2008. január 1-től hatályos az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, amely igyekszik pontosan definiálni a különféle fogalmakat is és az építőipari kivitelezési tevékenységben résztvevők feladatait és kötelezettségeit

átadás-átvétel

25. § (1) Az átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka, vagy a technológiai szerelés a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek.

(2) Az építtető köteles a vállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet, és az építési szerződésben foglaltak teljesülését.

(3) Az átadás-átvételi eljárásról 3 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy-egy példánya az építtetőt és a vállalkozó kivitelezőt illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a bizonyító erejű tényeket, amelyekre jogvita esetén szükség lehet, így különösen

• a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,
• b) az átadás-átvételi eljárásban részt vevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,
• c) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,
• d) az építtető észrevételeit,
• e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén – az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező – külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),
• f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,
• g) az egyéb jogszabályokban előírt nyilatkozatokat,
• h) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,
• i) az építtető igényt tart-e a hibák kijavítására, vagy árengedményt kér, és
• j) a résztvevők aláírását.

(5) Az átadás-átvételi eljárás során a vállalkozó kivitelező az elkészült építmény, elvégzett építési tevékenység megvalósítási dokumentációját, kezelési és karbantartási útmutatóját köteles az építtetőnek átadni. Ezek összeállításában a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő alvállalkozó kivitelezők és a beszállítók kötelesek együttműködni.

(6) Ha az építtető a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri, az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kijavítás határidejét és a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését. Ha hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék is készült, akkor azt a vállalkozó kivitelezőnek alá kell írnia

birtokba adás

26. § (1) Az építmény műszaki átadás-átvételét, a hibák, hiányok és hiányosságok kijavítását, pótlását és a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően – a szerződés teljesítéseként – a vállalkozó kivitelező az építtető birtokába adja az építményt, építményrészt, továbbá átadja a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozatot és az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó 5. melléklet szerinti kitöltött hulladék-nyilvántartó lapot.

(2) A birtokbaadás során a vállalkozó kivitelező – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az építtetőnek átadja az őt megillető építési naplópéldányt, az építési napló összes mellékletét, a megvalósítási dokumentációt és a jótállási dokumentumokat, így különösen:

• a) a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatóját, használati utasítást,
• b) üzemeltetés, használati és karbantartási utasítást, c) a nyomáspróba jegyzőkönyveit,
• c) mérési jegyőkönyveket és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit,
• e) a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő ir
• f) a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegyét,
• g) a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit,
• h) az építmény használatával összefüggő későbbi munkákhoz kapcsolódó külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervet.

használatbavételi engedély megkérése

(3) Az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követően – a külön jogszabályban foglaltak szerint – az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kér (használatbavételi bejelentést tesz).

szervízkönyv

27. § (1) Az épület szervizkönyve igazolja

• a) az épület rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára,
• b) a (6) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében végzett építési-szerelési munkákra, és
• c) az épület állapotára vonatkozó, tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket.

(2) Szervizkönyvet kell vezetni a 9. § (1) bekezdésében meghatározott építményekre vonatkozóan. Egyéb esetben a szervizkönyv vezetéséről az ingatlan tulajdonosa dönt.

3) Az épület tulajdonosa vagy az általa megbízott személy az épület szervizkönyvét az építési napló lezárásának, illetve legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének, vagy a használatbavétel tudomásulvételének a napján nyitja meg. Több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek

(4) A külön jogszabályban meghatározott esetekben elkészített energiatanúsítvány (ezzel kapcsolatban ld. a tévhitek az energia tanúsítványró c. cikket) a szervízkönyv mellékletét képezi