az építész és a tervező | e 2 fogalom megkülönböztetésére azért van szükség, mert bár a "frontvonalban" az építész található, ő jegyzi az épületet, a teljes megvalósításhoz azonban még számtalan szakember közreműködése szükségeltetik, csak közülük kevesen kerülnek közvetlen kapcsolatba az Megbízóval. Ők a földmérők, talajmechanikusok, külső közmű tervezők, úttervezők, költségvetés készítők, statikusok. Az igények felmérése, a komfort megteremtésében közreműködnek még az épületgépészek, épületvillamossági tervezők, kerttervezők, esetleg lakberendezők. Az ő munkájuk elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a kivitelezés végén egy olyan házba költözzön a Megbízó, mint amilyet az építész neki a látványterven bemutatott. Őket neveztem tervezőknek.

E cikkben sem – ahogy az előzőben sem – e szakma típusainak a felsorolására törekszem, hanem igyekszem bemutatni azokat a különféle viszonylatokat, amik összekötik a Megbízóval, a hatóságokkal, a kivitelezőkkel. Mielőtt azonban ezekkel a kapcsolatokkal foglalkoznánk ejtsünk pár szót magáról az Építészről, pontosabb arról, kis is ő és mi az ő feladata? 

Nos ő az, aki kitalálja, megálmodja azt, amit lehet hogy el sem tudunk mondani, de ő formába önti, vagy ha nincs ötletünk, akkor kitalál valamit helyettünk. Ha alkot, művész, ha számol és mérlegel, akkor mérnök. Mindamellett ebből él, vagyis vállalkozó, akinek a megélhetése függ ettől. Bizalmasunk, de haragszunk rá, ha valamit nem úgy talált ki, ahogy mi használni szeretnénk. A mi pénzünkből építi a referencialistáját és a portfólióját. Bár mi építünk és finanszírozunk szinte mindent, mégis azt állítja, az az ő háza, még szerzői joga is hozzá, szóval ő az építészünk.

A következőkben a kapcsolatrendszer néhány fontosabb, érdekesebb momentumára szeretnék kitérni, így ne várjon senki teljességet, a triviális dolgokat meg talán felesleges is leírni.

A már említett Megrendelők archeotípusai című írásban igyekeztem sokféle karaktert bemutatni, ebből következően más és mást várnak el a tervezőtől is. A legszerencsésebb esetben szoros kapcsolat alakul ki és partneri kapcsolatban lehet feldolgozni az előkerülő igényeket, problémákat. Azonban sok esetben ez a viszony egyszerre megváltozik, amikor belép a színtérre a következő közreműködő, a kivitelező. De erről majd később….

ha változtatunk, mennyivel lesz drágább? 

Nehéz megszokni egy építésben járatlan számára, hogy minden, amit kitalál, változtat, az következmények egész sorát indítja el és költséghatása van. Még nehezebb elfogadni, hogy ez nem egy egyszerű algoritmus, ahol ha az egyik változót megváltoztatom, a számítás vége azonnal látszik. A tervező sem tud azonnali árakat mondani, mert ahogy azt később látni fogjuk, az árak is mintha önjáróak lennének (pontosabban az árak alakulásának számos oka lehet, nem csak vállalkozótól, hanem volumentől, időszaktól is függhet). Bármennyire is a tervezési stádium az egyik legjobb része a házépítésnek, bármennyire is izgalmas dolog kitalálni és kijelölni a majdani otthonunk kereteit, a pénzügyi realitások rendre visszahúznak a valóságba és minduntalan számolgatnunk kell. A tervező felelőssége ezért itt óriási, mert könnyen beviheti a Megbízóját az erdőbe, ahonnan nagyon nehéz a visszaút, ha már beleélték magukat a felkínált lehetőségekbe (épületbe).

Én magam furcsa dolognak tartom, hogy tervezés alatt álló ház esetében az építtetők egy része – aki intenzíven használja az internetet – szakmai fórumokat keres, ott aktivizálja magát és igyekszik onnan (is) információt begyűjteni, sokszor a legalapvetőbbeket. Számomra ez azért furcsa, mert mire való az építész, ha nem arra, hogy a felmerülő problémákra, kérdésekre válaszokat adjon, vagy ha maga nem tud, a megfelelő szakemberhez irányítsa a kérdezőt. Ezeket a fórumokat jó esetben pár lelkes szakember tartja életben a saját szabadideje terhére, nem ritkán arra kényszerülve, hogy rosszindulatú laikusokkal hadakozzon.

csak az a terv számít, amit engedélyeznek