Zsolnay Vilmos 1868-ban alapított gyára hosszú időre a hazai kerámiaipar központjává tette Pécset. Pirogránitja a monarchia egész területén kedvelt építőanyag volt, így a kor egyik legnagyobb építésze, Lechner Ödön számos középületén – a kecskeméti Városháza, a budapesti Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár épületén – bizonyította, hogy a kerámia a modern nagyvárosi építészet stílusképző, korszerű anyaga. A sikerek a Zsolnay gyárat újabb feladatok elé állították, hiszen épp ezek az egyedi megrendelésre gyártott darabok művészi színvonala tette maradandóvá, s adott egyéni vonást a kor pirogránit illetve majolika díszítésű épületeinek.

Zsolnay Vilmos | A 19. század derekán, a szabadságharc leverését követően Széchenyi Istvánnak a hazai ipar fejlesztését illető reformkori eszméi e korszakban is továbbélnek. A hazai függetlenségünk és önállóságunk megteremtésének gazdasági alapjait kívánták lerakni a hazai gyáralapító kezdeményezésekkel. Zsolnay Miklós pécsi kereskedő fiai tanulással, kereskedelmi szorgalommal és ipartelepítéssel folytatták a nemzeti felemelkedés e programját.  Agyagáru gyára működéséhez a szükséges tőkét különféle vállalkozásokkal (vasútépítés, fakitermelés stb.) teremtette elő, nyersanyag kutatásokat végzett a környéken. Külföldi szakemberekkel irányíttatta a gyárát mindaddig, míg magát erre alkalmasnak nem érezte. Külföldi utazáson tájékozódott, s a világkiállítások termékbemutatóit követte figyelemmel, amelyek a Távol-Keletről hozott kerámiákkal és az ipar remekeivel hatalmas versengést indítottak el az agyagáru gyártók között is: a legmagasabb mércét és minőségi kihívást jelentették | Tovább

A pécsi Zsolnay gyár egyik hagyományőrző terméke a napjainkban is alkalmazott épületkerámia, amely igazi hungarikum. A pyrogránit késztermék porózus, vízfelvétele van, de mégis fagyálló. Ennek kritériuma a tömör, légzárványoktól mentes formázás, és a megfelelően magas hőmérsékleten (1200 °C) felett történő égetés. A felhasznált mázak az előbbieknél alacsonyabb hőfokon olvadó, magas fényű, ólomtartalmú színes mázak. A gyártás manufakturális jellegű, még ma is a régi hagyományos technológia szerint folyik.

pirogránit | mesterségesen készített, a gránithoz hasonló kő. Könnyen olvadó agyagból készül. Az agyagot égetik, porrá őrlik, nyers, nehezen olvadó agyaggal keverik, vízgőzzel gyengén megnedvesítik és nagy nyomás mellett préselik, azután újra égetik. Igen kemény, szívós; falakat raknak ki vele, valamint folyosók stb. burkolására is használják | forrás: Pallas Nagylexikon

Tetőfedő díszítő cserepek | A műemlék jellegű épületek fedésére alkalmas tetőcserepek a feltüntetett legnagyobb méreteken kívül egyedi igény alapján kialakított formában készülnek.

• tetőcserép hossza: 300 – 375 mm
• tetőcserép szélessége: 135 – 165 mm
• tetőcserép szükséglet: 36 – 44 db/m2

A pontos mennyiséget a cserepek mérete és beépítésének módja határozza meg. A mázas tetőcserepekkel fedett tetőknél a kúpcserepek a cseréppel azonos anyagból készülnek és színes mázzal bevont felületűek, melyeknek formai kialakítása a műemléképületeken használtakkal megegyező, azokból kiválasztható.

A következő fotóra kattintva meg tudja nézni a legszebb Zsolnay tetőket

Akik szeretnék megnézni Google Maps-on is, hol találhatóak ezek az épületek, azoknak itt van egy lista:

• Állatkert | Google Maps
• Földtani Intézet | Google Maps
• Iparművészeti Múzeum | Google Maps
• Szent László templom | Google Map s
• Müegyetem | Google Maps
• Mátyás templom | Google Maps
• Országos Levéltár | Google Maps
• Hold utcai Posta Takarék | Google Maps

Miért Hazarepülő ? | A FigyelőNet Tudósító rovatában tavaly októberben indult egy fotósorozatom Hazajáró címmel a magyar városokról, azok nevezetességeiről és szépségeiről. Pár fotósorozat itt az oldalon is megjelent, ugyanezzel a címmel. Ezt a cikket Civertan légifotói illusztrálják, innen a „Hazarepülő” elnevezés.

Civertan légifotói
Déldunántúl.hu Zsolnay portálja