Bármennyire is furcsa, a bontás is az építkezés része (lehet), hiszen gyakran bővítünk, újraépítünk, vagy egyszerűen a réginek a helyére szeretnék építeni egy másik épületet. Ez bontással jár. Mint speciális építőipari tevékenység, így egy kis sorozat keretében következzen

minden, amit a bontásról mindig is tudni akartál…

ebben a részben az előkészítésről (felmérés, engedélyeztetés) lesz szó

a bontáshoz tervet kell készíteni az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint az alábbi esetekben:

IV. bontási engedély alapján végezhetőek:
1. az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása,
2. műemléki védelem alatt álló területen mérethatár nélkül bármely építmény,
3. zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása.

V. bejelentés alapján végezhetőek:
1. a rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmény bontása,
2. a rendezett terepszinttől számított 1,5 m-nél magasabb támfal lebontása,
3. az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása,
4. mérettől függetlenül
a) a polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg
b) a közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása,
5. mérettől és rendeltetéstől függetlenül minden olyan építmény bontása, amely azbesztet tartalmaz.

2. a bontandó épület felmérése és feltárása

a bontáshoz tervet kell készíteni, amelyik formájában, tartalmában lényegében megegyezik egy egyszerűbb engedélyezési tervvel. Szükséges hozzá helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok és természetesen műszaki leírás. Ha az övezet vagy az épület jellege indokolja, akkor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal | KÖH is jóvá kell hagyatni. A felmérés során részben szemrevételezéssel, részben – ha szükséges – feltárással kell meggyőződni a takart szerkezetekről, mert azok fajtája határozza meg a bontás technológiáját (pl. más egy gerendás födém és más egy monolit födém bontása).

A felmérés során fel lehet mérni, hogy egy későbbi hasznosítás céljából találhatóak-e újra felhasználható szerkezetek (szerelvények, burkolatok…), bár  a jelenlegi jogszabályok szinte kizárják az újrahasznosított építőanyagok felhasználását (lévén minden beépített szerkezetnek rendelkeznie kell tanúsítással), a gyakorlatban burkolatként, kerítés vagy kertészeti burkolóanyagként számos helyen felhasználják pl. a bontott téglákat.

3. statikai terv és műszaki leírás

A bontási terv fontos eleme a statikai műszaki leírás és – ha szükséges – bontási technológiai terv, mert ez fogja tartalmazni azokat a technológiai lépéseket, amiket be kell tartani a baleset mentes munkavégzés érdekében

5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez (Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma)
IV. Bontási engedélyezési dokumentáció
f) zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.

4. hulladék tervlap

A bontás során előzetesen (és utólag igazolva) ki kell tölteni egy hulladék tervlapot, ami arra szolgál, hogy megadjuk cca. mennyi és milyen fajtájú hulladék keletkezik, ezt fajtánként kell összegezni és ha meghalad egy bizonyos mennyiséget, akkor nyilatkozni kell róla, mit kívánunk vele tenni (hulladék lerakó, elégetés, újrafelhasználás…)

A képre kattintva letölthető az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelete Word formátumban, ugyancsak letölthető az OLÉH honlapjáról is. A rendelet mellékleteit kell kitölteni és mellékelni az építési/bontási engedély kérelemhez. A jogszabály szövege és 1. sz. melléklete segítséget ad az űrlapok kitöltéséhez

Ezt a hulladéktervlapot egyébként az új épület építésénél is ki kell töltenünk, mert hulladék az építés során és képződik. Ezt ma már nagyon komolyan ellenőrzik, tessék komolyan is venni !

5. szomszédos ház

Nem véletlenül tesz kivételt a jog az ikres vagy zártsorú épületekkel, ha a bontást olyan helyen kell elvégezni, ahol közvetlenül megmaradó épületek is találhatóak, akkor a bontási engedély kérelemben utalni kell és műszaki megoldást kell adni arra, hogy a bontással a szomszédos épület állagában nem történik változás.

Ez különösen akkor érdekes, ha pl. olyan zártsorú beépítésről van szó, ahol annyira összeépültek – akár a jogszabályokkal ellentétes módon – hogy az érintett rész bontása nem kis gondot jelenthet (mert pl. a szomszéd egy fala, kiváltója a bontandó részre támaszkodik).

A fotón a baloldali házat el kellett bontani, viszont a jobboldali ház kapubehajtójának a kiváltója erre támaszkodott. Az építtetőnek saját érdekében is magára kellett vállalni e kiváltás költségeit, ha nem akart pereskedni…. Nem véletlen, hogy a bontáshoz is célszerű és előírás is szakembert bevonni, mert a bontással járó, a szomszédos épületekben történő esetleges károkozás, állagromlás sok pénzünkbe kerülhet, nem is szólva arról, hogy meg sem kezdtük az építkezést, de máris van egy haragos szomszédunk. Az ilyen összeépítés jogilag nem is olyan egyszerű, ezért a műszaki megoldásból – saját érdekünkben – vállaljunk abból kicsivel többet is, mit amennnyi esetleg ránk vonatkozna, lévén a bontás és az építés kizárólag a mi érdekünk.

SOROZAT A BONTÁSRÓL
ebben az első részben azt tekintettük át, hogy milyen előkészületek szükségesek,
a következő részben arról lesz szó, hogy mi a bontás technológiája,
az utolsó részben pedig a kibontott építőanyagok újrahasznosításáról lesz szó.

[poll=6]