Az építési folyamat közreműködőiről szóló kis sorozatunkat még mindig az építészekkel folytatjuk. Az előző részben az építész és a megrendelő kapcsolatáról esett szó, a mostani írásban a(z építési) hatósággal kapcsolatos viszonylatokat nézzük meg.

A megbízók részéről – érthető módon – nehezen emészthető adottság az, hogy bár az engedélyeztetés folyamata  sok-sok jogszabállyal van körbebástyázva, egyrészről ezek nem mindenben fedik egymást, másrészt sokszor kevésnek, máskor meg soknak tűnnek. Amin az egyik önkormányzatnál átsiklanak, azt másutt centire megkövetelik. Így aztán sűrűn előfordul kérdés a Megbízók részéről, mi több volt már választási szempont a tervező kiválasztásánál, hogy

van-e kapcsolata az önkormányzatnál?

E mögött nyílván munkálnak még a régebbi, zsigeri reflexek, miszerint az „elintézni” annyit jelent, hogy van „segítség” a megfelelő helyen és beosztásban. Mostanság ilyet már nagyon nehéz találni, vagy azzal ajánlkozni, hogy „nekem mindent engedélyeznek”.

A gyakorlat sokkal inkább az, hogy szerencsés dolog, ha az építési előadó nem a benyújtáskor találkozik először a tervekkel, hanem előtte már bent járt nála a tervező és tisztázták a tervezés „peremfeltételeit”.

jóban lenni az ügyintézővel

Mielőtt félreértés lenne, itt szó sincs bárminemű korrupciós szándékról vagy  nyomásgyakorlásról.

Aki már járt építési osztály előadójánál az bizonyára látta az asztalát. Talán nem járok messze az igazságtól, amikor azt állítom, hogy nincs sok különbség építési előadók asztalai között: TELE VAN feldolgozandó aktákkal. Egy új ügy mindezen aktakupac aljára kerül és várja, hogy sorra kerüljön.

Egy ilyen akta „elintézése” hosszú idő, jogszabályok, rendeletek, belső ügykezelési szabályzat, hierarchia, szomszédok, hatóságok, hiánypótlások és egyéb kötelező határidők nyilvántartása mind-mind ide tartozik. Mindezt iratokkal, iktatással mások számára is nyomon követhetően dokumentálni, postázni…stb. Ne gondolja senki sem azt, hogy mindössze egy pecsétet kell rányomni. Egy ügyintéző kedvébe akkor tudunk járni, ha – bármilyen egyszerűnek is néz ki – mindazt teljesítjük, ami a jogszabályban elő van írva. Igen ám, de az, mint láttuk közel sem egyértelmű minden esetben, különösen nem akkor, amikor egy sor jogszabály alapvetően megváltozik, mint pl. most januárban. A módszer pedig roppant egyszerű: kérdezni kell. És ez az építész feladata, célszerű bemenni a tervezés megkezdésekor és igyekezni egy jó partneri viszony kialakítására az építési előadóval. Lehetőleg egyszer, de akkor hatékonyan és lehetőleg felkészülve a területre vonatkozó jogszabályokból. Ne neki kelljen elmondani Ádámtól és Évától, viszont egyből szól, ha mi magunk valamit kihagynánk a felsorolásból.

A második alkalom, amikor célszerű felkeresni az építési előadót, a tervek beadása előtt. Én be szoktam vinni vagy elküldöm előtte email-en pdf-ben a terveket és megmutatom és kérem, ha van ideje, nézze át, hogy megfelel-e az előírásoknak?

mikor teljes egy engedélyezési tervdokumentáció?

Van persze aki elutasít, mondván, neki ez nem dolga, nyújtsuk be, aztán majd elbírálja, vagy azt, hogy neki ilyesmire nincs ideje. Mondhatja azt is, hogy ő ilyet nem adhat ki, nem írhat le, mert ő mint hatóság nem mondhat kvázi magánvéleményt, de természetesen felfoghatja úgy is, és erre nagyon sok példa volt, hogy átnézi, elmondja az esetleges kifogásait és asszerint kerül benyújtása a terv és akkor már neki is fele energia átnézni a tervdokumentációt. Ez persze feltételez egy bizalmat is, hogy a benyújtott terven nem akarjuk egy másik tervvel félrevezetni.

A már említett óriási halom akta láttán talán elfogadható minden érdekelt számára, hogy akkor könnyítünk egy építési előadó dolgán, ha olyan dokumentációt kell elbírálnia, amit már részben ismer és úgy van összeállítva, hogy kevés munka legyen vele. Az építési előadók munkáját jogszabályok jelölik ki, de a munkamódszerek és a kapcsolattartás módja és mikéntje területileg nagyon változó.

A benyújtott tervdokumentációt a hatóság köteles 8 napon belül átnézni és ha valamit hiányol akkor hiánypótlási levelet küld a kérelmezőnek (a megbízónak). Bár a hiánypótlásban lehetnek olyan iratok, amik elsősorban az építtetőre vonatkoznak (tulajdon esetleg haszonélvezet igazolása…) a hiánypótlások nagyobb része általában a tervezőt érinti és neki kell ezeket elkészíteni, bepótolni, beszereznie. A rendeletben foglalt ügyintézési határidők csak e hiánypótlások beérkezésétől számíthatóak.

A tervek elfogadása és az építési engedély kiadása után az építész kapcsolata formailag és a legtöbbször gyakorlatilag is megszűnik a hatósággal.

SOROZAT AZ ÉPÍTÉS KÖZREMŰKÖDŐIRŐL
építtetők és megbízók
építész (és az építtető)
építész (és az építési hatóság)
építési hatóság
szakhatóságok
kivitelező(k)
akikre nem számítunk

ne menjenek messzire, mert hamarosan jön a következő rész, ahol a tervzsűrikről és a hatóságok feladatairól fogunk beszélgetni (Ha nem akar lemaradni róla, kérjen email értesítést jobbra fent az oldalon)!

[poll=6]

Ha  Önnek vannak jó/rossz tapasztalatai, kérem írja meg !