tárolót tette a telek szélére (igazodva az oldalhatáros beépítéshez és magát a lakást helyezte a telek közepére. Ebből az is következik, hogy az oldalhatáros beépítés legfőbb hátrányát, miszerint az egyik oldal elveszik a szobák, konyha számára a nagy bevilágítás hiánya miatt, sikerült kiküszöbölni.

Van egy másik fontos szempont is, mégpedig a lakás bejárata, amely szintén kihat az alaprajzi elrendezésre, jelen esetben mivel a jó tájolás irányából található a megközelítés, ez a felület is elveszik, nem csak a gk. tárolóé. Az alsó szomszéd szerinti elhelyezés esetén mód lett volna arra, hogy a bejárat pl. az É-i oldalra kerüljön, gyakorlatilag a gk. behajtó irányából, így a legértékesebb D-i homlokzat felület megmaradhatott volna pl. a szobák, nappali számára.

A ház alaprajzi elrendezése két fontos dolgot sugall, a

racionalitást és a takarékosságot.

Egy saját célra tervezett és épített háznál ez szinte következmény, hiszen a felelősség óriási, nem szidhatunk tervezőt, nem hivatkozhatunk körülményekre, hiszen minden részletében mi alakítottuk ilyenné.

Úgy tűnik itt minden a helyén van és logikus is a helyiségek összefűzése vagy éppen szétválasztása. Ezek közül talán a gyerekek hálószobáit emelném ki, hiszen ezek tájolása talán nem a legszerencsésebb a fent említett telepítés egyenes következményeként.

Tisztában vagyok azzal, hogy a klasszikus tájolási kötöttségek nem mindenki számára bírnak olyan jelentőséggel, de hát itt – nem ismerve az előzményeket és a tulajdonos elvárásait sem – ezért merem leírni. A klasszikus tájolás

• a szülői háló esetében (ha azt csak alvásra használják és nem pl. nappali tartózkodásra – a nyári nappali felmelegedés és hűvös éjszaka elvárása miatt – Ény-É-ÉK-K-DK, vagyis itt az rendben van
• viszont a(z iskolás) gyerekek a szobáikat általában délután használják, tehát célszerű, ha azok du. (is) naposak, sok esetben nekik az nem csak a hálójuk, hanem a saját kis nappalijuk is, ahol pl. fogadják a barátaikat is.

A további tervekért katt. az alábbi metszetre

Az utolsó megjegyzésem a homlokzat egészére vonatkozik, miszerint, mind a rajzok, mind a fotók alapján azt látni, hogy ott ahol a tetőt túlnyújtották, ott bizony a szélén elég kicsi lett a belmagasság és ez visszahat az épület egészére és egy kissé nyomottá tette a tömegét. Tisztában vagyok, hogy vagy magasabbról kellett volna indítani a tetőt, vagy megtörni azt, és ez ellentmondana a racionalitásnak és az egyszerűségnek, de mivel nincs kiemelve az épület a környezetéből, e normál belmagasság mellett ilyen alacsonyra adódik a tornác és a fedett terasz is (a rajzok szerint a fedett terasz és a garázs előtt pl. 1,93 m-re nyúlik le a tető, ami nagyon alacsony).

Részben ezzel függ össze, hogy ez talán a hátsó terasznál érzékelhető a legjobban, ahol a sűrű alátámasztás nem indokolná ezt a könyökfás megtámasztást, mert így egy kicsit „sok” lett, különösen, hogy nem egyszerű faoszlopos az alátámasztás, hanem téglapillér+fedkő+faoszlop. Ilyen kis felületen és ilyen belmagasság esetén nekem ez talán túlzásnak hat.

A másik – inkább apró – észrevételem még ugyanerre a fedett teraszra vonatkozik, nem igazán értem, hogy ilyen közvetlen és teljesen szintbeli kertkapcsolat esetén miért kell „korláttal” elválasztani és ezáltal lehatárolni a terasz területét? Bizonyára van oka, csak én nem ismerem.

Összefoglalva, a belső elrendezés nagyrészt az oldalhatáros telepítésből adódott, de azon belül nagyon takarékosan és racionálisan lettek kialakítva a helyiségek egymás közötti kapcsolatai. Jól vannak szétválasztva a funkciók, egyedül a már említett gk. tárolónál érzek gondot. Amikor a racionalitást  említettem akkor ez a saját háznál azért is fontos, mert hiszen elsősorban arra való egy lakás, hogy lakjuk és jól érezzük magunkat benne (miközben természetesen elvárás, hogy igazodjon az utcaképbe is) és csak sokadik szempont – bármennyire is furcsán hat ez egy építésztől – hogy mások mit gondolnak róla, hiszen nem ők lakják.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.