Ültessünk és neveljünk játszóteret
A kutatókból, tájépítészekből és dizájnerekből álló izraeli Plantware cég 2005-ben megnyerte az Osakában rendezett International Design Competition versenyt a KinderForest – Growing a Playground projektjukkal. A képek önmagukért beszélnek, az ültetett, majd átültetett és közben alakra formázott fatörzsek felhasználásával élő játszóteret képzeltek el. Aki kiváncsi miképpen lehetséges ez, az olvassa el korábbi cikkeinket az Richard Reames által ismét felfedezett arborsculpture -ról. Ehhez a témához kapcsolódik az Ültessünk lakóházat cikkünk is.
A létrejövő játszótér 100 %-ban természetes anyagú, semmihez sem hasonlíthatóan különleges, folyamatosan változik, akár több száz évig, miközben árnyékot ad, oxigént is termel. Létezik ennél ökológikusabb játszótér ??
és végül a projekt videója
Hozzászólások (7): megnézem
Bertalan József
2007. november 22. csütörtök 12:30
A fa alakítása nem újdonság -> bonsai, ez pedig egy XXI. századi újjáértelmezése. Bár egyes kínai filozófiák szerint az ilyen szintű beavatkozás eredménye egy természetellenes, eltorzult növény.
hazigazda
2007. november 22. csütörtök 12:44
ha ránézel itt az oldalon a KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK -re, ott megtalálod az előzményeket. Nem annyira a bonsai, hisz az csak miniatürizálás, hanem inkább topiary, espalier és un. pleaching, ahogy a kertészek mondják. Ilyen típusú beavatkozás, amely mind a mai napig megtalálható, az Axel Erlandson-hoz fűződik, még a 40-es évekből (Tree Circus), lásd Arborsculpture – a pionírok cikket !
Bertalan József
2007. november 22. csütörtök 15:36
Köszönöm a tájékoztatást. bár a bonsai nem kínai eredetű, mint azt a források zöme bizonyítja (sőt, elolvastam egy feng-suis könyvet valamikor a kíváncsiság kedvéért, és ebben is írta, hogy kínában nem volt népszerű). ettől függetlenül a „pionírok” is a történeti példákból merítkeztek (gondolom), aminek szerintem a legősibb formája a bonsai, tahát az volt az első tudatos arborsculpture (a miniatürizálás is beavatkozás!).
egyébként szívesen olsasom ezeket a cikkeket, meg a reciclingeset is.
üdvözlettel:
Bertalan József
hazigazda
2007. november 26. hétfő 09:34
azért azt érdemes végiggondolni, hogy a növények esetében is etikai kérdéssé tegyük-e ezt? mert ha igen, akkor az emberiség lehetőségei a közvetlen környezete vonatkozásában eléggé leszükül. Már az állatok esetében is szemforgató és álságos, hisz a megölésüket és elfogyasztásukat elfogadjuk.
hazigazda
2007. november 26. hétfő 18:15
szinte minden, ami körülvesz vagy amit használunk, elfogyasztunk, azt már korábban "háziasitottuk". Az összes gyümölcs, zöldség, amit a saját kertedben is felnevelsz, már emberi beavatkozással lett olyan gyorsan termő, nagy hozamú, fagynak ellenálló…stb. A haszonállatok hibridekből állnak, a háziállataink tenyésztéseink eredményei.
ennek mindannyian a haszonélvezői vagyunk, még akkor ha tevőlegesen nem is tettünk érte semmit sem.
nem mondhatod, hogy oké, akkor holnaptól másképpen élek, mert már költözhetsz is vissza a fára. de gondolom ez más sokkal inkább filozófia kérdés, semmit építészeti.
hazigazda
2007. november 26. hétfő 20:14
hagyjuk a crossmotorokat, az autokat és a szögletes görögdinnyéket, én a mindennapi élelmiszereinkről és a minket körülvevő gyümölcsfákról, kert i buxusról, oszloptujákról és az aranyosan ugató, nyávogó házikedvencekről irtam. Őket mind mi alakítottuk olyanra, hogy NEKÜNK JÓ LEGYEN. Lehet sopánkodni, de a világ, amivel körbevesszük magunkat, azt bizony mi alakítottuk olyanná, amilyen.
Lehetsz vega és nem eszel húst, de a növényt miért eszed meg inkább, ő miért kivétel ? Hidd el ez a megközelítés zsákutcába vezet….. A "Nem költözhetsz (vissza) a fára!" megjegyzést pedig azt hiszem mégiscsak érted, bármennyire is ellentétesnek hat, mint amiről előtte irtam.
Egyik szélsőség sem jó, sem elfogadható.
hazigazda
2007. november 27. kedd 13:06
mielőtt pálcát törnénk afelett, hogy szabad-e házat építeni egy élő fára érdemes előtt megvizsgálni, hogy
– gyakorlatilag az egész mezőgazdaság KIZÁRÓLAG az embert szolgálja és nem a növényzetet, az állatokat, tágabban a környezetünket
– ha már említetted a vadászt. A vadászat sportként van elkönyvelni, kérdés hogy ez etikus megközelités-e ?
– tovább etikus-e csak azért etetni vadon élő állatokat, mi több szaporitani (fácán…), hogy aztán lelőjjük őket, mi több ezért igen komoly pénzeket szedjünk be idelátogató vadászoktól, akik mindezt pusztán önző örömszerzésből gyakorolják? Mindezt, mert szeretjük a vaddisznó pörköltet?
– vajon etikus viselkedés-e az embertől, hogy évszázadokon át – súlyosan beleavatkozva a természet rendjébe olyan teheneket tenyésszen ki, amelyek több tejet adbak nekünk, mi több egész napra bezárva tarja őket egy istállóban ? mert ha nem igy lenne, a tej nagyságrendekkel drágább lenne és esetleg nem tudnánk megvenni ?
– vajon etikus viselkedés-e az ember részéről, hogy passzióját gyakorolva lovagol, mi több lóversenyekre kényszeriti az IDOMITOTT állatot, amikor egyáltalán nem biztos, hogy habzó szájjal örülne neki
– vajon etikus-e kutyákat és más állatokat láncon tartani, pórázon vezetni ?
– vajon etikus-e szűk helyen több ezer szárnyas állatot tartani, csak azért mert szeretjük a grillcsirkét és a pulykamellet ?
soroljam még a mindennapok „apróságait”? Ehhez képest az, hogy néhány élő fa növekedését befolyásoljuk, úgy gondolom elhanyagolható.
Itt nem arról van tehát szó, hogy SZERINTEM mindent szabad, hanem hogy olyan súlyos beavatkozásokat hajtottunk végre a természetben és az ott élő állatokon és növényeken, amik nélkül talál már nem is tudnánk élni, különösen nem ennyien. Álszentség lenne ezek után azt mondani, hogy „ez nem etikus”.
Az ember az általunk ismert világ legkártékonyabb teremtménye, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Amit eddig tettünk kizárólag magunkért tettük, amit meg nem közvetlen magunkért, azt is csak azért, mert már korábban elrontottuk, tönkretettük, kiirtottuk…..
aki a fenti példáimat mind elitéli és valóban nem él velük, annak van jog azt mondani,hogy „ez a lombház nem etikus”…..