A labirintus 5000 éves jelkép, a misztérium sűrűn előforduló jelképe. jelentéstartalma sok mindennel összefügghet, igy az életúttal, a halállal, de nevezik az Alvilág térképének is. Egyesek szerint az életet jelképezi, az utat, amit mindenkinek végig kell járnia. A labirintusban nem lehet eltévedni, mert ez nem útvesztő. Egyetlen ösvény vezet csak benne a bejárattól, a középpont felé. Amikor az ember halad ezen az ösvényen, néha 180 fokos fordulatot kell tennie – mint az életben is – és épp ellentétes irányba tart majd, mint a többiek, pedig a célja ugyanaz: elérni a középpontot. És ha eléri, akkor is csak az út felénél van. Ugye ilyen az élet is? Azt mondják, amíg az ember a középpont felé halad, felteheti magának élete kérdéseit, és amíg kifelé jön, megtalálja a válaszokat is. A legkorábbi példák a Földközi-tenger mellékérõl ismertek. A görög eredetû labirintus szó arra a mítoszra utal, melyben Daidalosz a krétai Minósz király kérésére útvesztõt épít a szörnyeteg Minótaurosz lakhelyéül. Soha senki nem találta meg ennek a labirintusnak a pontos földrajzi helyét, bár egyes feltételezések a krétai gortüszi barlangrendszerre céloznak. további érdekességek a labirintusokról >>

A világ egyik legősibb, ma is élõ szimbóluma sok változatban és országban megtalálható.  Ezt bizonyítja, hogy számos változatban ugyan, de ugyanazt az alapszimbólumot használták termékenységi rituálékon, halotti szertartásokon, kegytárgyként, kertmotívumként, rejtvényekben és játékokban vagy kézimunkák díszítőelemeként, akárcsak a modern kor számítógépes játékaiban is visszatérő alaptéma. Európában, elsősorban Angliában, a 16. században, amikor nagy divat lett a gyógynövény termesztés, valamint a rafinált mintát követő virágágyások, díszcserjék telepítése, népszerűvé vált a sövénylabirintus. A kerti útvesztő meghonosodott egész Európában, sőt később másutt is. Noha bonyolultságuk miatt lenyűgözőek, nyilvánvalóan semmi közük az ősi labirintusokhoz. Az egykor széles körben elterjedt gyeplabirintusokból mára csak kevés maradt, azok közül is leginkább Angliában található még néhány. Az utóbbi 2 évtizedben ismét nagyon népszerűek lettek és több 16. századi és később telepített labirintust újítottak fel vagy telepítettek újra a régi helyére.

Mi most elsősorban a gyep és sövény labirintusokkal illetve útvesztőkkel fogunk foglalkozni, a hatalmas anyag miatt legalább 3 részben:

a sorozat
1. részében megismerkedünk a növénylabirintusokkal,
a 2. részben a világ legszebb sövényútvesztőivel,
a 3. részben legérdekesebb kukoricaútvesztőkkel,
végül pedig a magyarországi labirintusokkal.

A következő oldalakon a legszebbeket mutatjuk be, az utolsó oldalon pedig a labirintusokkal kapcsolatos bőséges linkgyűjtemény találhat az érdeklődő olvasó.