Árkartell létrehozásának minősítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Építész Kamara (MÉK) szabályzataiban található rendelkezéseket. A MÉK etikai-fegyelmi szabályzatának, díjszámítási szabályzatainak és versenyszabályzat tervezetének egyes rendelkezései alkalmasak a piaci verseny korlátozására – állapította meg a GVH.

Az Index számolt be arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal egy mai döntésében elmarasztalta a Magyar Építész Kamarát a kötelezően alkalmazott tervezési díjszámítás ügyében. A dolog persze ebben a formában sántít, mert bár valóban volt díjszámítási metódus, mi több bárki ki is számolhatta a kamara honlapján, azonban a kötelezettség inkább csak elvi volt, mivel hiába is volt az etikai szabályzatban szankcionálva a kamarai díjtól való 40 %-ot meghaladó eltérés, ilyen eljárás valójában egy sem indult.

Ahol a díjszámítás megvalósulhatott, az azok a tervpályázatok voltak, ahol a MÉK is részt vett és ahol a pályázati kiírás kötelezte a megbízót, hogy a győztessel készíttesse el a tervet. Ott viszont a pályázóknak előre kellett nyilatkozniuk, hogy győzelmük esetén alávetik magukat ezen előre megfogalmazott szerződésnek.

A döntés persze a legkevésbé sem meglepő és mivel a tervezési szerződések döntő többsége nem ezen szabályzat alapján történt, így különösebb hatása sem lesz. Az viszont elgondolkoztató, hogy a kamara anno  évekig foglalkoztatott (súlyos milliókért) külön, egy erre alakított bizottságot, amelyik kidolgozta ezt a szabályzatot csökkentő és növelő algoritmusokkal, tényezőkkel, szorzókkal.

Igazából teljeséggel érthetetlen, hogy miközben a tagság tisztában volt vele, hogy a szabályzat – bármennyire is jó lett volna érvényesíteni – versenyellenes és privilégizált helyzetbe hozta volna a tagokat, a házi jogszabály megfogalmazásakor/elfogadásakor egyetlen ügyvéd sem volt a közelben, aki azt mondta volna, EZT NEM LEHET !

Szomorú, hogy az építészek presztizsét érő mind kisebb társadalmi megbecsülés közepette, ilyen helyzetbe hozta tagságát a kamara.

A kamarai díjszámítás elérhető a kamara régi honlapján :

és nézzük meg, mennyi is volt ez a kifogásolt díj (számítás)

A jogsértés miatt a MÉK 5 millió forint bírság megfizetésére köteles. A bírság összegének meghatározásakor a GVH figyelembe vette, hogy az árak rögzítése kőkemény versenykorlátozásnak minősül. Ennek tudatában kellett volna, hogy legyen a köztestület, hiszen a versenyhatóság már korábban is kifogást emelt a minimumárak meghatározására vonatkozó gyakorlata ellen. Számos enyhítő körülményt is figyelembe vett a GVH. Enyhítő körülménynek minősült az, hogy a verseny korlátozása ténylegesen nem valósult meg, mert a gyakorlatban az építészek jellemzően nem a kamara által megszabott árakat alkalmazták. A kamara nem folytatott etikai eljárást a rendelkezéseit megszegő egyetlen tagjával szemben sem. A GVH tekintettel volt továbbá, hogy a MÉK az eljárás során hajlandóságot mutatott a kifogásolt szabályzatok módosítására, a tárgyaláson csatolta a küldöttgyűlésen előterjesztendő módosítási javaslatokat.

az Index.hu cikke
a GVH határozatának teljes szövege

Kiegészítés

A fenti anomáliát kiváltó okok valószínüleg másutt keresendők, még pedig a képzésben. Anno egy műegyetemi évfolyamon 100-120-an végeztek és akkor ez volt az összes. Volt ugyan pár főiskola, ahonnan jópár végzettnek sikerült tervezői státusba kerülni, de akkor nem ez volt a jellemző.

Ma legalább 6 helyen képeznek építészeket, az említett létszám többszörösében, teljeséggel feleslegesen, mivel még az évi 120 is sok volt. Egy közepes megyei kamara 350-450 főből áll, ami elképesztően nagy szám.

Ha innen nézzük az egészet, akkor a tagság nagy részét valóban nem érintette az ajánlott kamarai díj, hiszen aki csak ehhez ért, annak ebből kell tudnia megélni. Vagyis a Versenyhivatal közreműködése nélkül is önmagát szabályozta ez a piac.

[poll id=”16″]