Szerintem ez az épületgépész-lobbinak jó, újabb szomorú lépés a hatékony piacgazdaságtól a korrupt-irracionális bürokratikus gazdaság irányába. A törvény előterjesztésében írja Lamperth Mónika:
„Tekintettel arra, hogy az energetikai
tanúsítást szakértők – tehát egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel és 8, illetve 10 év
gyakorlattal szerezhető szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személyek – végezhetik,
így a mérnöknap díja a jelenlegi legmagasabb kategóriába tartozik, így kb. bruttó 170 000 Ft.
Az új lakások esetében a felmérés rövidebb időt vesz igénybe, illetve a szükséges adatok
egy része az engedélyezési tervdokumentációban megtalálhatók, tehát a tanúsítvány kiállítása
1 mérnöknapot sem vesz igénybe. A meglévő épületek esetében a felmérés (esetleges
feltárásokkal) nagyobb időigényű, így akár 3 mérnöknapot is elérhet. Ebből következően
a tanúsítás várható legmagasabb összege kb. 510 000 Ft.”
Hát a *… stb.! Egy egyetemet végzett majd szakvizsgázott patológus szakorvos tíz év szakmai gyakorlattal mennyit is keres naponta? Mennyit is keresek én a közoktatásban egyetemi végzettséggel és tíz év fölötti gyakorlattal?
Persze keressen annyit mindenki, egy épületgépész is, amennyit csak tud, ha azt piaci viszonyok között teszi, azaz valakinek megér annyit a munkája. De a jogszabály az nem PIACI igény!

OK, azért sem fizetne senki, hogy alacsony kibocsátású legyen a kocsija, mégis társadalmi érdek az ellenőrzés.
De a szgk. ellenőrzése hatósági áras, és ami a lényeg, hogy elvi célja a nem megfelelő gépkocsik kiszűrése, tehát (ha nem lenne a vizsgáztatóhely érdekelt abban, hogy „elnéző” hírében álljon) a társadalmi haszon meg is valósul. De mit ér az energiatanúsítvány?
Egyrészt túl sok mindent akar magába integrálni, így gyakorlatilag semmire sem jó.
Másrészt ha sikerülne értelmessé tenni, akkor is erősen kérdéses hogy ennyi pénzért megéri-e, nem volna-e jobb mondjuk hőszigetelésre költeni.
Kérdezgetek, hátha Ön egy szakértő…
De inkább egy újabb hozzászólásban, mert a fórummotorok nem szokták szeretni a túl hosszú bejegyzéseket.

Első kérdés: Adott egy ikerház, valamilyen besorolással, amin lehetne még javítani. Ha most az ikerházat két családi házzá alakítjuk (a közös fal két tartófallal váltjuk ki, és a régi falat mondjuk hőszigetelésre cseréljük), akkor gyakorlatilag nem csináltunk semmit. Pont annyi az épületünk energiaigénye, mint korábban, de mivel megnőtt a felület-tárfogat arány, így az elvárt szint is magasabban van, ahhoz képest a mi házunk már kevésbé rossz, így akár kategóriát is ugorhatunk. (A kérdésem az, hogy igaz-e ez…) Szóval ha akad olyan környezettudatos vásárló, aki azért nézi a tanúsítványt, hogy mondjuk 70 négyzetméteren a lehető legkevesebb primer energia felhasználása mellett lakjon, arra nem jó. (OK, aki ilyen öntudatos, olvassa el a részleteket is…)

Második kérdés: Igaz-e, hogy ha a hőtárolós villanykályhák helyett az auditor érkezése előtt felinstallálom a sufniban tárolt olajkályhákat, akkor akár magasabb kategóriába kerülhet ettől a lakás? (jól szabályozható hőleadás, kedvezőbb átváltás primer energiára) És ha ez igaz, akkor vajon ha köztudottá válik, hogy a primer energia valami egész más, mint ami a rezsitudatos vásárlót-bérlőt érdekli, akkor fog-e bárkit is érdekelni a tanusítvány? (Az általam remélt vége a történetnek valami olyasmi, hogy kötelező lesz ugyan az energiatanusítvány, de ha a vevő nem ragaszkodik hozzá, hiányában az adásvétel ugyanúgy jogszerűen végbemegy.)

Harmadik kérdés: Elképzelhető-e hogy két gépészetileg is egyforma lakás eltérő kategóriába kerüljön? A törvényből azt olvasom ki, hogy nyilván lesz ilyen, hiszen többféle módszerrel vizsgálható a benapozottság, a légcsere, az épületszerkezetek. Ez megfordítva azt jelenti, hogy ha vevőként látok egy tanúsítványt, akkor abból csak annyi derül ki, hogy annál biztosan nem rosszabb. (Leszámítva persze az ügyeskedés-korrupció faktort, mondjuk a szomszéd padlásról az audit idejére áthordta a maga padlására az összes kőzetgyapotot)

Negyedik kérdés: Mi számít épületszerkezetnek? Például nálam van egy loggiára nyíló dupla ajtó, amit nyári éjszakákon szellőztetésre használok, télen meg behelyezem a tokba az oda szabott EPS-lapokat. A tippem az, hogy a jóindulatú auditor ezt elfogadja, mint „kapcsolt szerkezet”, a nagyon jóindulatú, aki szeretné növelni az ügyfélkörét pedig még akkor is odalátja, ha konkrétan nincs ott….

Ötödik kérdés: Jelenleg fatüzelésű kályhák vannak a szobáimban és hőtárolós villanykályhák. Ha külön-külön lennének, egyértelmű a helyzet. A hőtárolós kályhát a rossz primerenergia-átszámítás miatt bünteti a törvény (amúgy ezen is érdemes lenne vitát nyitni, a vezérelt áram főleg alacsony kibocsátású atomenergia…), a fatüzelést pedig az egyenetlen hőleadás miatt (a „teljesítménytényező”-ben gondolom a hatásfok is benne van, meg ez is, hiszem miért 1,6 a cserépkályha és 1,9 az egyedi fűtés kályhával)
Namármost a kettő kombinációja pont jó, mert a hőtárolós kályha ventillátorát nem járatom, a szivárgó veszteségével fűtök, mert az pont akkor jelentős, (éjszaka-délelőtt) mikor a kályhában nem ég a tűz, így a hőingás jóval kisebb. Ebben az esetben van-e mód a (ténylegesen használt és használható) vegyes fűtési móddal számolni, vagy külön-külön a kettővel kiszámolják, és amelyik kedvezőbb, az marad? Szerintem igen, de így ezek a „szinergiák”, hogy nem is akkora a hőingás, meg nem si kell járatni a kifúvató ventillátort nincsenek figyelembe véve. Szerintem még az is az auditor szubjektív megítélésén múlik, hogy mit tekint „kandalló”-nak. Tulajdonképpen a vaskályháimat úgy vettem, hogy kandalló (svt-wamsler Kamino), de ugyanzon cég kályhájától csak egy íves fémburkolatban különbözik, meg ugye a marketing…

Hatodik kérdés: Mi a helyzet ha figyelembe vették a benapozásból eredő nyereséget, de közben a környezet megváltozik, például emeletet épít a szomszéd vagy megnő egy fa. A tanúsítvány tíz évig érvényes…

Hetedik kérdés: Mi a helyzet a házibarkács szerkezetekkel, mint pl. a sörkollektor? (www.sorkollektor.hu , de itt is volt egy cikk róla) Figyelembe vehető-e az energianyeresége?

Tudnám még folytatni, de szerintem ennyi is elég, hogy érzékeltesse, hogy az „lakás zöldkártya” ugyan jól hangzik, de engem inkább a kötelező és drága tűzvédelmi felülvizsgálatra emlékeztet. (A BS leégése előtti évben 20 745 millió, leégésének évében 14 745 millió forintot költöttek tűzvédelemre, de az két nappal a tűzvédelmi bejárás után leégett.)

Az első kérdésre: Nem vagyok benne biztos, hogy külön kell vizsgálni. A törvény szerint ÉPÜLETET kell tanúsítani, és idézem: „A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó a külső levegővel, a talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és FŰTÖTT ÉPÜLETEKKEL érintkező valamennyi határolás.”. Szóval ha az ikerházat két épületté választjuk szét, megnő a felület/térfogat arány, így ugyanolyan hőkibocsátás mellett javul a róluk kiadott tanúsítvány, mert már kevésbé kedvező adat lesz a viszonyítási alap.

Ezt én logikátlannak tartom, hogy miért kellett ezt belevenni. Nyilván a kisebb épületeket csak aránytalanul nagy költséggel lehetne ugyanolyan jó hőszigetelésűvé tenni, az rendben is van, hogy az ENGEDÉLYEZÉSI eljárásban mások a követelményértékek.
Az egyforma kategóriába sorolás a tájékozatlan felhasználóban az „egyformán takarékos” tévképzetet keltheti, holott egy négyzetméterre és kategóriára megegyező családi ház akár DUPLA annyi primer energiát is igényelhet, mint ha a lakás egy nagy tömbházban van.

Konkrétan még annyit az előzőhöz, hogy a „szabványnak megfelelő” kategóriát egy nagy épülettömbben lévő lakás 110 kWh/nm/év értékre kapja meg, egy magában álló kisebb pedig 220 kWh/nm/év esetén is megkapja. Ha tehát az alacsony rezsi a cél, eleve nem a kategóriát kell nézni, hanem a primer energia igényt, és még akkor is ott a gond, hogy annak csak távolról van köze a rezsihez.
Szerintem sokkal több értelme lenne a tanúsítványnak, ha CSAK a lakás fűtési energiaigénye szerepelne benne. (Ami most magán a „passzuson” nem is szerepel) Hogy aztán milyen hatásfokú és milyen fűtőanyagú szerkezettel csinál valaki meleget, azt bízzuk rá.

A második kérdésre rátérve: utánanéztem, kiszámoltam, nem igaz. Egyedi (kályha) fűtésnél nincs hőelosztási, hőtárolási veszteség és nincs segédenergia-igény sem. (Mert a hőtárolósnál már beleszámolják)
Van viszont „illesztési pontatlanság”, ezt hozzá kell adni az épületszerkezetből számított hőigényhez.
Kályha – 15
Kandalló – 10
Hőtárolós villanykályha – 4,4
Gázkonvektor – úgy néz ki, mintha lyukas lenne ott a törvényszöveg, ha tovább megyek a táblázatban, akkor 15
Aztán van a hatásfok reciproka, Ck, ami
hőtárolós kályha – 1
gázkonvektor – 1,4
cserépkályha – 1,6
kandalló – 1,8
egyedi fűtés kályhával – 1,9
(Olyan, hogy „olajkályha” nincs sem itt, sem az illesztési pontatlanságnál)
primer energia átalakítási tényezők:
vezérelt áram: 1,8
földgáz, olaj: 1,0
szén: 0,95
tüzifa: 0,6
Ilyen módon, ha mondjuk a fajlagos nettó hőigény 200 kWh/nm/év:
vezérelt áram:
(200+4,4)*1*1,8= 368
olajkályha:
(200+15)*1,9*1 = 409, azaz az olajkályha borzasztóra (53%) feltételezett hatásfokával agyoncsapják a kedvezőbb primerenergia-átváltási arányát. A valósághoz közelebb álló 70%-os hatásfokkal már 307-re, azaz a villanykályha 368-a alá lehet vinni a lakást, azaz elvileg elképzelhető, hogy kedvezőbb kategóriába lehet soroltatni egy lakást azzal, hogy ha áttérünk a jövedéki adó miatt jóval nagyobb rezsijű HTO-fűtésre. És nincsen ebben semmi trükk, a vevő megkaphatja az amúgy is eladhatatlan olajkályhákat… Csak annyit akartam ezzel demonstrálni, hogy EGY KEDVEZŐBB BESOROLÁSÚ LAKÁS REZSIJE MAGSASBB LEHET A GYENGÉBBEN BESOROLTNÁL, mert „primer energiát” nem árulnak. Árulnak vezérelt áramot meg HTO-t.

Egyébként a kérdések közül kihagytam egyet, ami annyira alapvető, hogy legyen ez a
Nulladik kérdés: Mi az a „primer energia”?
Az átvett EU-ajánlás preambuluma a szén-dioxid kibocsátást emlegeti, de ahhoz nem lehet köze. A szén ugyanis 0,95-ös szorzóval váltódik át primer energiára, a gáz 1-es szorzóval. Holott CH4 a metán, 33% szén-dioxid van az égéstermékében, a szénében meg 100%. (Égéshőre vetíte is kevesebb mint a fele)
Nem felel meg a fűtőanyagok árkülönbségének sem.
A tüzifa miért pont 0,6? Valamennyi energia kell az erdőgazdálkodás, kitermelés, feldolgozás, szállításhoz, de ennyi?? Szóval nem értem hogy egyáltalán mi is az a „primer energia”, aminek a fogyasztását optimalizálni kell valamilyen különös okból.
Két logikus helyettesítő kínálkozik, az egyik a pénz (az a jobb lakás, ahol a Ft/nm/év energiaköltség kisebb, ezt mindenki megértené…), a másik pedig a szén-dioxid kibocsátás, azaz hogy mennyire terheljük a környezetet.

A harmadik kérdésre (a tanusítvány nem arról szól, hogy a lakás milyen, hanem hogy minél NEM ROSSZABB):

>A számitási mód hagy némi egyéni mérlegelési módot, de ez csak akkor válik jelentőssé, ha pont határon mozog a besorolás, ami nyilván mindig óvatossága kell, hogy intsen minden vásárlót

-Szerintem az eltérések ennél jóval nagyobbak. Kitalálok egy sztorit rá. Volt egyszer egy ember, vásárolt egy kis sorházi lakást, amit hőszigetelt, felújított. Mivel a kis lakásba fajlagosan drága a gázt bevezetni (ugyanúgy gázterv, ésatöbbi engedélyek) ezért úgy döntött hogy a fűtést két Iris (Edilkamin) pelletkályhával oldja meg. Hatásfok gyári katalógus szerint 80%, elektromos fogyasztás 250W/h, teljesítmény 2 és 5,6kW között szabályozható manuálisan.
Emberünk más városba költözik, ezért értékesíti lakását, így törvénytisztelő ember lévén elmegy energetikai tanúsítványt készíttetni. Nem akar sokat költeni, ezért egy olcsó céghez megy, akik azt ígérik, hogy ha visz minden általuk kért papírt, akkor egy órán belül és pár tízezer forintért megkapja. (Ja, csak ki kell tölteni egy Excel-táblát) Persze aláírja, hogy a valótlan adatközlésből eredő tévedések következményeiért nem a tanúsító céget, hanem őt terheli a felelősség, stb. Mivel egyszerűsített számítási módszer szerint dolgozik a cég (naná, ennyi pénzért nem jár két órai munkánál több, gondolják…) ez ugye „egyedi fűtés kályhával”, 1,9-es teljesítménytényező, segédenergiára meg pesszimális becslésként abból indul ki, hogy a legkisebb fokozaton járatva a kályhát mennyi idő alatt tudná megtermelni a két kályha a lakás hőigényét, azt szorozza a 250W-os fogyasztással. Így kijön mondjuk a követelményhez képest 152%-os primer energia igény, ami „átlagos, F” minősítés. Felajánlja ugyan, hogy X pénzért valószínűleg jobbat is ki tudna hozni részletes számítással, mivel a határ közelében van, de a vevő nem kéri.
A lakás vevője később eladóvá válik, mert a gyerekek érkezése miatt kinövi. Az egyik ígéretes vevőjelölt egy nyugdíjas német asszony, aki örült a hőszigetelésnek, de azt mondta, ő csak az energiapasszusban bízik. „Energiepass”, így mondta, mire emberünknek derengett, hogy kapott ő valamit az eladótól, de azt nem szívesen mutogatná. Mivel talpraesett ember, ezért két hétre ígérte. Először „van egy F-es tanúsítványom, mennyiért lehetne ebből legalább C-set csinálni?” kérdéssel hívogatott néhány auditort. Az első kijelentette, hogy ez lehetetlen, a második viccesen: „hát az belekerülne pár millióba, de jöjjön be az irodámba az épület műszaki dokumentációjával, megnézzük”. A régi passzust tanulmányozva rögtön látta, hogy határon van, de mivel nem ellensége magának, azt mondta: hát így ránézésre lehet hogy mégsem kell milliókat költeni hőszigetelésre. E-be simán át lehet tenni, ahhoz csak ügyesebben kell számolni, mondjuk három óra, bruttó 17eFt/ó áron vállanánk. D-be csak akkor lehetne tenni, ha úgynevezett részletes számítási módszert használunk, de ehhez ki kellene menni a helyszínre pár kollegának. Semmi felfordulás persze, egy lézeres távolságmérővel ellenőriznék a méreteket meg egy infrahőmérővel U-kat mérnének a hőhidakon, ezután szinte biztos, hogy D-be tudnánk tenni, de ha még egy szoláris nyereség számítást is szeretne, mert látom vannak déli ablakok, akkor a C sem elérhetetlen.
Némi alkudozás után (350eFt->240eFt, egy hetes határidő, német fordítással), emberünk örült, és joggal, mert végül a német néni kifizette az árat, amibe a 240eFt-ot is beépítette.
A C már úgy elérhető volt, hogy a kályha katalógusadata szerinti 80%-os hatásfokkal, azaz 1,25-ös teljesítménytényezővel számolt az 1,9 helyett. (152-ről 100-ra csökkent a primer energia igény.) Aztán a segédenergiát úgy számolta, hogy a kandallók a legmagasabb teljesítményen működtetve mennyi idő alatt termelik meg a szükséges energiát: csaknem harmada mint az F-es számításban volt, ezzel már megbízhatóan benne volt a C kategóriában. De mivel szoláris nyereség is lesz, ezért kicsit megnövelte a segédenergia-igényt, hogy ne lehessen belekötni. A szoláris nyereséggel pedig sikerült volna még a B-be is átmenni. (Nem tette, egyrészt ott már határon lett volna, másrészt a javaslathoz beírta, hogy „az ablakkáváknál lévő hőhidak megszüntetésével B kategória is elérhető”, hátha akkor a néni majd megrendeli azt egy érdekeltségében álló cégtől.
No ennyi a „tanmese” a lakásról, ami egyszerre F és C osztályú, mindkettő jogszerűen. Hogy a sztori mennyire életszerű, azt mindenki döntse el maga, nyilván vannak auditorok, akik nem küldenek ki két gyakornokot helyszíni szemlézni fölöslegesen, csak a számla lélektani megindoklása miatt.

Nem, azért is helyesbítettem a végén. Csak azt tudom, hogy minden olyan szakmában, ahol az ügyfél szemszögéből a szolgáltató érthetetlen ezoterikus dolgokat csinál (tévészerelők, homeopata orvosok, autó chiptuningolók, stb.) sikereket lehet elérni „machiavellista” viselkedéssel, azaz a legfontosabb, hogy az ügyfél megelégedve és persze szegényebben távozzon, ez még annál is fontosabb hogy az ügyfél tényleges érdekét képviseljük. És az „evolúció” valahogy mindig ki is termeli ezeket az embereket. Szóval szerintem nem rosszabbak az épületgépészek, mint a magyar átlag, de köztük is vannak olyanok, akik a maguk érdekeit az ügyfél érdekei elé helyezik.
Például ezen az oldalon:
https://www.aquapol.hu/muk_elv.html
dr. Orbán József, a Pollack anyagtan tanszékének feje olyan blődségeket állít, hogy igen kicsi a valószínűsége hogy ilyen minimális természettudományi tudással tanszékvezető legyen. Inkább csak el akar adni valamit… Szóval a mérnökök sem jobbak mint a nagy magyar átlag. Amit tenni lehet, az csak annyi, hogy a lehetőségekhez képest mérsékeljük az „ezotériát”, pl. szóljon csak simán a kevéssé vitatható fűtési energiaigényről a tanúsítvány. Így kevesebb tere marad a machiavellistáknak.
>A másik észrevétel, hogy a felelősséget a tanúsító viseli és nem a tulajdonos és ez a felelősség viszakereshetően 10 évig fennáll.
-Jó, de ilyenkor a sztenderd válasz az, hogy „de akkor úgy volt”, és mutogathat egymásra az auditor és a volt tulajdonos. A jól számolással meg az a gond, hogy a törvény nem egyértelmű, nem elég részletes a gépészet részben. Pl. az előbbi eset, hogy miképpen vegye figyelembe a pelletkályhánál a segédenergiát, mikor az egyszerűsített módszer csak a kazános fűtésnél ad hozzá támpontot. Vagy a „használati arány” helyes megállapítása, ha több hőtermelő van, de ezek együttesen túltermelnének, pl. kandalló és központi fűtés önmagában is fedezi a hőigényt, akkor az ügyfélbarát megoldás az, hogy a kedvezőbb kandallófűtéssel számolok csak, de ez nincs lerögzítve a törvénybe, hogy akkor ilyenkor mi a teendő. (Egy kétkeresős családban inkább az az életszerű, ha csak hétvégi kandalló-használattal számol az auditor) Amíg nincs részletes – kvázi algoritmikus – törvény, addig nincs mi alapján azt mondani egy számításról, hogy „rossz”.

Ja, még annyit, hogy az előző „tanmesében” megfeletkeztem a HMV-előállítás energiaigényéről, és – mivel a villanybojler kevéssé tág halmaz, mint a „kályha” -, az egyszerűsített és a részletes számítás nem tér érdemben ott. Így összegészében az a reális inkább, hogy E-t átugorva F-ből D-be kerülne.

„ahol a Ft/nm/év energiaköltség kisebb, ezt mindenki megértené…),”….
Ezt nem akarják egyesek , a közérthetőséget

„A skandináv országban a lakóházak átlagos fajlagos energiafogyasztása jelenleg meghaladja a négyzetméterenkénti 100 kilowattórát, de a tervek szerint tíz év múlva a norma 25, míg 15 év múlva 15 kWh lesz, vagyis csak „passzív” házak épülnek.”….
Ez egy NSZ cikk a „Dánok benttartják a meleget” cimmel.
Lehet tagadni, hogy nincs fajlagos érték, érdekes használják mások is.

Igaz a cikk is csúsztat egy kicsi amikor azt monja, hogy 100 kWórát meghaladja, de mennyivel ???
Mint ahogy az átlag is mindig csak egy szám. Viszont lehet olyant mondani, hogy az átlag x és y között van, de ha az túl tág értelmetlen.
Pl. Mo.-on az átlagos életkor egy szám – mondjuk 76 év. Vagy az átlagos életkor valahol 73 és 79 között van elfogadható. De M.- on az átlagos életkor 40 – 80 év, na ezzel nem lehet kezdeni semmit.
De a lakásoknál mikor valaki azt mondja ” nálunk a lakások „átlagos” energia felhasználása 320 -410 kWóra/m2évente, hát ez is tág pongyola megközelítés.
Más véleményem szerint az az átlag meg ez alatt van jóval. Azért nem ennyire rosszak a hatzai épületek. Igaz a ” passziv háztól 15 kW/m2… nagyon messzi van (véleményem szerint az eleve hüjeség csak különcök részére való.
Mellesleg nem forintot adtam meg. Igaz a pontos fogyasztás ELŐRE nem adható meg, de utólag megállapítható és még fizetni sem kell érte
Ennyi !

Zöldszem és Csavarhúzós hozzászólásai nagyon tetszenek, mondhatni egyetértek vele. Ezzel párhuzamosan igen gyanúsnak találom a házigazda Koós Miklós feltűnő hallgatagságát a tanusítás költségvonzataival kapcsolatban (ami egyben arra is utal, hogy Csavarhúzós árcéduláit reálisnak tartja). Ezzel a fajta hallgatagsággal valóban olyankor szoktunk találkozni, mikor valami fölöslegeset nagyon el akarnak nekünk drágán adni (tehát szinte állandóan).
Másrészről minimum köszönet illeti a házigazdát ezért a remek honlapért. Köszönöm.

Alaptörténet:
Egy matematikust, egy fizikust és egy mérnököt megbíznak, hogy határozzák meg egy piros pöttyös labda térfogatát. A matematikus leméri a labda átmérőjét, térfogatot számít. A fizikus belenyomja egy mérőedénybe és leolvassa a kiszorított folyadék súlyát. A mérnök kikeresi a piros pöttyös labda katalógusból a kért adatot.

Szerintem a lehető legkevesebb számítást igénylő módszert kéne alkalmazni. A legtöbb ház/lakás nem szerepel olyan katalógusokban, melyben az energiatanúsvány értéke szerepel, de a legtöbben mérik és fizetik az energiafogyasztást valamilyen módon, amiről feltételezem, hogy a szolgáltatóknál évekig nyomot hagy.

Szerintem legjobb lenne régebbi házaknál (ahol ez megoldható), megállapítani a ház besorolását mondjuk kb. 2-3 évre visszamenőleges közüzemi befizetések, esetleg meteorológiai adatok és piaci energiaármozgások segítségével. Optimális esetben ezt a szolgáltatók adatbázisának lekérdezésével – majd egy kis matek – meg lehet csinálni. Valószínűleg egy ilyen számítást az egyes közüzemi szolgáltatók területére egyszerre lehetne elvégezni, így olcsóbb – talán még jobb eredményt adó is – lenne, mint az aprólékos, elméleti részletekben elvesző, a valóság és a modell közti különbségen csúszkáló számolgatás.
Nyilván az energiafogyasztásból számított értéket sokminden torzíthatja, de ha én átlagfogyasztó vagyok, nem égetek cserépedényeket, vagy készítek acélszobrokat ívhegesztővel hobbiként otthon, akkor nekem az előbb részletezett legegyszerűbb számítási mód is megfelel. Arról nem is beszélve, hogy a tanúsításnál alkalmazott számítási módszerekben rengeteg hibalehetőség van, ahhoz képest, minha egyszerűen lemérnénk az energiafogyasztást. (táblázatok alapján, a különféle eszközök névleges paramétereivel, a hőátadás lépéseinek sokaságával; de ezt Csavarhúzós sokkal hitelesebben megfogalmazta).
Szerencsére(/sajnos) nem adok vagy veszek ingatlant… még. Viszont, ha egyszer venni fogok, nem szeretném, hogy addigra beépüljenek az árakba ezeknek a felméréseknek a horribilis költségei.

Mi a helyzet azokkal az épületekkel, ahol a hőszigetelés csak „papíron” létezik, vagy nem egyezik a terveken (és számlákon) szereplővel???

Csak egy-két megfelelő helyen lévő ismerős (vagy ismerős ismerőse) meg némi aprópénz és a lakáshitelből még bútorokra is jut…

1 példa: Homlokzati hőszigetelésként „papíron” 6cm EPS, a gyakorlatban 4cm EPS épült be… Padlónál és födémnél is „spóroltak”, csak ott nem tudok konkrét értékeket. Ha itt a terveken szereplő szigetelést veszik alapul a tanusítvány készítésekor, akkor az a tanusítvány nem ér semmit…

Végigolvastam a hozzászólásokat, nagyon tetszett!
Tény, hogy régi lakásokat felmérni és megállapítani a szerkezetek fajtáját nagyon nehéz. Új lakásnál szintén nehéz, hiszen nem biztos, hogy a terven lévő szigetelést be is építik pl. a padlószerkezetbe, födém rétegeibe, stb.
Sokan a hőszigetelést amugy is felesleges dolognak tartják vagy csak a falazatot értik alatta.

Ez az egész tanúsítás egy teljesen felesleges marhaság szerintem. Egyrészt mert biztosan helye lesz benne a korrupciónak, másrészt mert ahogy Koós Úr is írja, erősen használatfüggő az energiafogyasztás.

Példa: Megveszek egy valamilyen kategóriájú házat, és azt mondják, hogy x kWh/m2-nél nem lesz több a fogyasztásom. Átlagosan élek, és 15%al magasabb fogyasztásom van, mint amit mondtak. Kihez fordulhatok? Kezdjek el pereskedni? És ha kiderül, hogy csak én tévedtem a kWh-k és a MJ-ok világában? Mivel tudom bizonyítani, hogy „átlagosan” használom a lakást, és pl. nem szellőztetek túl sokat? Ki fogja fizetni az új ellenőrző számítás költségeit? A tanúsítást végző cég azt állítja, hogy ők a tulajdonos által megadott adatok alapján számoltak, akkor ki a felelős?
És ha be is bizonyosodik, ki fizeti meg a költségeimet? Hogy hajthatom be? Ki fizeti meg azt az árkülönbözetet, amit egy jobb kategóriájú házért fizettem?
És még rengeteg kérdés felmerülhet és rengeteg utánajárás stb. lesz a vége annak, hogy bizonyítsam, rosszul mérték fel a házamat.

És ez a sok probléma csak azért, mert valaki(k)nek érdekeltsége van abban, hogy magyarországon az összes lakást felmérjék, nem kis pénzért. Nevezhetjük egyfajta burkolt adónak is..

Ez kb ugyanolyan, mint autóknál az eredetiség-vizsgálat. Kíváncsi lennék, találtak-e akár egyetlen lopott autót is…

Butykai Gyula:
A tanusítvány nem arra szolgál, hogy konkrét fogyasztási értékeket megadjon, nem is ad meg olyat.
Arra jó, hogy AZONOS használatot feltételezve összehasonlíthassuk az 1 m2-re jutó energiaszükségletet.
Pl. egy 20%-al takarékosabb lakás ugyanolyan használat mellett kb. 20%-al alacsonyabb energiaszükségletet (és költségeket) jelent m2-enként.

Dehát ezekszerint én nettó alapterületre vetítve csak annyi információt kapok, hogy „A” osztályú, és azt nem, hogy ez mennyi kWh-t takar m2-enként?
Mert akkor még feleslegesebb ez az egész az emberek szempontjából, mint gondoltam.

„A+” és „A+” között óriási különbség lehet, kialakításból adódóan, azonos hasznos alapterületre vetítve.

Ha viszont azt is megkapom, hogy mennyi kWh lehet egy évre m2-enként, akkor a fentebb leírt kérdéseim újra feltenném, hogy elvárhatom-e, hogy átlagos használat mellett azok az értékek teljesűlnek is?

Saját leendő házunkra elvégeztem ezt az egyszerűsített számítást, követelményhez képest 50%-os eredménnyel, ami 106,79kWh/m2a a 212,336kWh/m2a-hoz viszonyítva. Ez ugye A+. Viszont emeletes formában ugynakkora nettó alapterületre sokkal kevesebb lenne a fajlagos hűlő felület, de a követelményérték is, így szintén A+ kategóriával és 50%-os eredménnyel sokkal kevesebb kWh/m2a is kijöhet négyzetméterenként.

Szóval ha az egész rendelkezésben valami értelmet keresnénk, akkor az annyi lenne, hogy tudjuk előre, milyen fűtésszámlával számoljunk leendő házunknál. Ha erre nem alkalmas, márpedig a korrupció meg egyebek miatt biztosan nem lesz az, teljesen felesleges pénzkidobások és átverések alapja lesz.

Persze nem kizárt, hogy csak én látom igy ezt a dolgot…

Azt szeretném kérdezni, hogy a lakás adás vételnél is kell-e tanusítványt készíteni?

Nem írnék lírát, mert régi a post, de az energiaszakértő kapcsán megint idejutottam, és elolvastam.

A szívhez szóló, mérnöki rész gyönyörű, ez milyen jó nekünk, mennyire segíti a ház eladást és vételt, mennyire jó az összehasonlításhoz, mennyire jó ahhoz, hogy az egyszeri Marcsi néni tudja: a háza pazarolja a hőt.

Na és akkor tessenek kilépni a könyv lapjai közül és tessenek nem túl megütni magukat amikor landolnak a kemény magyar valóságon.

Egyrészt ez, elnézést a francia akcentusért, de KURVA SOK PÉNZ az átlagembernek valamiért, amire semmi szüksége. Mint a fűthető párna: jaj de milyen jó, ha van, de ha nincs én pénzt nem adok érte. És akár dolgozik érte akár nem, a tisztelt tanúsítók ezen büdös sok pénzt keresnek, és gusztustalan, amikor valaki úgy kap sok sok munkát és pénzt hogy másokat az állam kötelez, hogy őt dolgoztassák, de főleg fizessék. Akkor legyen kötelező legalább 50 oldalas weblapot csináltatni, mert a weblapkészítőknek is meg kell élniük, és kötelező legyen legalább 15 tő muskátli minden ablakba, mert a virágkertészeknek is rossz, akarom monani nem, hanem mert az esztétikai értéke a háznak nő tőle. Na ez egy.

A másik, hogy magyarországon vagyunk. Ha van egy raklapből összerakott, mintegy 800%-os enegrianemhatékony házam, de van pénzem, akkor fogok róla mutatni AAA++++ tanúsítványt, mert lefizetek valakit, aki megcsinálja. Behunyt szemmel találok százat, borítékolom.

A másik oldala az éremnek meg az lesz, hogy jön Doktor Gerenda Géza tanúsító, ránéz a házra, beüti a gépbe az 5 számot és 8 másodperc múlva közli hogy háááát sajnos Mari néni ez a ház Q– minősítésű… de ez a szép arany állóóra nekem tetszik, beszélgessünk még a számokról?

Persze a jelenlevők mindig becsületesek, van amúgy is munkájuk és minden megrendelőjük önszántából rendel és nem állami kényszerre, és van annyi tartaléka hogy ezt megtegye. De a nem jelenevők nagy része nem ilyen, nekik jól jön az emberekből kikényszerített pénz, a „megrendelőiknek” NEM kell a tanúsítvány semmire, és nincs rá pénzük.

Azt mondanám, hogy igen, jó ötlet a tanúsítvány, piacgazdaság van, aki akar ilyet csinálni, ennyiért, így, az csináljon. Lehessen. És nézzünk rá 5 év múlva, hogy ki az a 6 ember, aki csináltatott ilyet, és miért nem. És akkor el lehetne gondolkodni azon, hogy miért nincs értelme. Itt, most, így.

Welcome to the Real World.
— Morpheus

Kedves Miklós,

Kérem szépen, hogy tegeződjünk, hiszen az életedet osztod itt meg velünk, és már sokan jól ismerünk, még ha nem is szólunk be rendszeresen. („egy olvasó” jeligére a kiadóba).

Nem ellened szóltam, nem tudom, hogy ki tanúsít, hogy te tanúsít(h)a(t)sz-e, nem kell védekezned a saját nevedben, csak ha mások nevében is szeretnél.

Tételesen és röviden:

– lehúzás: összegtől amúgy független (nekem erre 11eFt-om sincs egy lepukkant háznál, az új meg A vagy A+ lesz), de mivel nem mentem utána, erről a maximumról nem tudtam. Ha adsz valami hivatkozást akár törvényre, megkönnyíted az utánanézést. Azt gyanítanám, hogy a munkát ki kellene fizetni annak, aki dolgozik, és hogy a 150e mínusz 11e különbségét valakinek ki kell fizetni, gondolom az „adófizető állampolgároknak”, ami egy elvont fogalom ugye. De lehúzás az, amiért fizetni -kell-, miközben nincs rá szüksége annak, aki kifizeti.

Tekintsünk el attól, hogy mi a JÓ MÁSOKNAK. Én határozottan ellenzem a biztonsági övért bámilyen büntetés kiszabását, mivel ezzel csak önmagának árt az ember. Így ellenzem a kábítószer-üldözést is akkor, ha csak fogyasztja valaki, és nem okoz más kárt. Úgy gondolom: mindenki úgy hal meg, ahogy akar, nincs jogom másokat kötelezi arra, hogy jók, okosak, szépek legyenek, ha az amúgy engem nem érint, márpedig az, hogy valaki tudja, hogy a háza nem szigetel, az nem érint. A papírtól nem lesz jobb a ház, ahhoz pénz kell, méghozzá sok. Vagy kötelezzük a C feletti tulajdonosokat, hogy legalbb B-re fejlesszék fel? Ez érintene engem is, mármint hogy nekem jobb lenne tőle, ha mások szigetelnék a házaikat és nem szennyeznék a környezetemet, stb. Ezt kellene, szerinted?

– energiahatékonyság: semmi köze a tanúsításhoz. A tanúsítás egy papír előállítása, amit az illető köteles birtokolni és megőrizni (és bálydövély kifizetni). Semmi más ettől nem történik az esetek, hasracsapok, 90%-ban. Menj be a szupermarketbe és kérdezd meg, hogy hányan vesznek OLCSÓ, de C vagy F hatákonyságú hűtőt, légkondit, akármit. Ott a tanúsítvány rajta, de változtat valamit? Papír.

-a felsorolt tanúsítványokról is beszélhetünk. A zöld kártya CENSOREDt sem ér, itt és most elárulom neked. nulla, zéró, nix. adó. Az autó műszakija nagyrészt hasznos (kb 20%-a értelmetlen lenyúlás, és ha kifizeted a dupláját, akkor egy motor nélküli roncsot is levizsgáztatnak neked, tapasztaltam). Tégla, ablak, igen, szép, mint pl. a hőszigetelő, amiről hallottam, hogy ráfestik a piros csíkot néha, miközben a szilárdsága feleakkora és napon összemegy mint a mosott pamut. Még jó, hogy nem említetted az Öko meg Bio tanúsítványokat, mert akkor arról is mesélnem kellne, hogy micsoda hihetetlen pénzek mozognak a zsebek között.

– házat nem tanúsítják: ne keverjük a témát. új építésű háznál, ahol ismertek és tanúsítottak az anyagok, legyen tanúsítvány, hiszen a tégla, beton, minden tanúsított, nincs vele komolyabb munka, a papírokat egymás mellé kell tenni, és beütögetni a programba. (Mérnök vagyok, ne menjünk a részletekbe; ennél bonyolultabb és van vele munka, de nem irreális.) De itt most arról van szó, hogy a már megépült épületeket kell kötelezően tanúsítani, nem? Amik akármilyen anyagokból, akárhonnan, akárhogyan épültek. Akár platóról leesett dolgokból. És nem örül neki senki, ha az állam vagy csinovnyikjai kurkásznak a házban, legyen az födém-méregetés vagy a fiókok kiborogatása. Ez is egy tényező (nem mindenki akarja, hogy tudják, hogy mi van BENT a házban, és jó okkal, és megértem őket). Ezek az anyagok nincsenek tanúsítva, nincs róla papír, nem is léteznek. Ezt tanúsítani a legudvariasabban fogalmazva is erőltetett. (Avagy előkészület egy új adónemhez, ha erre esetleg eddig nem gondoltál volna. Gondolj, mert még a gödörben vagyunk.)

– autó: nem tudom, ugyanabban a világban élünk-e; nem sok autóm volt, és két dologban biztos vagyok:
1. mindenről volt papír, hogy ellenőrizték, 2. sok mindent fizikailag nem ellenőriztek, mert olyan nincs, hogy valaki ellenőriz egy csavart, ami nincs ott, vagy egy csövet, amin 5 centivel arrébb a bilincs, stb. Jó példa volt arra, hogy a tanúsítvány semmit sem számít. Ki vesz autót tanúsítvány papír alapján? Soha ilyen embert még nem láttam. Autót úgy vesz az ember, hogy próbálja kitalálni, hogy melyik gyártó rakta eddig össze úgy az autót, hogy lehet rá számítani, hogy amit most összerakott sem fog szétesni 2 éven belül. Tapasztalat, becslés, szemrevétel, megítélés. Papír, tanúsítvány…? Ilyenről még nem hallottam vételi szempontnak.

– nem kell azt mondani: nem kell, persze. De fordítva sem igaz: ha úgy teszünk, mintha minden rendben volna, attól még nem lesz. Én most építkezek, és van kapcsolatom hivatalokkal, tanúsítványokkal, (veszélyes) hulladéklapokkal, engedélyekkel, műbizonylatokkal, te is PONTOSAN tudod, nem hiszem, hogy szükséges részleteznem. Amit te képviselsz, az az elmélet. Amiről én beszélek, az a gyakorlat. Nem tudom a módszert, hogy lehetne a gyakorlaton javítani, de nem úgy, hogy behunyom a szemem és mormolom, hogy „minden szép, minden jó”. Sajnos.

Nézd, az én házamban lesz hőszigetelés, hőszivattyú, passzív hűtés, jó ablakok (ha rá nem megy addig a gatyám), ha lehet, próbálunk ciszternából vagy kútból locsolni, stb, tehát igyekszünk bent tartani, ami bent van, és megőrizni, ami kint (a pala veszélyes hulladéktárolóba ment, tudod mennyiért), és nem hiszem, hogy meg kellene győzni bármilyen energiahatékonysági trendről. Azzal sincs gondom, hogy a házam tanúsítsam, pláne ha 11eFt, mert ennél sokszor többet kifizettetnek velem hülyeségekre.

De azért megemlíteném az engedélyezéshez szükséges, kötelező energetikai számítást, amit annak tükrében kellett leadnom, hogy nem tudtam, hogy ki fogja a téglát, a szigetelést, az ablakot adni, hogy milyen ablak, fűtési módszer, fűtési rendszer, szellőzés lesz a házban, és még néhány adatot, szóval gyakorlatilag le kellett adni egy számítást, aminek 90%-a ismeretlen mennyiségeken alapult. Ezért fizetnem kellett, nyilván. Ennek szerinted mennyi értelme volt?

Ez ELVILEG jó dolog, de látod, a gyakorlatban semmi, de semmi értelme nem volt. Jó elmélet rosszul alkalmazva. Ez a régi házak energiatanúsítása, szerintem.

Sajnos nehéz a helyzeted, mert védened kell a szakmád becsületét egy olyan esetben, amikor ennek elméleti és gyakorlati oldal messze esik egymástól. Nehéz lehet, amikor a kollégáid is olvassák, és megkérdezik, hogy „te Mikikém, miért hagyod, hogy ilyenket írjanak megválaszolatlanul…?” De erre a részre ne válaszolj. 🙂

Nem mondtam, fontos: nagyon jó és hasznos a lapod, rengeteget tanultam belőle, rengeteg munkád van benne. Köszönjük szépen.

ps: de a saját házamat nem MEREM tervkritikára küldeni, már úgyis készül, és bizonyosan nem tökéletes. (és sok munkánk van benne.) ha kiváncsi vagy, szólj, de nem merem publikáltatni, maximum, ha kiderül, hogy tényleg tökéletes. 🙂

Kedves Kollégák!
Most tévedtem ide erre a lapra és bizony nagyon érdekes dolgokat olvasok. Energetikai szakértőként tanusítást végzek, illetve pályázatokhoz is „próbálok” energetikai szakvéleményt adni. Sok dologban igazat adok Nektek, de úgy gondolom, hogy a szakvélemény nem csak a fejlécből áll ahol a tanusító Á-t mond vagy B-t. Ez a hűtőszekrényen elfogadható a lakáson vagy a házon nem. Szerintem aki alaposan átolvas egy ilyen 10-12 oldalas dokumentumot abból azért sok minden kiderül az ingatlanról. Természetesen ha nincs terv vagy félrevezető az adat szolgáltatás akkor a legkorrektebb tanusító is kiadhat fals véleményt.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy gyengébb minősítés esetén a tanusítványban javaslatot is kell tenni a takarékosabb energia hasznosításra.
Tehát a jó tanúsítvány kicsit auditálás is egyben.
Egyébként érdekes és talán foglalkozni kellene azzal, hogy az auditálásról milyen kevés információ van itt a neten, és mindenki az ET-l foglalkozik

A Kályha Jellemzői…

A kályha napjainkban egyre népszerűbb fűtési eszköz. Az 1960-as, 70-es években sorra bontották le a hagyományos cserépkályhákat a lakásokban, és tértek át az akkor jelentősen olcsóbb gázfűtésre és radiátorok használatára. A gázárak emelkedésével és az …

Üdv. Családi házamra kértem néhány energetikai tanusítási ajánlatot, 75-120eFT közötti ajánlatokat kaptam. Eléggé kiverték nálam a biztosítékot, ennyiért inkább levizsgázom és adok saját magamnak tanusítást, meg néhány ezer érdeklődőnek. A hatályos jogszabályokat mindenesetre már figyelmesen átolvastam, kiváncsi vagyok a véleményedre az alábbiakról :
– meglevő épület, lakás eladása vagy bérbeadása esetén a tulajdonosnak be kell mutatnia a tanusítványt. Nem átadni a vevőnek, nem beadni a földhivatalban, hanem csak megmutatni ! Nekem még az is személyes adatom, hogy kivel csináltattam meg a tanusítvány, letakarom és megmutatom a tanusítványt oszt jónapot.
– az EU direktiva és a hatályos magyar jogszabály is lehetőséget ad meglevő épületnél a közmű számlák és a rendelkezésre álló rajzok alapján becslési eljárás alkalmazására. Mivel a tanusítvány az előző pont szerint kizárólag a tulajdonos számára készül, ő leskicceli a házát (ez lesz a rendelkezésre álló rajz), átadja az előző évi közmű számlákat és meg lehet becsülni a tanusítványt.

[re=81764]Péter (Sopronban születtem)[/re]:
A tanúsítói ajánlatokról nem tudok nyilatkozni, a házat kéne ismerni hozzá…
Tartok tőle, hogy akad a tanúsítók között is olyan, aki kiváló cukrász, vagy növénynemesítő, de sem az energetikai-, sem az építési ismeretekben nem mélyült el ezideig, és csak azért magolt be néhány szabályt, hogy a saját házán spóroljon tízezer forintot. Egészségére! Sopronban született Péter tanúsítói bizonyítványa sem lesz különb, mint az általa készített minősítések.
Néhány helyreigazítás: ha egy évnél hosszabb időre, tartós bérletbe ad ingatlant, a tulajnak valóban csak be kell mutatnia az épületenergetikai tanúsítványt, viszont, ha eladja, a tanúsítványt át kell adnia a vevőnek. Valóban nem kerül be a Földhivatalba (egyelőre) a tanúsítvány, de a tanúsító elektronikus úton beküldi azt egy központi adattárba,ahol az érintettek bármikor ellenőrizhetik, megtekinthetik.
A hatályos rendeletek engedélyezik a közműszámlák alapján való tanúsítást, de ez csak „pótkötél”, a szakemberek kerülik alkalmazását, mert a fogyasztás sokkal inkább a lakó szokásairól, mint az épület jellemzőiről szól.
Ha a tulaj tudja, hogy mit és hogyan „skicceljen” le, ismeri az építész rajzok világát, nyerhet némi pénzt is: eredeti tervek hiányában nem kell felméretnie az épületet egy szakemberrel. Ja, és az ember azt takargatja, amit szégyell!

[re=81771]tanúsító[/re]: A 176/2008 kormányrendelet 5.par.b.pontját ide másolom : b) az 1. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján
kell elvégezni. Tehát meglevő épületnél a mért energiafogyasztásból kell (nem csak lehet hanem kell) elvégezni. Az EU direktivában ugyanez van. Persze ez sem tökéletes, annyira, amennyire a számítási módszer, amely tele van közelítésekkel, feltételezésekkel,szubjektív elemekkel. Soproni lakásom és budai családi házam energetikai besorolását mindkét módszerrel megcsináltam, ugyanazon eredmények születtek. A tanusítvány kiállításáért 10eFT-ot tartok elfogadhatónak, nem 120eft-t.