Az még rendben , hogy új építésnél kell valami szakvélemény a kéményseprőktől.
De mi van egy egyszerű készülék cserénél ?
azt a szerencsétlen kéményt éppen 20x ellenőrízték le – mindig jónak találták, most viszont egy készülé.k cserénél állítólag szakvéleményt kell tőlük kérni. Még ez is el menne.
De rajzot, sőt méretezész is kérnek.
Elvileg semmi nem változik. Megfelel a GMBSZ összes előírásának. (hőterehelés, légutánpótlás, a kémény béleleve – akkor tulajdonképen mit véleményezenek ?
Ja a gáztömörség ! Hát azt elvileg az engedélyes szerelő garantálja.
Akkor tulajdonképen mit véleményeznek ?
A kémény méretezve, az állagáról a bélelés gondoskodik, sőt azt éppen a napokban állappította meg ez a pszeudóhatóság, hogy jó .
Akkor tényleg mire szolgál ez a vélemény azonkivül, hogy megfeji a lakosságot ?

A napokban volt éppen egy sorellenőrzés – nálam – jött egy fiatalember – kinyította a kaminajtót belenézett, majd ráragasztott egy FŐKÉTÜSZ matricát, adminiszrált és aláíratott és tovább állt.
Mindez 2560 ft ért !

Tavaly legalább a pillanatnyi égéstermék visszaáramlást leelleőrízte az idé már ez is elmaradt, mint ahogy az un. tartalékkémény ellenőrzése is

Jó vállalkozás ez a főkétüsz – semmi konkurencia, semmi felelőség, semmi válalakozási rizikó – az ügyfeleket az álságosan kiharcolt rendeletek biztosítják.

Egyes ilyen vállalatok vezetői sirnak, hogy a lakosok nem engedik be lakásaikba a söprőket – ami tán még igaz is – ugyan akkor mindig a tetők néha nagyon ronda kéményeit mutogatják.
Pedig azok a kémények attól , hogy rondák nem biztos hogy rosszak !

Végül a papírral történő ellenőrzés is valami. A huzat – depresszió – meglétét lehet ezzel ellenőrízni. Aztán lehet vizuálisan, azaz belenéz tükörrel a kéménybe – ha látja az eget ok.
A gázkéményeknél meg nem a huzatot, hanem a pillanatnyi égéstermék visszaáramlást vizsgálják. Ha zöld ok, ha piros nem ok.,
Nyiván van még más komolyabb vizsgálat is,de ezeket nem volt szerencsém soha látni.
Egyébként amikor még volt a szakmának becsülete – nálunk a hagyományos seprésnél a kéményseprő még olyan apróságra is figyelt – szólt az anyámnak, hogy tegyen a becsatlakozásokhoz valami textil félét nehogy a korom véletelenűl a lakásba jusson.
Amikor nálam régen előszőr sepertek – a ‘mester’ nagy koromfelhőt csinált, a falat legalább három helyen összefogdosta a kormos kezével – tetőn meg 3 – 4 palát összetört. Azóta magam seprek és fizetem a semmiért ezt az adót !

No most akkor visszautalva az építésfelügyelet szigorításra: A tervező, vagy a kivitelező, (és melyik, a gépész vagy a szerkezetépítő) a felelős a műszaki átadáskor a kéményseprő szakvélemény ügyibe? A schiedel kéménynél azt hallottam 30 a szakvélemény? Hol van pontosan szabályozva?

Az eltakarás előtti és az átadáskori, valamint a tervezéssel egyidejű szakvélemény azt jelenti, hogy „háromszor veri ezt kenden…” vagyis lehet a derága égéstermékipari elveztő hótós ágat megfizetni a papírgyártásilag!?

Tisztelt hozzászólók!
Amit a 37/2007.(XII.13) ÖTM rendelet ezzel kapcsolatban ‘kihagyott’ a megfogalmazásból az a ‘kell’ vagy ‘kötelező’ szavak. Csak annyit ír, hogy a tervező xy esetekben (szinte minden esetben)”egyezetet” a helyileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltatóval, majd erről írásban a tervező saját maga nyilatkozik.
Szóval ha egyeztet és nyilatkozik akkor ninics baj, ellenben ha nem egyeztet csak lenyilatkozza azt, akkor szabálysértést/bűncselekményt követ el.
Furcsa helyzet lehet még ha nyilatkozza, hogy NEM EGYEZTETETT … mit tesz ilyenkor az építésügyi hatóság? (szvsz semmit)
„a kivitelező csak azt építhet, amia terveken szerepel”, csak ne láttam volna sokezerszer ennek ellenkezőjét.
Ha nincs egyezetetés az később orbitális (pénzügyi)problémákhoz vezethet. No nem feltétlenül a családi házak méretében, hanem soklakásos lakótömbök esetében.
Csak egy példa.:
Városi tulajdonú telkek … eladás … minden sürge, és levajazott … a beruházó kb 120 lakásos (négyszintes) társasházahat húzott fel, terv alapján … fűtésiigény megatározás (12kW) alapján összterhelés számítás, kéménytípus választás, tervezés (kéményseprő kihagyva)… felhúzás (kéményseprő megint kihagyva)… átadás jött volna de a használatbavételhez már kérte a város a papírokat.
A gyűjtőkéményeken zárt égésterű kombi gázkazánok. A fűtésre tényleg elég lett volna a 12kW de az átfolyós rendszerű vízmelegítő funkció 24kW-os… hoppá … alulméretezett kémény (ami készen van).
Megoldás: 80-100 literes tárolók elhelyezése lakásonként, negyediken cső a csőben rendszerek kiépítése…
többmilliós plusz beruházás … konfortvesztési perek az építtetők részéről, csúszás miatti kötbérek stb.
Ezt egy sima tervfelülvizsgálat kiszűrte volna.
Ergó: Nem „kötelező” a nyilatkozat de nem is szabadon választható, mindenek előtt azonban erősen javasolt

kolja

Nálam a kéményseprő a turbós kazán GYÁRI csöveit akarta „véleményezni”!!!

T Lajos!
Annak az elhelyezésének is vannak szabályai … és a jelenlegi szabályozás szerint a kéményseprő feladata ellenőrizni azt.
Igen, erre lehet mondani hogy de az „gyári” szett … valójában az esetek 99%-ában semmi köze a kazángyártóhoz vagy egyéb kukacos szabványoknak nem felel meg. Bár ez mind mindegy is lenne hiszen a karbantartás, ellenőrizhetőség szabályainak így is meg kell felelnie.
kolja

Kedves Kolja!
Bocs, kicsit elmaradtam!
A leírtakat értem, a „szabál az szabál”.DE!
Kicsit összekülönböztünk ezen, mondtam NEKI(K) adják írásba, hogy nem járulnak hozzá. Döbbent csend, majd bélyegző, aláírás. Slusszpoén:Lakhatási engedélyhez is kellet az aláírásuk, de fel sem jött a lakásba = 6.400.-Ft Hömm..

Tegnap megjelent a lakásomon ellenörzésre a kéményseprő és a Kéményseprő Váll.-at KFT.-ként müködö kivitelezést végző képviselői.A társasházban a gravitácios gyüjtökéményekkel körbefalazott szellőzőkbe hozzájárulás és Ép.engedély nélkül egyes lakok kibélelték a gravitácios szellőzőket és együtt müködik a gravitácios kéménnyel.A kivitelezés önállo egységek számának megváltoztatásával és igénybevételével készültek ugy,hogy az épitések idötartamában a kivitelezést végző KFT. szondás felmérést készitett,hogy a szellőzők zárt rendszerüek és minden helyiségnek külön van szellőzője.Ez tegnap mind megdőlt mert ugyanazok végezték az ellenörzést és nem találtak annyi szellőzőt amennyi helyiség van,ekkor a WC-m szellőzöjének huzatát papirégetéssel ellenőrizték és az égetés hatására a tűz nem a tető felé távozott,de a lentebb lévő lakások felé,alig tudták eloltani.Évek ota hadakozok a HATOSÁGOKKAL az engedély nélküli kémények lebontásáról mindhiába!
Abban az esetben ki milyen felelősséggel tartozik -HA A KÉMÉNYSEPRŐ VÁLL.-at KFT.-je VÉGZI A KIVITELEZÉST BÉLÉSCSÖVENKÉNT 100 000Ft/db-tól,KI FOG ADNI ENGEDÉLYT ÉS KI FOGJA AZ ÉPITÉST ELLENŐRIZNI KIFOG HASZNÁLATBA VÉTELI ENGEDÉLYT ADNI!!Az épités tervezése előtt a tervezőnek a TULALDONVISZONYOK RENDEZÉSÉVEL KELL KEZDENI!
A gyüjtőkémény kiváltását pályázat utján akartuk megoldani,de ez esetben lehetetlen mivel ehhez kell az összes kémény felülvizsgálatának elvégzése és a GRAVITÁCIO GYÜJTŐKÉMÉNY ÉLETVESZÉLYES A CO VISSZAÁRAMLÁS VESZÉLYE MIATT!

Köszönöm a véleményedet ,de én már 2003 ota hadakozok ezzel a barkácsolos kéményépitéssel.Megjártam minden hatósági szintet még a biroságon sem tudtam elérni a fusiban épitett kémények lebontását.Most éppen a Fővárosi Itélőtáblánál tart az ügy,de utolag nehéz felelöst találni mert az összes hatoság hibázott.Az épitések időpontjában minden esetben kértem a lebontások elrendelését mivel ez társasház és az Alapito Okirat szerint a közös területek beépitéséhez minden tulajdonos hozzájárulása szükséges.A KFT. kihasználva ezt az állapotot,hogy a kéményseprő szolgáltatohoz tartozik ugyis saját hatáskörben mindent elintéznek.Ezekben a 4 szintes társasházakban eredetileg 2 db. gyüjtökémény üzemel,de 15 lakásból áll a társasház nem a 2 gyüjtökémény kibélelését végeztetik el hanem 15 szellőzöbe kibéleléssel létesitenek új kéményeket és igy teljesen megszünik a lakás gravitácios szellözése hacsak nem azt fogják elöirni,hogy ezután szellőztetésre használju az eddigi gyüjtőkéményt!!!Az új kémények meg ahány anyi féle.Anak idején az OLÉH elöirta a felülvizsgálatot amit az ÉP.hatoság nem végzett el,határozatot nem hozott én meg járhatom a biroságokat.Mivel a legfelső szinte lakom szeles időben süvit be a szél a CO-val együtt!Helyemben mit tennél!Ha netn egyszer erre jársz megmutatom,milyen győnyörü látvány egy házon egymás mellett 15-20 kémény,golyafészek épitésre biztosan jó lenne de már golyák sincsennek. Üdv:András

Érdekes, épp mostanság kellett foglalkoznom ezzel a kérdéssel (jogi oldalról), és nem mondanám, hogy teljesen egyetértenék a mélyen tisztelt kéményseprő társulattal.

Köztudott, hogy hatalmas a küzdelem a gázosok és a kéményesek között mindig, mert a gázosok azt akarják, hogy minél több gázkészülék legyen (ez kb. egyezik a fogyasztó érdekeivel), a kéményesek viszont azt, hogy minél több kéményt kelljen nekik ellenőrizniük (na ez már messze nem mindig). Ez a két érdek igen sokszor ellentmond egymásnak, és persze mi, a fogyasztók járunk ezzel pórul, lásd homlokzati elvezetés új szabályozása az OTÉK-ban…

Na szóval, én úgy értelmeztem, hogy a kifejezetten felsorolt eseteken túl (meglévő építményben lévő égéstermék-elvezető állapotának vizsgálata) a tervező dönti el, mikor egyeztet a kéményseprőkkel és mikor nem, hiszen végül úgyis az ő felelőssége lesz az, hogy egészében megfelelő legyen a terv. Nem valami szerencsés a szövegezés, de szerintem nem lehet azt mondani, hogy ez alapján mindig kötelező kikérni a véleményüket. Hisz elvileg ha tervező meg épületgépész is közreműködik egy ház építésénél vagy bővítésénél, akkor azért talán nekik kicsit magasabb a képzettségük még a kémények terén is, mint a nem egyetemi képzettséget igénylő kéményseprőknek. (De erről kíváncsi lennék építész véleményére.)

Az érdekesség még az, hogy ha homlokzati kivezetés készül meglévő épületnél, akkor az nem építési engedély köteles, tervfelülvizsgálathoz sem kell kifejezetten arra engedély, ergó a kéményseprőknek hivatalos tudomása sem lehet arról, hogy ott van. Ha a készülékkel együtt tanúsított szerelt elvezetőről van szó, akkor ráadásul ez maga a készülék, azt viszont nem ellenőrizheti a kéményseprő. Bár most ugye sajnos szinte lehetetlenné tették a homlokzatit az új OTÉK-kal, jópár háztartásban, ahol nincs megfelelő kémény, lehetetlenné válik utólag a gázos fűtés kialakítása.

Itt egy érdekes cikk ebben a témában, javaslatokkal, nekem tetszett, amit ír:
https://www.muszakilapok.hu/magyar-installateur/aktualitasok-gazkeszulek-legellatasrol-es-egestermek-elvezetesrol

(Mellesleg a FŐKÉTÜSZ honlapján lévő 46/1997 KTM rendelet már rég nem hatályos, ugyanúgy, mint az a jogszabály, amely a fenti 19. § a) pontjában a kéményseprőket is szakhatóságként határozta meg.)

Érdeklődnék, hogy kell-e tetőkibúvó a használatbavételi engedélyhez, ha faelgázosító kazánunk van?
Három kéményünk van, egy a faelgázosító kazánhoz, egy a cserépkályhához, egy a teraszon lévő kemence-grillsütőhöz. A tetőtér nincs beépítve. A padlástérben van tisztítónyílás.
Segítségét előre is köszönöm!

Köszönöm!

Szeretném megkérdezni hogy szerelt fém kéménynél ,kell e kéménysepröknek átvenni ha elkészült.A kémény külsö homlokzatra kerül.kb 3 méter távol a telek határtol ésb 8-10 m.a szomszéd házátol.Szabályos e ? Milyen magasan kell lenni hogy a füst ne zavarja.

Szeretném megkérdezni,hogy ha a turbógázkazánom a padlástérben van,akkor is kell e kéményseprői szakvélemény a lakhatási engedélyhez?(új házról van szó).
Én azt hallottam,hogy nem kell,ha valóban így van akkor az építési osztályon milyen jogszabályra tudok hívatkozni?

Köszönettel:Z.Móni

[re=72824]Z.Móni[/re]: [re=11559]Karko jozsefné[/re]: [re=10349]Nikoletta[/re]:

Nagy csibészek a kéményseprők,köteteket lehetne róla írni. Azt is meg kell említeni, hogy kivitelezőnek nevezett mekmesterek olyanokat alakítanak, hogy égnek áll az ember haja. Láttam én már a szűk födémáttörés miatt megflexelt köpenyű szigetelt kéményt,elhúzott gyári turbócsövet, stb. A csúcs mégis ez a kép, ahol az acél bélésű barkácskémények szigetelése leolvadhatott, és…. a többit a kép meséli el.
https://picasaweb.google.hu/rezsnyakpeter1/090430_KemenyMiattLeegettHaz?feat=directlink

Cs. házunkba vagy 7 éve rendszeresen „járt” évi egy alkalommal a kéményseprő. (általában októberben) Nyugdíjas vagyok… otthon voltam. Hogy becsengetett-e – nem tudom – idén /2010-ben. Szomszédok mondták járt az utcában…
Kérdésem : ilyen esetben köteles vagyok-e én kérni /bejelenteni azt, hogy próbálkozzon meg az idei ellenőrzéssel ?- mert olyasmit hallok : ilyen esetben a kiszállási díjat is meg kell(ene) fizetnem.
Na, kösz’,hogy kipanaszkodhattam magam… 🙂
Mert, hogy miből is áll a „kéményseprés” – (gázkazánunk van) – ne kezdjem el megírni !

Nem a kéményseprő lobbitól vagyok!
Azonban az ellenőrizetlen kéményből minden évben van haláleset, ezt ti is jól tudjátok! Meg kell követelni, hogy a visszaáramlás-mérővel legalább megmérje a kolléga a huzatot. (A kiszállásért szerintem nem kell fizetni külön,az hogy egyébként bejelentés nélkül jönnek, legyen az ő bajuk.)Természetesen nagyon bosszantó, amikor turbókéményt szakértik. ez egy felesleges vadhajtás. Ugyanakkor szerintetek mit lehet tenni azzal, amikor iparosnak nevezett emberek olyan szereléseket végeznek,a mik közvetlenül veszélyeztetik a lakók életét????

[re=72824]Z.Móni[/re]: [re=77552]Rezsnyák Péter építész[/re]: Először is köszönöm a válaszát és egyetértek a leírtakkal.Nyílvánvaló,hogy új háznál mielőtt elkezdődne a gázkazán beszerelése,előtte egy tervrajzott kell elfogatattni a GÁZMŰVEKkel.Vagy nincs igazam?Ha a Gázművek elfogadja a tervrajzott és miután a kivitelező megcsinálta,majd a Gázművek átvedte kérdem én naívan,hogyha mindent rendben talált, akkor minek kell még nekem a lakahatási engedélyhez kéményseprői engedély,ami 40ezer ft,+-ban hozzáteném,hogy eddig senkinek semmi baja nem volt.A gázkazán fent van a tetőtérben,ami természetesen külőnálló helyiségből áll és 3éve üzemmel.Én mégis úgy látom,hogy kidobott pénz,amiért én most fél hónapot dolgozom!(Ilyen az élet!)EZ VAN!!!!!!!!!!!!
Köszönöm válaszát:Z.Móni

[re=77557]Zadravecz Móni[/re]: A gázszolgáltató a gázszerelés és a készülékszerelés megfelelőségét ellenőrzi. A kéményseprő pedig azt, hogy a kémény megfelelően működik-e, az új szerelés után is, pl. hogy nem szereltek-e nagyobb készüléket, mint ami engedélyezve lett.Tudomásom szerint a gázművek csak akkor jön ki, sőt kihíni is csak akkor lehet, ha már a kéményseprő kiadta a saját nyilatkozatát. A brutálisan magas díjjal én sem értek egyet, ez nem normális, hogy ilyen sarccal megvágjanak embereket. Egyébként országosan sem egységes a díjszabás! Két szomszédos megye esetében is előfordul, hogy a duplája egyik helyen, mint a másikban.

Tisztelt Rezsnyák úr!
A házam turbógázkazánnal üzemel ami saját kéménnyel rendelkezik!Kihívtam a kéményseprőket,mert kell a lakhatasásiengedélyhez az aláírásuk.Azt találta ki,hogy azért nem veszi át a kéményem,mert a turbógázkazánomnak a kéménye nem UV álló,és csak akkor írja meg a papírokat,ha húzokrá egy UV álló köppenyt,ami persze +költséget jelent.Ön szerint jogos vagy nem?Én sok házon ugyanazt a fehér kéményt láttom,mint az enyém.Egyébként amikor mondtam neki,akkor azt mondta,hogy 2009-ben változott a jogszabály.Én úgy gondolom,hogy engem az nem érínthet,mert az én építési engedélyem2005-ben adták ki,amit 2011.márciusáig hosszabbítottak meg.Én ,,szívatást”érzek!Önnek mi a véleménye?????
ÜDV.:Z:Móni

Tisztelt Zadravecz Mónika!
Hát…Az ügy elég összetett. A jogszabályok mentén haladva, nem értem, miért állítanak újabb követelményt. Ugyanakkor azt meg lehetne nézni, hogy az engedélyezéskor kiadott kéményseprői szakvéleménynek nincs-e időbeli korlátja.(Ahány megye, annyiféle kiadott nyomtatványt láttam!)Másrészt adja meg a tisztelt kéményseprő a vonatkozó jogszabály számát, már csak azért is hogy ha bármiféle beavatkozás történik, akkor az megfelelő legyen.A saját gyakorlatom az, hogy a kéményseprőkkel mindíg előre egyeztetünk, majd építés közben is,ugyanis nem lehet őket kikerülni, a házat pedig át kell adni. Építés közbeni ellenőrzéskor már követelhetik az új szabályok alkalmazását.(Sajnos nagyon sok szakszerűtlen kivitelezés van, abból adódóan hogy a gépészet nincs kellően átgondolva.)A kéményseprőknél azt tapasztaltam, hogy nem értelmezve a szabályt, rugalmasan alkalmazzák azt, hanem a betűhöz ragaszkodva kötözködnek sokszor.
Szóval, szerintem simán lehet igaza Önnek, de annak bebizonyítása illetve a szűk márciusi határidő miatt a kb. 10-12 ezer forintos költséget jelentő lemezburkolatot javasolnám. (Ha mi kivitelezünk, egy ilyet díjtalanul felrakunk, nem szórakoztatjuk vele az ügyfelet.) Remélem, segítettem!

[re=78220]Rezsnyák Péter építész[/re]:
Tisztelt Rezsnyák úr!

Köszönöm a válaszát,majd megírom,hogy mirejutottam!

Üdv.:Z.Móni

[re=77552]Rezsnyák Péter építész[/re]:
Én nov.26-án írtam meg a „történetemet, azóta szerencsére megoldódott a dolog.
Igaz, az én történetem PÉCS-re vonatkozik.
Csak-csak („hívás nélkül”) – másodszor is megjelent a kéményseprő az utcánkban. Ő is megerősítette,- (de telefonon is érdeklődtem) – ha én hívtam volna ki, – akkor a kiszállási díjat is meg kellett volna fizetnem !(nem tudom mennyi lett volna)
Viszont : (PÉCS) a kéményseprő „ad” egy készpénzfizetési számlát + Tanúsítványt és annak a hátoldalán vannak a tudnivalók felsorolva. Mindenféle szabványszámok – bocs ha mindent nem sorolom fel pl. 51/1999. (XII.25.) BM sz. rendelettel módosított 27/1996.(X.30.) sz rendelet – és ilyesmik.
(Az is igaz, hogy a szolgáltatás díjait (állítólag) az arra jogosult önkormányzat (!) határozza meg rendeletileg.
Pécsett : Gáz (egyedi) kémény 1519 Ft Tartalék (egyedi) 861 Ft Össz. : 2380 Ft.
Bocs’ tudom, ez Z.Móninak nem vigasz! – belőlem meg kikívánkozott.
Esetleg az is megérne egy „témát”, hogy nekünk (lakosságnak) lenne feladatunk a saját gázkészülékeink időszakos ellenőriztetése! – ( ebbe ne menjünk bele!) – már próbálkoztam vele… és eléggé „macerás”. ( Néha még a MEH -magyar Energetikai Hivatal) honlapját is olvasgatom. (…) 🙂

[re=78235]TÜKE[/re]: Helló!

Ami igaz az igaz,,hogy ez nem vígasz”már azért sem,mert nekem 35.000ft(harmincötezer),hogy megnézze és aláírja,mert különben nem kapom meg a lakhatásit.

ÜDV.:Z.Móni

Kedves Mindenki,
A lakásomban egy rég nem használt kisméretű téglából épített tartalék kéményt szeretnék újból „beindítani”. Egy cserépkályha építtetésén gondolkodom – másodlagos „hangulat” fűtésként. A kémény mióta itt lakom nem volt használva (hiszen tartalék) de húz rendesen, tükörrel kilátni rajta, viszont bélelve nincs. Kérdésem, hogy kell-e újra engedélyeztetni? – a hozzászólások alapján úgy tűnik igen és hogy előírhatnak-e bélelést? Ez utóbbi erősen megemelné a cserépkályha projekt költségét. Csak fatüzelésben gondolkodom…
Köszönettel, K.A.

[re=78348]Körte András[/re]: Az előírások azt mondják, hogy manapság egy füstelvezető szerkezetnek (kémény) függetlennek kell lennie az épület teherhordó szerkezeteitől. Ebből következik, hogy minden esetben egy béléscsövet kell elhelyezni. Általában a vastagfalú korrózióálló acél lehet a megoldás, aminek egy hőálló hőszigetelő burkolat kell , hogy atégla ne melegedjen fel, ne legyenek hőmozgásból eredő problémák, és ettől cső is meg legyen védve. Kérem, ezt csak informális tájékoztatásnak vegye, mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a helyi kéményseprővel.(majdnem csak jobb lenne az eset, ha ezt a kéményt évek óta használná, és a meglevő állapot fenntartása kevésbé lenne bajos, mint a régi kémény jelen szabályok szerint elindítása…hangosan gondolkodtam)

[re=78355]Rezsnyák Péter építész[/re]: Véleményem szerint nem a hőmozgásokból eredő repedések kivédése miatt kell a béléscső (bár a légtömörség is alapvető követelmény), hanem azért, mert manapság egyre alacsonyabb füstgáz-hőmérsékletet „állítanak elő” a fűtőberendezések (nem csak a gázkazánok, hanem a jobb hatásfokon üzemelő szilárdos kazánok is), így egyre nagyobb a veszélye a kondenzációnak a kéményben. Éppen ezért fő elvárássá lépett elő a kéményekkel szemben a nedvességre való érzéketlenség. Ezt biztosítja a béléscső. Más kérdés, hogy egy hagyományosan üzemelő cserépkályha esetében, aminél ma is ~400°C a füstgáz-hőmérséklet, várható-e kondenzáció. Ez az, amit a szolgáltatónak kell „eldöntenie”, ill. ha az ő véleményével nem értünk egyet, az illetékes tűzvédelmi hatósághoz lehet menni „panaszkodni”. Viszont kéményt csak megfelelőséget tanúsító szakvélemény birtokában szabad üzemeltetni (27/1996. (X. 30.) BM rendelet). Az e-építés honlapján is van egy jó segédlet, az is sok hasznos infót tartalmaz:
https://www.e-epites.hu/segedletek/muszaki-segedletek/tervezesi-segedlet-a-lakasok-es-lakoepuletek-kemenyeinek-tervezesehez

A béléscső szerepe az egyre gyakrabban jelentkező (kondenzációs kazánok, jó hatásfokú, ezért alacsony füstgáz-hőmérsékletű szilárdtüzelés) nedvességgel szembeni ellenállóképesség biztosítása (samott, kerámia, RM-acél, műa.). A béleletlen falazott kéményekre olyan előírások vannak (tégla minősége beltérben és kültérben, habarcs minősége), amelyeket egy régi kémény aligha teljesíthet, hiába a hagyományos fűtési mód (tehát a magas füstgáz-hőmérséklet).
Kéményt működtetni/újra használatba venni pedig csak a (kéményseprőipari) szolgáltató megfelelőségi nyilatkozatával lehet, neki egyébként a használaton kívüli kéményeket is nyilván kellene tartania, és rendszeresen ellenőriznie. (hogyan lehetne tartalékkémény, ha használhatatlan állapotban van?)

Lásd: 27/1996. (X. 30.) BM rendelet

Az e-építés honlapján van egy okosítás:

https://www.e-epites.hu/segedletek/muszaki-segedletek/tervezesi-segedlet-a-lakasok-es-lakoepuletek-kemenyeinek-tervezesehez

Elnézést, tegnap lányos zavaromban azt hittem, nem ment el az első válasz… 🙂

[re=78365]Kovács András építész[/re]:
A link nekem most pont kapóra jött, véletlenül láttam meg köszönöm, ajánlom másoknak is.

[re=78348]Körte András[/re]:
Tisztelt Körte úr!
Amennyiben a kéményseprő közszolgáltatónál az ominózus kémény tartalék égéstermék elvezetőként nyilván volt tartva, és az utolsó négyévenkénti műszaki felülvizsgálat alkalmával nem találtak rajta hibát, úgy elvileg mindenféle átalakítás nélkül is ráköthet szilárd tüzelőanyaggal működő berendezést, persze csak olyat amit a kémény „elbír” (hő és áramlástechnikai méretezéssel eldönthető).
Amennyiben használaton kívüliként volt nyilvántartva (kataszterben nem szerepelt) úgy csak a jelenlegi előírások betartása mellett veheti újra használatba. Ez mindenképpen bélelést jelent.
Az ellenőrző méretezés azért is ajánlatos mert látható, hogy várható-e kondenzáció, ami ellen akkor is érdemes védekezni béleléssel ha amúgy az előírások miatt nem is lenne kötelező.

[re=78358]Kovács András építész[/re]: Én itt most konkrétan a kisméretű téglából falazott kéménybe kötött cserépkályháról beszéltem, amit Körte úr felvetett, mint kérdést. egyébként abban pontatlan voltam, hogy a füstelvezető rendszert azért kell minden esetben függetlenül megépíteni a teherhordó szerkezettől, hogy egymástól függetlenül tudjanak működni.Az esetleges károsodások ne befolyásolják sem statikai, sem tömörségi szempontból egyik vagy másik szerkezetet.

Kémények állapotáról (Pécs)
https://bama.hu/baranya/kozelet/agyrem-a-kemenyek-allapota-356407

Régi ház esetén előírhatja-e kötelező jelleggel a közös képviselő a kémények bélelését? Hivatkozhat-e arra, hogy különben elzárják a gázt? (A kéményseprő járdát a társasház pénzéből fedeznék, a kéményekkel kapcsolatos minden kiadás (tisztítóajtók, füstelvezetők cseréje) a lakókat terhelné.)
Szeretnék kérni jogszabályi hivatkozást is!

Az egész kefe jelenség hasonlatos a közúti sebesség ellenőrzéshez. Ha végre valaki felfordul, lehet lobbizni, hogy megemeljék a kéményellenőrzés díját és gyakoriságát. Aztán a 3-as IQ-val a seprű becsattog sáros lábbal és közli: Mamikám egy húszasért megjavítom. Kéménytisztító járda kell olyan kazánhoz amiből tisztább levegő jön ki mint ami bemegy. Kondenzációs kazán gáztömör csöve köré kiszellőztetés.
Szóval semmi köze a kémények műszaki állapotához, a korszerűséghez, a fejlődéshez. Nincs jelentősége az ilyen-olyan Institutnak, kazánprospektusnak, gyári füstgázszettnek. Hülye germán nem ért a füstgázhoz. A kefének nincs konkurenciája, nincs fellebbezési lehetőség ellene, nincs szaktanácsadás. Van komputeros méretezés aranyáron, pedig nem mond többet mint hogy, egy luk kevés három meg sok. Most meg az új rendben két szakvéleményt kell jattolni, egyet előre, egyet meg utána.Ha meg elzavarod a kötelező kéményellenőr kft-t, akkor bosszúból úgy összeragasztja a postaládát öntapi fenyegetésekkel,hogy egy hétig lehet kaparni lefele.

[re=78963]micimackó[/re]:
Bocs’- de én úgy érzem, a közös képviselő rosszul adta elő a témát ! Én is úgy érzem, hogy amiket elmondott (közgyűlésen ?) törvények/rendeletek…ill. a ház (pl. kéményeinek) állapota , stb. az nem az ő előírása ! Azt vagy tudják/sejtik a lakók…vagy bocs’ lesz**ják! – Én is kb. (max) Koós Úr vélekedésével értek egyet !- Még mindig vannak közeli ismerőseim társasházban… [ Bp. – Pécs -Szeged – ] bár én már csak a „háttérből lázítok ?” 🙂 Most pl. olyasmit : magam sem tudom, hogy pl. a felújítási alapból mi minden fizethető ! Bocs’
Kimaradt : anno,hogy utáltam!- amikor pl. egy-egy „levélben” tájékoztatták a lakókat… majd’ annak alapján „összesítették” azt, hogy „mit akar a nép!” (= a lakók) Brrrr… Ja !- és hogy utált engem több lakó…és némelyik k.képviselő is ! 🙂

A baj az, hogy a kéményépítés és üzemeltetés során olyan dolgokat lehet látni, hogy az ember haja égnek áll! Idén láttam Budapesten, hogy családi ház kéményét falazás közben bélelik flexibilis alucsővel, már amennyire az út túloldaláról látszik. Évek óta nem megfelelő megoldás.
Az, hogy egyes helyeken tahó, korrupt kéményseprők vannak, ne jogosítson fel senkit arra, hogy a turbócsövet különböző vargabetűkkel vezeti, mert ilyet is volt szerencsém látni.
A baj egy pillanat alatt következik be, és sokszor már végzetes a dolog. Évekig nem volt gond szomszédunk kéményével, bár nem volt szabályos, és a kéményseprő ezt elnézte.A bekötés alatt nem volt koromzsákajtó, megfelelő koromzsákkal. A vakolat potyogni kezdett, és pillanatok alatt megszűnt a füstgázelvezetés a fürdőszobai átfolyós bojlernél.A szomszédra épp időben törték rá az ajtót, és a rohammentő 5 perc alatt kiért. Ezért úszta meg….

Úgy tűnik a lobbi egyre erősebb.
Az kétségtelen, hogy egy előírás, szabály megalkotásához szakértő kell.
Ua. ez egy gyártói „üzenet”.

Érdemes figyelmesen átolvasni és (nem csak szakmai szempontból!!)értelmezni…:

2010. december 1-én megjelent és hatályba lépett az MSZ 845:2010,
amely az új magyar kéményszabvány. Jelentős szigorításokat
hozott az idejét múlt MSZ 04-82/85 szabványsorozathoz képest, és
megjelenésével egyidőben ezt a régi szabványt teljes egészében
hatályon kívül helyezte.
Úgy gondoljuk, hogy segíti az Önök kereskedelmi munkáját, ha
összefoglaljuk a legjelentősebb változásokat, és – a
szabványalkotásban résztvevőként – a szabványból történő idézés
mellett (a számokkal jelölt apróbb betűs részek) némi értelmezést is adunk
a helyenként erősen „szabvány ízű” megfogalmazásoknak.
1. „A szabvány nem vonatkozik az MSZ CEN/TR 1749 szerinti C1 és C2 módon szerelt gázkészülékek
égéstermék-elvezető berendezéseire.”
Ez pedig gyakorlatilag csak az ablak alá telepített konvektort és azt a készüléktípust
jelenti, amely ugyanabba az egycsatornás kéménybe engedi az égéstermékét,
ahonnan az égési levegőt szívja. Nálunk ez utóbbi nem terjedt el. Tehát jelenti az
összes többit, azaz a készülékkel együtt minősített égéstermék elvezető
rendszereket is. Ezeknek is rendelkezniük kell az MSZ EN 1856 szabványsorozat
szerinti bevizsgálással és megfelelőség-igazolással.
2. „Új égéstermék-elvezető berendezés csak rendszer jellegű lehet.”
Különböző gyártók különböző termékeiből tilos új kéményt létesíteni, még akkor sem,
ha az egyes alkatrészek külön-külön rendelkeznek bevizsgálással. Tehát új épületbe
falazott kémény fém béléscsővel nem építhető.
3. „Égéstermék-elvezető berendezés felújítására, utólagos bélelésére csak az erre a célra megfelelőségigazolással
rendelkező, rendszer jellegű égéstermék-elvezető béléscső-rendszer használható.
Túlnyomásos kialakítás esetén csak a rendszer részét képező tömítés építhető be. Tömítőanyag
használata nem megengedett.”
Utólagos bélelés esetén a fém béléscső rendszernek is minősítettnek (ÉMI minősítés,
vagy CE jelzés) kell lennie. Csak a vele együtt minősített tömítőanyag használható, a
rendszerhez nem tartozó tubusos tömítések nem alkalmazhatók.
4. „A koromégés mellett, nedves üzemre is alkalmas (az ezekre való minősítés együttes, vagy külön-külön
való megléte esetén) égéstermék-elvezető berendezést kell építeni a faapríték-, pellet-, biobrikett- vagy
a faelgázosító tüzelőberendezéshez.”
A korszerű, szilárd tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezésekre az időnként nagy
huzatigény mellett a koromégés és a nedves üzem együttes fellépése miatt nagy
figyelmet kell fordítani.
5. „Nem rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés és az összekötő elem anyagát úgy kell
megválasztani, hogy az összeépítést követően kontaktkorrózió ne lépjen fel.”
Fém rendszerek esetén a bekötő füstcső és a kémény azonos anyagú legyen.
6. „Tégla csak abban az esetben alkalmazható égéstermék-elvezető berendezés
építésére, ha megfelelőség-igazolással erre a célra alkalmas.”
Továbbra sincs a piacon olyan tégla, amely rendelkezne olyan
bevizsgálással, amely igazolja azt, hogy belőle kémény építhető.
7. „Az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti 20 és 30 anyagminőségű
korrózióálló acél csak gáztüzelő-berendezéshez, száraz üzemmódban
használható.”
Az alacsonyabb minőségű rozsdamentes acélok csak
gáztüzeléshez használhatók.
8. „Merev falú, korrózióálló acél esetén a legkisebb falvastagság
· gáz tüzelőanyagnál 0,5
· gáz és olaj tüzelőanyagnál 0,6 mm
· gáz, olaj és szilárd tüzelőanyagnál 1,0 mm legyen.”
Ez az előírása a szabványnak csak 2012. január 1-től érvényes.
9. „A flexibilis korrózióálló acél egyhéjú béléscső legkisebb falvastagsága 0,3 mm, kéthéjú kialakítás esetén
legalább 2×0,12 mm.”
10. „Flexibilis béléscső – más műszaki megoldás hiányában – csak gáztüzelő-berendezés égéstermékelvezető
berendezésének felújítására használható.”
Ez az előírás anyagtól független, tehát bármilyen flexibilis cső csak gáz
tüzelőberendezéshez és csak felújításra használható
11. „Alumínium cső csak az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti anyagminőségű lehet. Merev-falú
kialakítás esetén legalább 1,0 mm, flexibilis kialakítás esetén legalább 0,5 mm falvastagságú legyen.”
12. „Alumínium cső csak gáztüzelésre és csak száraz üzemmódban használható. A száraz üzemmódot az
MSZ EN 13384-1, -2 szerinti számítással igazolni kell.”
Az alumíniumra vonatkozó legerősebb szigorítás. Csak száraz üzemben működhet,
tehát alig-alig van olyan gázkészülék már, amelynek magas füstgázhőmérséklete
biztosítaná a száraz üzemet.
13. „A háromhéjú, fém égéstermék-elvezető berendezésben alkalmazott hőszigetelés:
· legalább 100 kg/m3 testsűrűségű,
· legfeljebb 0,05 W/m*K hővezetési tényezőjű,
· A1 tűzvédelmi osztályú,
· ásványgyapot alkalmazása esetén csőhéj rendszerű legyen.”
14. „A külső héj és a levegővezeték csak merev-falú csőből, az előírt szerelési technológiával kialakított
kapcsolatokkal készíthető. Flexibilis és spirál-korcolt cső alkalmazása tilos.”
Ez utóbbi két pont jelentős minőségi javulást hoz a „házilagosan” gyártott háromhéjú
hőszigetelt szerelt kémények frontján. A hőszigetelés minőségére vonatkozó előírások
(testsűrűség, hővezetési tényező, tűzvédelmi osztály és az ásványgyapot esetén csak
a csőhéj rendszer) gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy szerelt kéményt nem
minősített és tanúsított technológiával is elő lehessen állítani. A spirál-korcolt cső
kiiktatása a kéménytechnikából, valamint a külső csőhéjra előírt szerelt jellegű
(bontható) kapcsolatok komoly előrelépést jelentenek.
Végezetül – bár ez a szabvány csak ráerősít az OTSZ (Országos
Tűzvédelmi Szabályzat – 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet) előírására –
kell egy mondat erejéig foglalkozni a műanyaggal, mint kéménybéléscsővel:
15. „Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezéshez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete
nem haladja meg a 200 °C-ot, nem éghet ő (A1 tűzvédelmi osztályú) anyagú
kéménybe legalább B tűzvédelmi osztályba tartozó béléscsövet szabad
elhelyezni.”
Javaslom, hogy – amennyiben Önök is forgalmaznak műanyag
béléscsöves kéményeket – ellenőrizzék a megfelelőségtanúsítványon,
hogy az adott rendszer a fenti előírást kielégíti-e.
Tisztelt Partnerünk!
Tudom, hogy egy-két oldalon lehetetlenség egy szabvány valamennyi fontos előírását
kivonatozni. Megpróbáltuk azért, hogy egyszerűsítsük, segítsük az Önök munkáját.
Amennyiben olyan kérdés merül fel, amire ez alapján a kivonat alapján egyértelmű
válasz nem adható kérem, keressenek bennünket. Értékesítési képviselőink bármilyen
kérdésükre választ adnak.

Üdv!
Segítségüket kérném! vettem egy házat egy újépítésű ikerházat ahol épitett kémény schiedel 20 cm átmérőjűhöz az építettő cstlakoztatott egy cserépkályhát. Na most kijöttek a kéményseprőktől a cirko zárt égésterét vizsgálni és hát látták a cserépkályhát, azt mondták hogy ezt be kell jelentenem náluk és ki kell töltetnem a kivitelezővel papírokat ? kw a kályha stb. stb. és ezt szakvéleményeztetni kell velük. A helyzet hogy a lakást 2009 decemberében vettük azóta az építettő cége nincs meg mit lehet ilyenkor tenni hogy ne legyek jogsz. ellenes.

[re=79429]Levente[/re]:Kedves Levente!
Kéményseprőnél mi van eredetileg bejelentve? Ugye új építésnél (is) előzetes vélemény kell az építési engedélyhez, ha jól tudom ott már meg kell adni a rákötendő készüléket…
MÁS:
Engem nagyon, NAGYON érdekel, hogy a kéményseprő mit és főleg HOGYAN vizsgált egy zárt égésterű cirkó ÉGÉSTERÉN ??
üdv:
Lajos

[re=79461]Lajos[/re]:
Nem az égésteret vizsgálja, hanem az égéstermék elvezető tömörségét, közvetlen vagy közvetett módszerrel.
A közvetlen módszer esetén: egy nyomásvizsgáló készülékkel, a szakasz végpontjain légmentesen lezárt égéstermék elvezető rendszerben, annak nyomásosztályának megfelelő túlnyomást hoz létre és méri a szivárgásértéket, majd a rendszer paramétereinek ismeretében megállapítja, hogy a mért érték határértéken belüli-e.
Közvetett módszer esetén: (és ekkor hiheti a tulajdonos, hogy az égőtérben mér) az égési levegő ellátó oldalon (ezért csak koaxiális rendszereknél használható) levegő összetételt vizsgál, a mért O2 (CO2, CO) értékekből következtethet a rendszer tömörségére.

[re=79509]pjotrkolja[/re]: Kedves pjotrkolja! Köszönöm a választ, ami így elég jól hangzik.

Ez azt jelenit, hogy alul a készülékben és fent a tetőn „ledugózza” a csövet?
Arról nem beszélve, hogy egy koax rendszer esetén a tetőkivezető egység egy darabból van, vagyis a tetején a védőrács ponthegesztéssel van odagyógyítva, akkor hogyan zárja le légmentesen a vizsgálathoz, hiszen nem fér hozzá a torkolathoz, a készülékben pedig az égőfej van útban. Szétszedi?

Itt rögtön felvetődik a kérdés: garanciális készülék esetén
minek minősül a nem szakszervíz általi készülék megbontás mondhatni(?) piszkálás???
Tudom, hogy létezik mérőcsonk, de azt csak a kondenzációshoz „szoktak” rakni, ha jól tudom…
Ha viszont itt mér akkor nem az égéstérben vizsgálódik…..(!)

Engem az is erősen érdekel hogy ezt VALÓJÁBAN megtette-e és HOGYAN. Van-e eszköze, rászánja-e az időt? Mert ugye a hagyományos „vizsgálat”, (papírt gyújtok, és ránézésre megmondom a huzat „mértékét”) az egy dolog és 3 perc, addig ez kicsit bonyolultabb és tovább tart, eszközök kellenek hozzá….

üdv
Lajos

[re=79512]Lajos[/re]:
Valójában a rendszer indító idomrésze után el kellene helyezni egy un. ellenőrző vagy revíziós elemet
https://www.kazanwebaruhaz.hu/termekek.php?category=6010062
amiben el kéne helyezni a felfújható, érzékelőfejes zárólabdát, a kitorkollásnál pedig egy sima zárólabdát. Tapasztalatból mondom, hogy ahol a kitorkolló idom nem bontható (lecsavarható, bajonettzáras stb.), ott is egy kis kitartással ez a gumilabda bevezethető, amennyiben az idomon egy kb 1x7cm nyílás van. Tapasztalatból mondom, hogy 90%-ban az idom szerelése nélkül is megoldható. Nem mellesleg az „átvétel” a kivitelező jelenlétében zajlik, szóval van aki adott esetben „szerelhet”.
Az összetételmérővel végzett vizsgálathoz, pedig adott esetben lehet használni a kazánok tetején elhelyezett (legtöbbön van) mérési pontokat.
A fentiekben leírtak során semmi olyat nem tesz a rendszerelemekkel senki ami nem az adott elem kialakításból vagy funkciójából adódna, vagyis nem hinném, hogy garanciavesztést okozna.

[re=79512]Lajos[/re]:
Az indító idom után elvileg ellenőrző idomot kéne beépíteni a rendszerbe. Ebbe lehet bevezetni a szondával egybeépített gumiballont, amit ha felfújunk tömíti a rendszert alulról. A kitorkollásnál egy sima gumiballont alkalmazunk, amit anyagának köszönhetően jó eséllyel be lehet vezetni a nem oldható kialakítású kitorkolló idomok tetején is (tapasztalatból mondom).
A közvetett módszer során ha a rendszerbe nincs is beépítve mintavételi pont/idom, jó eséllyel találunk hasonló funkciójú nyílást a berendezés tetején, amin keresztül ugyancsak elvégezhető a mérés.
A fentiekben leírtak szerint végzett vizsgálatok során a rendszer elemeit csakis kialakításuknak és funkciójuknak megfelelően használjuk, a berendezést nem bontjuk meg, annak elemeit nem rongáljuk, vagyis a garanciavesztés kvázi kizárható.
A használatbavétel előtti vizsgálatok amúgy a kivitelező jelenlétében történnek, vagyis van aki szakszerűen „megbonthatja” a rendszert ha kell.

[re=79519]pjotrkolja[/re]:
Köszönöm!
Igen ez jó megfogalmazás: el kellene helyezni egy un. ellenőrző vagy revíziós elemet.. Jellemzően nincs.Én önszorgalomból tetettem egy mérőcsonkot, le is hülyéztek: minek az??!
Igazuk lett, soha senki nem akarta használni.Kéményseprő sem!

Levente hozzászólásában azt írja: egy elkészült új építésű házrészt vett. Vagyis az ellenőrzés nem az üzembe helyezéskor történt, hanem utólag, kivitelezőnek nyoma sincs akkor amikor kéményseprő jött ( 15 hónap a vétel után!! ) Ha feltételezem, hogy lakhatásival vették az ingatlant akkor: 1. eredeti átvétel hogyan is ment 2. akkor nem tűnt fel a cserépkályha 3.azóta miért nem jöttek ( éves ellenőrzés )….

De az eredeti kérdés még megmarad, remélem Levente visszatér ide és megírja hogy hogyan, mit, mivel…

[re=79521]Lajos[/re]:
Ha feltételezzük, hogy lakhatásival vette … ha azzal vette.
Ha nem, akkor egyértelmű a dolog …
Ha azzal akkor:
1. No Comment,
2. no pont ezért no comment, hacsak azóta valaki, megkerülve néhány jogszabályt, nem épített egy kéményt csak úgy schwarzban,
3. A kéményseprők sormunkában, saját (számítógépes) nyilvántartás alapján végzik az ellenőrzés-tisztítást … mondhatnók, ami nincs a kataszterükben az a kémény elvileg nincs is … aki ilyen kéményt üzemeltet az jogszabályt sért. Az ilyen kémény tulajdonosát (ha nem a kéményseprő trehánysága miatt történt) a kéményseprőnek kötelessége „feljelenteni” az építésügyi hatóságnál vagy az önkormányzati tűzoltóság tűzoltóparancsnokánál.
Levente amúgy (ha lakhatási engedéllyel vette az ingatlant) kikérheti az éphatóságtól a használatbavételi engedély másolatát, amiben rögzíteni szokták, hogy a kéményseprő-ipari szolgáltató közreműködése megtörtént-e az eljárás során, valamint felkeresheti a szolgáltatót akitől kikérheti a az ekkor kiadott szakvéleményt (5 évig megőrzendő).
Félő hogy nincs használatbavételi és csak a gázbekötéshez adtak ki szakvéleményt a seprők, amin ugye nem szerepel a cserépkályha kéménye.
Üdv, pjotrkolja

[re=79523]pjotrkolja[/re]: mai szóhasználattal: király! ahogy megyünk előre egyre több a HA és a KÉRDÉS…ugye használhatom a lakást, van villany, gáz, víz, csatorna: ha kifizetem senkit sem zavar, hogy nincs lakhatási
Szép Magyar Ország
Elkeserítő
köszönöm a csevegést
üdv
Lajos

[re=79523]pjotrkolja[/re]: Jut eszembe! Ha nincs Lakhatási, akkor nincs földhivatali bejegyzés. Vagyis az adásvételnél ez elég komoly jogbizonytalanság.
Csak nem veszek sok pénzért „tulajdonlap képtelen” ingatlant?
Naiv vagyok?

[re=79523]pjotrkolja[/re]: Ad.3. A szolgáltatók saját -legyen az akár számítógépes- nyilvántatrtását nyitott szemmel figyelje mindenki!!!
75 m2-es családi házban TIZENEGY kéményem volt -szerintük!

A segítségeteket szeretném kérni!
Van egy régóta húzódó vitánk a kéményseprőkkel, amire már mindenfelé próbáltam megoldást keresni, de sajnos „KISEMBER”-ként és laikusként bizonytalan vagyok a fegyvertáramat tekintve.
A probléma gyökere egy Vaillant zárt égésterű kondenzációs kazán és a vele együtt minősített égéstermék elvezető rendszere.
Az első nézetletérés akkor alakult ki a Heves Megyei Kéményseprő Vállalattal, mikor új építésű ingatlanunk (2009) lakhatási engedélyének megkapásához a fent említett Kft. hozzájárulását kellett kérnünk. Mivel az építménynek kötelezően tartalékkéménnyel is rendelkeznie kell, ezért két!!!! kéményről volt szó szerintük. A GMBSZ és egyéb más rendeletek szerint (most mindet nem áll módomban pontosan feltüntetni) a zárt rendszerhez tartozó égéstermék elvezető nem minősül kéménynek, tehát a kéményseprőknek nincs joguk vizsgálgatni, minősíteni stb. A gázszerelők és üzembehelyezőnk minősítéssel rendelkezik, szerinte sincs joguk, sem képesítésük a kéményseprőknek egy ilyen rendszerhez hozzápiszkálni.
Mikor a megyei kéményseprő fő-fővel telefonon próbáltam tárgyalni ez ügyben, megmondta, hogy ha nem vagyok hajlandó ezt az égéstermék elvezető rendszert a kollégájának megmutatni, illetve bemérni hagyni, az egyéb kéményre sem kaphatok semmilyen engedélyt. Magyarul megzsarolt és a kedves kolléga bruttó 27000 Ft. ellenében bejegyezte az igazolást a „két kéményre”, így volt szerencsénk megkapni a lakhatási engedélyhez való hozzájárulásukat. Az igazolásra rávéste, hogy szereltessünk tisztító idomot!!!! (egy olyan rendszerre, ami magas nyomású), hogy ha legközelebb jönnek (elvileg 5 év múlva van kötelező felülvizsgálat, és gáz égéstermék elvezető KÉMÉNYEK esetében ez igaz is), ellenőrizni tudják.
A rendszer üzembehelyezője nem tett tisztító idomot, rendelkezik a VAILLANT megfelelő vizsgájával, akkor egy kéményseprő miért akar egy igen költséges és szükségtelen szerelésre kötelezni? Szóval nem tettünk eleget a felszólításnak.
Miután az átadás 2009 tavaszán megtörtént, azt gondoltuk, hogy a történetnek itt van vége.
Azonban 2010 nyarán megjelent egy kéményseprő, hogy jött a gázkazánt és a „kéményét” megnézni…
Nem engedtük be, mert hivatkoztunk a GMBSZ és a BM, ÖTM megfelelő rendeleteire, érdekes, hogy ő is ugyanezekre hivatkozva jött. A továbbiakban semmilyen megkeresésre nem került sor.
Mindezt követően múlt hét végén kaptunk egy levelet a fent említett Kft.-től, amely egy fizetési felszólítás a 2010-es évi „kéményadó” (5800 Ft) nem megfizetéséről (a tartalékkémény díját már rendeztük) és a további nem fizetés esetén, a követelés jogi úton való érvényesítéséről szól…
Igazából az a kérdésem, hogy hogyan lehet elmagyarázni, mire lehet hivatkozni azért, hogy megértse a kéményseprők hada, nem fogom kifizetni a nemlétező kéményre kivetett éves díjat, díjakat, amit sok éven keresztül lehúznának rólunk. Pereskedést nem szívesen vállalnék, sem időm, sem pénzem nincs rá. Már gondolkodtunk csoportos kereseten, de mivel becsületes igahúzók vagyunk, munka mellett nagyon körülményes a csoport összeszedése is, tárgyalásra járás stb. Még azt is nehéz megoldani, hogy a kedves kéményseprő urakat az ÁLTALUK MEGADOTT (természetesen munkaidőben) időpontban fogadni tudjuk. Mert ha nem akkor szintén eljárás indul ellenünk!!!!!
Egyszóval nevetséges, egyesek mennyire próbálják az embereket a markukban tartani.
Segítséget kérek, hogy ezt ne tehessék meg velünk!
(A nem szakszerű megnevezésekért elnézést kérek, ha valami az érthetőséget gátolja, azt pontosan megnevezem majd)
A fizetési felszólítás ketyeg, várom gyors segítségeteket!
Köszönöm!

Ismétlem csak laikusként !
Bár úgy tudom, a „szolgálati utat” be kell(ene) tartani, és ha sehogy sem intéződik el a dolog, akkor (az összes irat beküldésével ?) célszerű próbálkozni a Magyar Energetikai Hivatalnál.
megpróbálom a linket beírni, vagy a honlapjukról esetleg megtalálható.
https://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=586
Olyasmi a címe, hogy Kihez forduljon ?
További magánvélemény : ( nekem sem sok a nyugdíjam és tartalékkémény után is fizetek – stb.) Úgy tudom, a kéményseprőt be kell engedni!
Ill. én kifizetném az évi 5800 kéményadót, ill. adnék egy kis borravalót, hogy rá se nézzen a kéményre ! Bocs’,hogy ilyen törvénytelenségre „bíztattam!”

Jó Estét Mindenkinek!
Egy olyan kérdésem lenne,h ha egy két szintes családi házban a felső szinten 4méteres kéményt szeretnék építeni akkor ez engedély köteles-e és,ha igen akkor kinek kéne bejelentenem és kb. mennyibe kerül ez az egész?
Ja és elbírja -e a szerkezet a kéményt?(beton gerendás kefnis az aljzat!)
A választ előre is köszönöm

[re=83697]Lui[/re]:

Kell rá engedély (polg. hivatal építési osztály, kéményseprők).
Emellett kell rá statika is, hogy a födém tényleg elbírja-e.

(Persze meg lehet kerüni. Vannak milliós bírságok és ha véletlenül átmegy a kémény a födémen és telibe talál valakit, akkor börtön is …)

[re=83700]Hiper[/re]: [re=83700]Hiper[/re]: Hiper!
Köszönöm a választ és ha szerelt kéményt szeretnék abban nem tud segíteni valaki?
Mert utána jártam annak is csak roppant drága!
Balatonlelléhez közel nem tud valaki olyan céget aki szerelt kéménnyel foglalkozik??
Köszi a választ!

[re=83701]Lui[/re]:
Engem legutóbb úgy tájékoztattak, hogy – legalábbis szerelt kéményhez – nem kell ép. eng, csak a kéményseprő-szakvélemény (persze lehet, hogy az ottani épügyi előadó nem így gondolja, talán meg lehetne kérdezni).
Gerendás födém esetében majdnem biztos, hogy nem jó még egy Schiedel könnyűbeton kémény sem, csak a szerelt, kivéve, ha pont gerendakettőzés („hármazás”) van alatta.

[re=83711]Kovács András[/re]: Köszönöm a választ a kérdés még él ha tud valaki olyan céget Lelléhez közel az szóljon!A gerendakettőzés fennál mert úgy van pont megcsinálva de inkább a szerelt kéményben gondolkozom mert egyszerűbb és gyorsabb csak egy cég kellene hozzá aki nem budapesti mert olyat találtam!

[re=83712]Lui[/re]:
Sajnos én is csak Pomázit ismerek.

[re=83711]Kovács András[/re]:
Köszönöm a választ!Még cég kérdés él ha valaki tud ilyen céget akiki szerelt kéménnyel foglalkoznak annak megköszönöm!
Balatonlelle közelében vagy megyén belül valahol!
Köszönöm

[re=83713]Kovács András[/re]:
Nem baj ha pomázi egy kérdést megér!
Ha megkaphatom a számát megköszönöm!
Bocs az előbbi dupla elküldésért!
Köszönöm szépen

[re=83717]Lui[/re]: Szerintem ha szerelt kémény kell, akkor keresd meg azt a forgalmazót, akitől a gázkazánodat vetted. Fog segíteni a szakember keresésben …

(Hétvégén megyek Lellére 😀 )

[re=83717]Lui[/re]:
Kedves Lui!
Miklóstól kérd el az emailem, válaszban megírom az illető elérhetőségét.
Üdv: András

Én egy fehérvárit ajánlanék neked: Kamin kft.
https://www.kamin.hu/szolg.html

[re=83718]Hiper[/re]:
Köszönöm már segítettek a boltban!Mindenkinek köszönöm a segítséget!
Jó szórakozást Lellén Nagyon szép város!:D

Jelenleg nincs különbség szerelt vagy elemes kémény között. Mindkettő épengedély köteles, egyszerűsített vagy bejelentésis, de attól még az.

Mondjatok véleményt, mert tanácstalan vagyok.Vezetékes gázzal fűtök. A kéményre gólya fészkelt. A fészek ráépült a szokványos téglakémény melletti gázkéményre.A sisak beborult a nyomástól /gázkéményen/, amit már rendbehozattam. Tartok tőle, hogy ez az egész úgy veszélyes, ahogy van.Egy tűzoltó megnyugtatott… Jól tette? Üdv.!

Gázkéményre támaszkodhat gólyafészek? Ha válaszolsz, köszönöm!

Lui:
A kéményépitéssel fordulj a TERMOMENT-hez,ugyanis Ők a KÉMÉNYSEPRŐ cég is.A Kft.-jük végez KÉMÉNYÉPITÉSEKET(akár többszintes épületek esetén is,akár szellőzők kibélelésével is).Úgy végzik a KIVITELEZÉST,hogy akár a négyszintes épület földszintjétöl a tetön kivüli kivezetésig és nem szükséges hozzá a FÖDÉMEK LÉGZÁRÁSA SEM.Ha van 15 lakás a társasházban,akkor KIBÉLELIK a MELLÉKHELYISÉGEK gravitácios szellőzését biztosító szellőzöit ÚGY,HOGY EGY LÉGTÉRBE ÜZEMEL a GYÜJTŐKÉMÉNYEKKEL.De ebben az esetben nem kell foglalkozni SEMILYEN ENGEDÉLYKÉRELEMMEL,SEM A TÖBBI TULAJDONOS HOZZÁJÁRULÁSÁVAL MERT ŐK MINT ,KÉMÉNYSEPRŐK VÉGZIK AZ ÉPITÉST ÉS SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGADJÁK A HASZNÁLATBA VÉTELI ENGEDÉLYT IS!!!És ezután a GÓLYÁK sem fognak ELKÖLTÖZNI az ilyen GÁZKÉMÉNYES HELYRŐL,mert télére is FÜTÖTT SZÁLLÁSHELLYEL FOGNAK RENDELKEZNI,a fészek meg a 15 kéményen böven elfér.Persze mellette még müködnek a GYÜJTÖKÉMÉNYEK IS.Még az sincs ELDÖNTVE,hogy EZ ESETBEN AZ ÉPÜLETNEK,VAN 2 db.GYÜJTŐKÉMÉNYE+ 15 db. FÜSTELVEETŐJE,vagy 17 db.KÉMÉNYE.Ne fordulj a KAMARÁHOZ sem ÁLLÁSFOGLALÁSÉRT,mert nem tudja eldönteni,hanem VÁLASZUL KÖZÖLNI FOGJA,HOGY FORDULJ SZAKÉRTŐHŐZ!!!Ne fordulj a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató-hoz sem,mert ugyis csak a szolgálatvezető ELUTASÍTÁSÁRA SZÁMITHATSZ.Hiába a 234/2011.(XI.10.)Korm.rend. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolodó egyes tv.-ek modosításáról 2011.évi 2011.évi CXXVIII.tv.végrhajtásáról.Attól függetlenül,ha KATASZTRÓFA TÖRTÉNIK és még FELELŐSSÉG BIZTÓSÍTÁSSAL IS RENDELKEZEL,még a BIZTÓSÍTÓ SEM FIZET,mert a PSZÁF HATÓSÁG VÉDELMÉT ÉLVEZIK!!!–INKÁBB NE ÉPITS KÉMÉNYT vagy FÜSTELVEZETÖT,mert TÖRVÉNYT félévenként változtatnak,de a FELELŐSSÉG A TIÉD!!!

B.András
Üdvözöllek. Reagálok,mert le vagyok döbbenve a saját ügyem miatt. Tavasszal az egyik Zöldhatóság az illetékes nemzeti parkkal egyeztetve adott határozatot, melyben sürgősséggel engedélyezte a gólyafészek levételét a kéményről, 2012. márc.15. előtt.Ez megtörtént. Fészekrakást gátló eszközt helyezhettem fel, amit a gólya újra körbeépített./Nem az és szakmám, segítségkérést telefonon nem fogadtak…/
A nemzeti park nem helyezte ki az ígért műfészket,így történhetett, amit meg akartam akadályozni. / gólyapárti vagyok, ami nem blöff!/
A négyes társasház 2.számú 3 szintes lakásának 1.emeleti 20 m2-es udvari teraszát nem tudom használni a 6 m.-re lévő fészek porzása miatt. A 12 méteres bejárót /járda, gépkocsi/ kerülni kell, ha nem akarok a szennyezett úton lakásunkba jutni. Inkább megkerülöm a házat,-amit muszály tűrnöm? Értelmiségi barátom szerint elég, ha MEGTÖRLÖM A LÁBAM…/!/ Ez a ház sűrűn beépített városrész központjában van,ahol a gólyafészek a lakhatás minőségének és a társadalmi érdekeknek korlátozásával, egészségügyi veszélyeztetéssel jár, ami több családra kiterjed.
Ezt a gondot jeleztem. Április végén megjött egy bízottság, ami helyszíni szemlét tartott… Erről nem írok… Sok mindent le is kellett nyelnem április óta.
Jogászuktól kaptam egy ÉRTESÍTÉST, hogy kérelmezzem újra a fészek áthelyezését, AMELYNEK A MOSTANI SZEMLE ALAPJÁN meghatározzák a költségét. Mintha nem lenne egy végre nem hajtott határozatuk… Tartok attól, hogy jól meg akarnak vágni, még ha engedélyezik is. Pedig elég sok veszélyeztetés „ténye forog fenn”, amiket sürgősséggel kellett volna simán megolani,-mindenféle herce-hurca nélkül.
Még mindíg alszom fentiekre néhányat… De ha van tippetek, írjatok!

Üdv: saca Ss

Az eredeti tàjékoztatással kapcsolatosan érdeklődnék, hogy él-e még ez a szabály? Röviden: házbővítés során fél méterrel át kell helyezni a gázórát. Állítólag kell a gáztervhez ill. annak hatòsági engedélyeztetéséhez kéményseprő szakvélemény, ami 6 hónapig érvényes. Viszont a használatbavételi engedélyhez is be kell majd nyújtani egy érvényes szakvéleményt, de erre biztos hogy fél éven belül nem tudunk sort keríteni. Kérdésem tehát, hogy elegendő-e a mai szabályok szerint az említett tervezői egyeztetés és a tervező által kiadott nyilatkozat? (kazán és minden egyéb változatlan marad; illetve a kéményseprői nyilatkozattal már rendelkezünk) A válaszokat és az esetleges vonatkozó rendelet számát előre is köszönöm! Üdv. Kata

A kéményseprőnek nem a kéményseprés a dolga??? A szippantók sem ellenőrzik évente az emésztőmet, és adnak szakvéleményt ha WC t cserélek…

[re=80542]nemosz[/re]: Én minden évben kirúgom őket, mindig meg is fenyegetnek, hogy most azonnal meghalok.
Idén ( már öregszem ) beengedtem Őket. 3 perc alatt mindennek vége volt.Számla párezer és tényleg nyugodtabban alszom ( örök élet?)

Üdv!Segítséget szeretnék kérni!Hajszálnyit másabb téma,mint amikről itt olvastam,de ez is kéményprobléma.Kérdésem:mit lehet az ellen tenni ha a szomszéd kéményfüstje megnehezíti az életünket? Falun élünk,csak északi oldalon van szomszédunk.Már rettegünk a fűtési szezontól,mert a kéményükből áradó tömény és büdös füst a mi udvarunkban csapódik le,a földön hömpölyög,körbeveszi a házunkat.Csukott nyílászárók mellett is megtelik a lakás un.széngázzal.14 éve laknak itt azóta tűrünk,de egyre rosszabb a helyzet.Ha fával tüzelnének,nem lenne gond,csak a szénnel van baj.Mindegy milyen az időjárás:szélcsend,szélvihar, eső, köd,napsütés,a sárgás-fekete füst körbetáncolja a kéményüket,legurul a háztetőn és a földön folytatja útját.Vajon mi lehet a probléma? A kéményük 8m magas,vascsővel bélelt,átmérőjét nem tudom,de kazánnal fűtenek.Valami difi lehet,mert azt mondták a kéményseprők,hogy csak a gyerekekre való tekintettel adták meg az engedélyt.Mit tegyünk,ha a felülvizsgálatkor valami úton-módon megint pozitív lesz a vélemény?Magas a tűrőhatárunk,más már rég reklamált volna.

Sajnos, Önnek a füsttel, a szomszédnak a kéménnyel van baja. Így nehezebb eredményre jutni, mert ameddig a szomszéd nem fuldoklik, úgy látszik, neki nem fontos.
Van egy műszaki oldala a dolognak, ha nem együttműködő a szomszéd, akkor jogi is, de abban nem nyilatkoznék.Ha nem száll fel a füst, akkor annak sok oka lehet,de azért tenni is lehet és kell is vele valamit.
Vegyük sorra: Rossz a szén, alacsony hőfokon ég, mert nedves a szén. Rossz a kazán beállítása, nem kap elég levegőt, nem tökéletes az égés. A kéményben lehűl a füst, mert túl hosszú szakaszon van a szabadban, csőtoldót alkalmaztak a kémény végén, ami szintén visszahűti a füstöt.A tetők és a széljárás viszonya olyan, hogy az előbbi hibák nélkül is a füstöt a szél visszacsapja az udvarba.
A kémény feladata, hogy elvigye, és a levegőben elkeverje a füstöt. Kéményügyben -elvben- a kéményseprő a leghozzáértőbb, mindenképpen fel kellene velük venni a kapcsolatot.Egy pár fotót biztosan csinálnék, hogy meg lehessen mutatni nekik.

[re=85015]Hajni[/re]: Az a gyanúm támadt, hogy nem csak a kéménnyel lehet a baj, hanem a „tüzelőanyaggal”. Tapasztalataim szerint, nyomorügyből kifolyólag, mindenféle szemetet is megpróbálnak eltüzelni ( papír, impregnált, festett hulladékfa, stb.) aminek mérgező, nehéz füstje van. Elvileg létezik a kibocsátási feltételekre megengedett érték, dehát…

Köszönöm a válaszokat! Felvettem a jegyzővel és az illetékes szolgáltatóval a kapcsolatot.Az utóbbi szerint a jegyzőnek kell beadni hozzájuk a panaszt,én nem tehetem meg.A jegyző szerint pont fordítva.??????. Viszont megígérte,hogy beszél a szomszédunkkal a mai napon. Az eredményt még nem tudom.Nem reménykedem,nem azok az emberek,akikkel hamar dűlőre lehet jutni.Érdeklődtem a birtokvédelemről is.Vajon akkor is lehet erről szó,ha nem a kémény hibája miatt „szívunk”,hanem mondjuk a rossz tüzelési technika miatt? Az is lényeges,menyibe kerülhet egy ilyen bírósági cécó. A kémény amiről szó van,nincs megtoldva külső csővel.É-D irányú nyeregtetőn helyezkedik el,mely 1-1,5m-rel alacsonyabb a miénknél.Minden szélirány+napos szélcsend esetén készítettem felvételt.A tüzelő az silány minőségű olcsó külföldi szén,nagy a valószínűsége,hogy vizes mert befolyik a kazánházba a talajvíz. Hulladékot nem tüzelnek.A kéménycső átmérője 20cm,építéskor kimaradt a koromgyűjtő és hiányoztak a kormozónyílások.Nem tudom van-e változás. Előfordul,hogy az ő udvarukba csapódik le a füst,de eltűrik,mert boldoggá teszi őket az a tudat,hogy minket bosszanthatnak.Isteni volt karácsonykor a fenyőillat helyett a széngázt szagolni a lakásban.Csak a gyerekek egészségét féltem.De ezzel be is fejezném minden információt szívesen fogadok.Köszönöm! Minden jót!

***********

(a hozzászólás törölve, mivel vádolva lett egy nevesitett bíró. egy kommentelő miatt nem kívánnék esetleg sajtóperekre járni)
András, többször nem szólok, a következő ilyennél spamlistára kell tegyelek.

Azt szeretném kérdezni,hogy egy régi működö kéményhez kötelező-e kicserélni a kéményajtót fémre?köszönöm

[re=90542]M.györgyné[/re]: https://www.kemenyajto.eu/