2008. január 1-én lépett hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységről az építési naplóról és a kivitelezési tervdokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X.31.) Korm. rendelet, továbbá az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet. E rendeletek a tervdokumentációk tartalmi követelményeinek meghatározásakor kamarai szabályzatra is hivatkoznak.

„…a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak…” [idézet a 290/2007. (X.31.) Korm. rendeletből]

Az eredeti rendelet 1997-ben született, vagyis 10 éves. 1997 környékén alakult meg a mai formájában a MÉK. A kamara elismeri a mulasztást, de ezzel nincs megoldva az a jogos és méltányolható észrevétel, amely a megrendelők, vagy fővállalkozók felől érkezik, miszerint mit is kell tartalmaznia egy tervdokumentációnak? A gyakorlati tervezést folytatók számára a válasz elég kézenfekvő és nyilvánvaló, mégis visszatérő téma, lévén ahányan vagyunk, annyian értelmezzük.

Én nem hiszem, hogy külön apparátust kellene létrehozni, óriási költségvetésekkel, elég volna pár ember, aki képes lenne a kamarai tagságot adó, sok ezer praktizáló szakember kollektív ismeretét kivonatolni. Itt évtizedek óta készülnek tervek, (mintadokumentációk nélkül), így nem egy lehetetlen feladat ennek valamilyen esszenciáját összegyűjteni, lefektetni, írásba foglalni.

A megoldást lehetne másik irányból is keresni, pontosan a kollektív tapasztalat irányából. Tisztában vagyok, hogy nehéz aktivizálni a tagságot (amiben eddig a kamara nem igazán jeleskedett), viszont most egy fontos ügy érdekében pont ő lehetne az ösztönző és összefogó erő (elvégre ez egy civil szervezet és furcsa lenne, ha egy másik civil szerveződés jönne létre, annak munkáját elvégzendő).

Ma már léteznek olyan közösségi projektek, amik alkalmassak arra, hogy ezt a kollektív tudást összegyűjtsék és rendszerezzék, gondoljunk pl. a Wikipédiára. Megalakulása óta egy önálló műfaj jött létre, a wiki, amelyet egyes cégek, szervezetek is tudnak saját tudásbázisuk, support-juk kezelésére használni. Léteznek zárt és nyitott rendszerek. A szoftverek nyilvánosak és többnyire ingyenesek, lelkes önkéntesek szükségesek hozzá. Ha értelmes a cél, lehet találni ehhez embereket. A legfontosabb tulajdonsága, hogy bizonyos keretek között mindenki szerkesztheti, javíthatja, kiegészítheti. Lehet róla vitázni, képeket, anyagokat lehet mellé rendelni. Igy működik pl. az ArchiCAD szoftver www.archicadwiki.com honlapja is (igaz angol nyelven).

A Kamara égisze alatt működő építészeti Wiki-nek lehet egy másik fontos rendeltetése is, mégpedig az építési rendeletek egyik visszatérő problémájának a megoldása, a fogalom meghatározás. Mindenki ismeri azt a problémát, hogy sokszor a legegyszerűbb fogalmak sem egyértelműek, triviálisnak tartunk valamit, miközben, ha egzakt módon kell leírnunk, bajban vagyunk. Az építési jogszabályokban előforduló kivételek és felsorolások pontos fogalmi meghatározása ugyan fellelhető hol az OTÉK-ban, hol a BVKSz-ben, hol egyedi rendeletekben, de szükség volna egy minél teljesebb körű fogalomtárra.

[poll=16]