Vertical Garden | Zöld homlokzat
Az utóbbi hónapokban sok szó esett az un. „zöld homlokzat”-okról, elsősorban a Kormányzati Negyed elsődíjas pályamunkája kapcsán, melynek ez egyik fő motívuma, az értékelésénél pedig jelentős szempont volt. Nézzük meg, valójában milyen is lett volna, hiszen a nyertes terv hivatkozott is egy párizsi múzeum homlokzatán alkalmazott megoldásra.
A zöld homlokzat egészen leegyszerűsítve, a homlokzati síkra ültetett növényeket jelenti, melyek ferde kis müanyagtartóban feltöltött termőföld vagy azt helyettesítő táptalaj segitségével biztositják a növények fejlődését. A ferde kis kazetták egymással össze vannak kötve (így a nedvesség tovább tud csorogni), illetve vékony csövek segítségével vizet-tápoldatot tudnak eljuttatni a gyökérzethez. Ökológikus megoldásként nyilvánvalóan az épület tetőzetén keletkezett és összegyűjtött esővizet lehet erre a célra felhasználni.
Mint talán érzékelhető, a megoldás bár kipróbált és működőképes, cseppent sem egyszerű és nem tekinthető olcsó megoldásnak. A végeredmény viszont egészen biztosan kárpótol mindenért, mert a zöldellő, állandóan változó homlokzat, a megkötött majd elpárolgó nedvesség, a növényzet által keletkezett többlet hőszigetelés mind a belső komfort és a külső látvány érdekébe mutatnak. A párizsi Musée du Quai Branly múzeum homlokzatát Patrick Blanc készítette (ültette) el. A Vertical Garden nevű honlapján más épületekkel együtt ez a múzeum is szerepel.
A múzeum és más középületek fotói. Katt a következő fotóra
A fenti elgondolás természetesen nem csak homlokzaton, hanem belső térben is használható, igazán egyedi megjelenést eredményezve. Katt a következő fotóra !
Patrick Blanc Vertical Garden oldala
a múzeum fotóinak a forrása
egyéb fotók forrása
Magyar kisérlet | Lico Art
Idézet a projekt anyagából :
Az 1950-es és 80-as évek között épült lakótelepek több száz ezer lakásból állóingatlanvagyont testesítenek meg hazánkban. Ezek többsége ma már nem képes a társadalmilag elvárt életminőséget biztosítani; teljeskörű rehabilitáció nélkül csak az elbontás lenne a járható – 
de a javasoltnak sokszorosába kerülő – alternatíva. A környezeti állapot markáns javítását is magába foglaló rehabilitáció elkerülhetővé teszi a drasztikus, drága és erᔐs környezetkárosítással járó bontásokat, különösebb szociális beavatkozás nélkül hozzájárul az ott élő népesség összetételének javulásához. A házak élő homlokzatának és tetejének beültetése és ápolása a szükséges számú munkahely létrehozása mellett bizonyára sok lakónak teremt örömmel vállalható szabadidős tevékenységet. A projekt megvalósításának várható, számszerűsíthető eredményei:
-
Energiaracionalizálás: a zöld homlokzat és tető tovább javítja a homlokzat és a tető utólagos szigetelésének hatásfokát; (gépészeti felújítással, nyílászáró-cserével összekötve), ezáltal fűtési időszakban csökken az épület hőigénye, illetve nyári időszakban csökken az ugyancsak energiaigényes klimatizálás iránti – az utóbbi időben fokozatosan növekvő – igény.
-
Nép-egészségügy: a zöld homlokzat és tető jelentős mértékben javítja a mikro-klimatikus viszonyokat (magasabb páratartalom, a porszennyezés és a mérgező gázok nagy részének megkötése, javuló életminőség, lassuló népesség-migráció, stb.)
-
Munkaerő-piac: a kivitelezői munkákban, valamint a folyamatos fenntartásban közreműködő szervezetekben számos új munkahely jön létre. (Kontakt: LICO Consulting, Sebő Gábor)
forrás : Lico-Art
a következő részben szó lesz arról, hogyan tudunk lakás méretekben készíteni magunknak élő falat vagyis „függőleges kertet”.
Hozzászólások (11): megnézem
blö
2008. január 8. kedd 12:09
Javíts ki ha tévedek, de ez a dolog családiház méretben nem több mint rengeteg kaspó integrálása a falba.
Mellesleg mi van a borostyánnal?
Mindenképpen érdekelne a családiházas méret, mert akár hiszed akár nem több a csház megrendelésem mint múzeumépítés.
Ilyesfajta innovációt vártam volna a kormn.negyedtől is.
hazigazda
2008. január 8. kedd 12:30
igy van. amiről majd még irok, az a lakásbelsőben használható megoldás, inkább díszítés, mintsem "zöld energia". A homlokzaton nincs különbség a 2 méretrend között
czapek
2008. január 8. kedd 13:11
Vannak egyszerűbb megoldások is, szertettel ajánlom a Labor 5 kiadásában megjelent Zöldhomlokzatok című könyvet.
hazigazda
2008. január 8. kedd 13:21
örömmel venném, ha bemutatnád és illusztrálnád, szívesen helyt adnék itt a blogon
Eva Mihály Amichay
2008. január 10. csütörtök 13:49
Félreértés ne essék: a kormányzati negyed telepítésével nem voltam kibékülve, de a nyertes pályamű, az építész gondolkodásmódja nagyonis tetszett. Ezt azért bocsátom előre, mert amikor megláttam a zöld homlokzatot, akkor eszembejutott az a régi mondás, hogy „ha nem szép a házad futtasd be borostyánnal”. Vagyis, amikor még fiatal voltam, az építészek kifejezetten megvetéssel beszéltek a zöld belekeverésébe az ő zseniális alkotásukba. Mivel én mindig amolyan kakukkfióka voltam építészeti körökben, sosem értettem, hogy mi a baj a borostyánnal, hiszen azok a házak, amelyeket befuttatva láttam, az én, bizonyára nem oly emelkedett izlésemnek nagyonis megfelelt.
Aztán Izraelben helyrekerült minden, amikor a házakat a tetőkerttel és egyebekkel együtt kezelhettem, és bár rengeteg munkával, de nagy élvezettel műveltem a társasházunk kertjét.
Mivel a tengeri levegő kifejezetten romboló hatással van a homlokzatokra, és az állandó homlokzatjavítást elkerülve egy rémesen undorító „spriccel” rücskös vakolatot alakítottak ki, adódott a megoldás: befuttatom borostyánnal. A kerítés is rémesen ronda volt, ráadásul az utcáról beláttak a földszinti ablakokon át a lakásba, igy a kerítést is beszőttem borostyánnal. Szó szerint szőttem, mint egy szőnyeget, hetente átdugdosgatva a friss hajtásokat a dróthálón – tíz év alatt fantasztikus élő falat kaptam. Persze, idővel rájöttem, hogy a borostyánnál alkalmasabb futónövények is vannak, különösen a tűzforró déli oldalakon telepítettem a napsütést jobban bíró futónövényeket. Utóbb az emeleti szomszédok is rájöttek, hogy a felfutó növényzet milyen szép és praktikus is, így remélhetőleg néhány éven belül a házunk úgy fopg kinélni, mint egy zöld tömb. Mivel a futónövények legtöbbje a levegőben lévő nedvességet is képes megkötni, a gyökerekhez időnként, lassan lebomló műtrágya-kapszulákat szórva remekül terebélyesedik a vertkális kert. Hogy miért nem ezt az igen egyszerű megoldást alkalmazzák a zöld építészek? Szerintem azért, mert nincs meg bennük a kertészekre jellemző türelem, hanem azonnali eredményt akarnak elérni. Pedig az épületek szintén nem két napig használatosak, úgyhogy elvileg semmi probléma nem lenne, ha az építéssel párhuzamosan gondos kertészeti terv készülne a vertikális és a horizontális növényzetre, és ahogy egyébként Izraelben meg is követelik az építési engedélyekhez csatolt kertészeti terveket meg is kell építeni ahhoz, hogy használati engedélyt kapjon az épület. Öntözőrendszerrel, a tetőkertek vízelvezetésével. Magam ezt szeretem kiegészíteni komposztálóval, amely ma már tökéletesen komfortos formában is létezik, vagyis egy olyan komposztáló láda, amelybe felül beöntjük a növényi eredetű szerves hulladékot, és az alsó fiókból húzzuk ki a kész komposztot. A rendszer zárt, szagtalan, a kert egy megtervezett sarkában jól elfér.
Mindezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy a zöld építészetre nem kell nagy projekltekkel várni – bárki megvalósíthatja, fokozatosan.
A lakótelepek lakósilóit is bele lehetne futtatni, de magam részéről a napelemekkel való borítást kombinálnám a zöld felületekkel. Erről egyébként már a podo-programban is volt szó, 2005-2006-ban.
hazigazda
2008. január 10. csütörtök 14:00
kedves Éva köszönöm a nagyon részletes hozzászólásodat. nem vagyok kertész, de azt sejtem, hogy a kúszónövények esetében lehet egy olyan méretbeli határ, ami korlátokat szab az alkalmazhatásukhoz, ez valahol 2-4 szint körül lehet. A táptalajos megoldás már rögzités és vizellátási kérdéseket vet fel, nyilván emiatt lényegesen drágább is. A nyertes pályamű egyébként a posztban is bemutatott párizsi múzeumon látható megoldásra hivatkozott.
A KN zöld jellege persze sokkal inkább az energiaellátás oldalán vizsgálandó, mert bár a zöld homlokzat is eredményez energiamegtakaritás, a talajszondás, talajcsöves hűtés-fűtés itt a lényeg, ha komoly megtkaritást akarunk felmutatni.
EMA
2008. január 11. péntek 18:07
Kedves Miklós!
Ha úgy tűnt, hogy a magam egyszerű javaslataival ellenzem a cikkedben vázolt megoldásokat, akkor rosszul fogalmaztam… minden megoldást üdvözlök, ami a zöldfelületeket növeli a városban! Csupán azt akartam érzékeltetni, hogy sokféle megoldás lehetséges, és aki akar, az megtalálja az adott helyre a legmegfelelőbbet!
A kormányzati negyed terveiben is, szinte csak annak örültem, hogy a környezettudatos szemléletre nagyobb hangsúly került.
hazigazda
2008. január 11. péntek 18:17
Kedves Éva, nincs semmi félreértés, nem fogalmaztál rosszul.
Annyi kiegészítést tettem csak, hogy a „zöld” koncepcióhoz nem elég a homlokzat, hanem az energiaellátás még sokkal fontosabb szempont
koos.hu - Vertical Garden | Zöld fal a lakásban
2008. szeptember 27. szombat 11:12
[…] előzőekben már volt szó a zöld homlokzatokról, most azt mutatjuk be, hogy kicsiben […]
Hawaii
2009. október 22. csütörtök 08:48
Egy (lik a) spam(szűrőn) százat csinál.
Koos.hu – építészeti blog hasznos környezetvédelmi tartalmakkal
2010. július 19. hétfő 09:32
[…] Vertical Garden | Zöld homlokzat […]