az alapvető baj valószínűleg ott van, hogy igen nagy a túlképzés ebben a szakmában is. Nem tudom pontosan mennyien vagyunk, de azt hiszem jóval 7000 felett. Egy megyei építészkamara 300-500 tagot számlál, ami irtózatosan nagy szám. 1. volt idő, amikor boldog-boldogtalan tervezhetett családi házat, gyk. szabadon garázdálkodhatott mindenki, pl. nem egy technikusnak, statikusnak még ma is megvan a jogosultsága, de tovább megyek korábban még az erdészeti egyetemen is okítottak tervezést (hogy hányan használták is, azt nem tudom—> remélhetőleg nem sokan).

2. A „kevés a fóka, sok az eszkimó” problémával kapcsolatban azt tudni kell, hogy valamikor, amikor létrehozták a többszintű felsőfokú építész képzést, akkor az volt az egyik cél, hogy a főiskola – bár adott tervezési ismereteket is – elsősorban építőipari középkádereket képezzen ez alatt értendők elsősorban a kivitelező cégek és másodsorban a tervező vállalatok, de ott inkább szerkesztői munkakörben (amikor én 1979-ben végeztem , akkor főiskolai diplomával max szerkesztő lehetett valaki). Ez mára megváltozott és nem elég, hogy Bp-en is túlképzés folyik építészekből (Iparművészeti Egyetem), most már pl. Pécsen is nemcsak főiskolai, hanem egyetemi szintű képzés is folyik. A fentiektől függetlenül az egyetemi végzettség az ég világon semmit sem garantál, egyszerűen csak nagyobb az esély (a felvételik, a tanárok, a képzés…….. miatt), hogy az ott végzettek jobban tudják művelni ezt a szakmát. Hangsúlyozom nem szükségszerű, csak nagyobb a valószínűsége 3. a családi ház tervezést az építészek csak egy része végzi, a folyamatosan nagy (közületi) munkákkal rendelkezők és nagy tervezőirodákban dolgozók elég ritkán bajlódnak ilyesmivel (a bajlódásra még visszatérek). 4.. a családi házakat tervezők közül is több típus van (függetlenül mindenféle végzettségtől) : –

– aki futószalagon gyártja

a „beadványi terveket” nem bajlódik részletekkel, egyediséggel, esztétikával. fiókból dolgozik, előre kitöltött műszaki leirással és tervekkel. Ennek szélsőséges példája volt az a fiatalember, aki meg is makettezte a házait (egy ideig a Skála Metro bejárata mellett volt egy kis standja), bevallása szerint évi 100-120 családi ház volt a teljesítménye. No comment. Kizárólag eng. tervet készit.

– kiegészítő tevékenységként végzi

igyekszik költséghatékony lenni. No számítógép, no rajzoló, no számla. Gyors, olcsó. Kizárólag eng. tervet készit.

– főtevékenységként űzi (ebből él)

de nem akar invesztálni túl sokat – bár számítógépet használ de fekete/ feltört szoftverrel. Mindent maga csinál. „A látványtervezés luxus, a megrendelők úgysem fizetik meg” a mottója. Igaz nem is ért hozzá. Foglalkozik a megrendelőkkel, de túlságosan nem akar belemélyedni a megvalósításba, mert az időigényes. Bár leginkább eng. tervet készít, időnként készül pallérterv és esetleg alapozás is. Valamilyen szinten reklámozza magát. Ha használja az internetet maga készít egy honlapot, amit elhelyez egy ingyenes szerveren (mert igazából még nem hisz benne – nem akar áldozni rá -, de azt látja mások is készítenek maguknak ilyet)

– főtevékenységként üzi és invesztál a munkakörülményeibe

mert tisztában van, hogy létezik olyan vevőkör, amelyik hajlandó magasabb árat fizetni, ha magasabb szintű kiszolgálást is kap. ebbe beleértendő a kiviteli terv (nemcsak építészet), a látványterv, a kitűzési terv. Általában nem kizárólag családi házakat tervez, hanem közületi munkái is vannak. Képes egy magasabb rendű kommunikációra (email, web, sőt a tervek elektronikus továbbítására). saját honlapja van referenciákkal, mintákkal, esetleg „tartalomszolgáltató” is egyben. Nem kell maga eszkábálta prospektusokkal bajlódnia, akit érdekelnek a munkái, a weben megnézheti.

az eredeti írás még 2004-ben jelent meg az Index.hu Házépítős topikjában.

további írások :

• Megrendelők archetípusai
• Kivitelezők archetípusai