Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar photo
Koós Miklós
2008. június 3. kedd

Tervkritika 01 | oldalhatáron, pációval

Új sorozat indul Küldje be saját háza terveit, fotói címmel, ahol az olvasók által beküldött terveket véleményezzük és véleményezhetik az olvasók is.

Ez a terv Győr mellől érkezett, alaprajzot, metszeteket és homlokzatokat kaptam, se műleírást, se kommentárt. Ezt csak azért fontos megemlíteni, mert az elkészült tervnek legtöbbször hosszú az előtörténete, sok változáson megy keresztül, míg a kezdeti vázlatból benyújtandó terv lesz. Másrészt azért írtam, hogy nem volt kommentár, mert nem ismerem milyen instrukciókat adott az építtető az építésznek, vagyis e „végtermék” mennyire közös alkotás folyamataként jött létre? De talán nem is ez az igazán érdekes, hanem, hogy milyen ház fog megépülni?

Az épület alapvető elhelyezését és nagyrészt belső elrendezését az a körülmény határozta meg, hogy egy viszonylag keskeny telekre (~ 16 m) és oldalhatárra kellett telepíteni. Ezek fontos momentumok, ha úgy tetszik, kikerülhetetlen körülmények, ebből következően nem kis fejtörést okoznak a tervezés során, hiszen az oldalhatáron csak mellékhelyiség ablaka nyílhat, viszont egy ilyen hosszú épületnél nincs szükség ennyi mellékhelyiségre.

a páció nem csak világítóudvar!

A probléma feloldására jó megoldás a rajzon látható páció, vagy földhöz ragadtabb magyar megfelelője a világítóudvar. E kettő természetesen nem szinónímái egymásnak. A páció a mediterrán vidék  sajátossága, a legtöbb esetben 1-2 szintes épületekben található, míg a világítóudvar a sokemeletes belvárosi bérházak belső terű helyiségeinek a kiszellőztetésére szolgált, alul legfeljebb egy padlóösszefolyóval ellátott betonozott sötét lyuk. A páció viszont tartózkodó és megvilágító funkcióval is rendelkezik, méretét, arányait jól kell megválasztani. Itt ugyan a magyar szokáshoz igazodva teraszként jelenik meg, de a 4 fallal körülvett jellege miatt azonban ez egy páció. Helye a lakásban fontos, mert a funkcionális egységek e páció mentén különülnek el.

E számos helyiség elhelyezése vagy széles, használhatatlan belső terű helyiségek sorát vagy hosszan elnyúló, hosszú közlekedőket eredményező alaprajzot eredményezett volna, így azonban jól elkülönül a háztartási helyiség-dolgozó, a konyha-étkező, a nappali-terasz és a hálószobák blokkja. Ezzel a megoldással szinte minden helyiségnek van ablaka. Az elrendezésből következően csak a hálószobák előtt van közlekedő, a többi un. rejtett közlekedő vagyis az étkező és a nappali területét – annak zavarása nélkül – veszi igénybe. Szerencsés, hogy a bejárat előtt található egy fedett rész és hogy az előszobában van hely a pakolásra. A nappali és az étkező közé épülő kandalló mind a működése, mind a funkciók térbeli elválasztása miatt jó helyre került.

A háztartási helyiség elhelyezése és a pációra való megnyitása nagyon szimpatikus, azonban valószínűleg a szűk telekméret miatt a szélessége a használhatóság határán van. Mivel nem ismerem, hogy pontosan milyen funkcióknak szánták, ha itt csak a kazán kezelése és a mosógép működtetése a cél, annak a célnak megfelel.

A másik észrevételt is úgy teszem meg, hogy nem ismerem az előzményeket, de a nappali terv szerinti bútorozásával problematikus lesz a TV nézés.

gk. tároló nem mindenáron

Végül szót kell ejteni a gk. tárolóról is. Sokan vannak, akik számára nem létszükséglet, hogy fedett, zárt és akár fűtött helyen álljon az autója, azonban az oldalhatáros beépítés esetén – ha keskeny a telek – nem sok választás marad, hiszen vagy elfoglalja az utcai traktust, vagy a telek hátulsó felében egy akár különálló épületben (mint hajdan egy kocsiszínben) lehet elhelyezni. Ehhez viszont a telken végig kell vezetni egy utat, ami gyakorlatilag használhatatlanná teszi a teljes kertet. Aki egyiket sem akarja választani, annak marad ez a megoldás : egy egyszerű gk. beálló

Mivel a tetőtér nem lesz beépítve így a szilárd vb. födémnek sem lesz túlságosan sok szerepe, ezért

meggondolandó lenne

vagy egy fa rácsos tartó fedélszerkezet (alsó gipszkarton borítással), ahol is elmaradhat a klasszikus födém vagy a teljes alapterületen egy látszó fagerendás födém (nemcsak a nappali felett)

Összefoglalva, a kedvezőtlen körülmények ellenére funkcionálisan jól tagolt, feszes alaprajz készült felesleges holt területek nélkül, jól funkcionáló helyiségkapcsolatokkal. Gratula a házhoz a tervezőnek és az építtetőnek is!

Ha szívesen bemutatná másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

Hozzászólások (6): megnézem

  • a.

    2008. június 6. péntek 14:47

    #2943

    ki írta a kritikát?

  • Tervkritika | a tervező magának tervezte - koos.hu

    2008. június 12. csütörtök 08:35

    #3002

    […] véletlenségből már az elsőként vizsgált épület is oldalhatáros volt, akárcsak ez és ott írtam – talán […]

  • Siska Zsolt

    2008. augusztus 6. szerda 12:04

    #3845

    Kedves Koós úr, kedves Építtető!
    Nagyon tetszik az alaprajz, mert a mi kiinduló helyzetünk is hasonló (oldalhatár, 16 m induló telek méret, ami szélesedik). A páció úgy tűnik sok olyan problémára megoldást jelenthet, amit nálunk csak alapterület növeléssel vagy folyosóval lenne megoldható.
    Ha lehet, szívesen megnéznénk a homlokzati nézeteket és a metszeteket is, azok sajnos a közölt felbontásban nem látszanak jól. Természetesen semmilyen titkot nem akarunk megtudni, azt szeretnénk, ha ez az ötlet felhasználható lenne a mi házunknál is. A mi tájolásunk 90 fokkal balra fordított, azaz ha az alaprajzot tekintjük, akkor észak függőlegesen "felfelé " van.
    Várom a visszajelzését, illetve a rajzokat. Még ha egy részüket le is kell takarni.
    Üdvözlettel: Siska Zsolt – Gyöngyös
    06/30/645-7805
     
     

  • koos.hu - Blogtörténet | legolvasottabb cikkeink

    2008. szeptember 19. péntek 10:15

    #4345

    […] az első Tervkritika Tervkritika | oldalhatáron, pációval, majd a hónapban követte még további 2: Tervkritika | egy félszinteltolásos ház Tervkritika […]

  • Telekkeresés 7. | a beépítési módok

    2013. szeptember 23. hétfő 00:30

    #86915

    […] Az oldalhatárra történő építkezés számos példáját láthatták az olvasók a Tervkritika rovatban bemutatott tervek kapcsán. A tervkritikában számos jó és kevésbé jó megoldást mutattunk be, mi több mindjárt a legelső Tervkritikára beküldött terv is ennek a hátrányosnak számító kötöttségenk egy jó megoldását adta: Tervkritika 01 | oldalhatáron, pációval. […]

SAJÁT
Családi ház Pest megyében | 2. Rossz adottságú telek

Oldalhatáros beépítés + garázs + jó tájolású utca felöl lejtő telek. Lehet rosszabb? A fenti írásban azt írtam anno, hogy „A tervkritikákban sűrűn elforduló oldalhatáros beépítés esetén sokszor felmerül, hogy hová tegyük a garázst és a bejáratot. Ezekhez szeretnék tippeket adni. Három darab, tervezés alatt álló családi házam is beleesik a ebbe a kategóriába, mondhatom, […]

Családi ház Pest megyében | 2. Rossz adottságú telek
2018. november 23. péntek
SAJÁT
Családi ház Pest megyében | 1. Tudnunk kell nemet mondani a saját ötletünkre

Van úgy, hogy minden jószándék mellett is rossz a tervezési program. Nem feltétlenül csak azért, mert mondjuk nem helyesen adták meg a szükséges paramétereket vagy mert olyat kértek, ami nagyon drága lenne, hanem mert a kiindulás helytelen volt. Mindez leggyakrabban átalakítás-bővítés kapcsán szokott előfordulni. Ilyen esetben az építész tervezőnek különösen nagy a felelőssége, mert a […]

Családi ház Pest megyében | 1. Tudnunk kell nemet mondani a saját ötletünkre
2018. november 21. szerda

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább