Az OTÉK 50-57. §-ai szerinti követelményérték meghatározás a korábban már bemutatott tervezési program kötelező része. A követelményértékeket szabványok, jogszabályok, előírások és persze a megrendelők határozzák meg. Ebben nyújt segítséget a most közkinccsé tett táblázat.   a táblázat letöltése     Lakóház építtetőknek a tervezési programról  

A válasz egy szóban is meg lehet adni – MINDIG! A címbeli kérdés mégis azért jogos, mert mind az építtetők, mind az építész tervezők nem tudják értelmezni a kialakult helyzetet. A következőkben megpróbálom rendszerezni és értelmezni a feltételeket. A szakági tervezőkkel kapcsolatban kialakult két kérdés összekeverése – mikor kell szakági tervező közreműködése, ill. mikor kell […]

Segédlet a Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata által kiadott anyaga alapján készült. A segédlet célja az építész tervező támogatása abban, hogy az építtető felé a tájékoztatási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A szerző véleménye, hogy a gazdaságos és megfelelő minőségű tervezés-kivitelezés érdekében szükséges a szakági tervezők közreműködése, így jelen esetben a geotechnikai tervező/szakértő és a tartószerkezeti […]

A tervezési program viszonylag új intézmény az építészeti tervezési gyakorlatban. Ezt jól jelzi az is, hogy általában az építtetők nem ismerik, de a tervezők jelentős részének is téves fogalma van róla. Egyik ilyen tévedés, hogy sok tervező azt gondolja, a tervezési programot az építtető készíti, amiben leírja az elképzeléseit. A másik ennek lényegében az ellentéte, […]

Tagadhatatlan tény, hogy a környezettudatosság az építészeti tervezés egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb szempontja. Hivatkozva az energiahatékonyságra, környezetszennyezésre, stb. számtalan megoldás, javaslat kerül az építtetők és a tervezők elé. A receptszerűen ömlesztett információhalmazban egyre nehezebb eligazodni, nem könnyű eldönteni, hogy szűk üzleti érdeket szolgáló propagandával, vagy jószándékú tudatlansággal, vagy valóban hasznos megoldással van dolgunk. […]

    (Ez az írás egy sorozat 3. része, aki nem olvasta az előző fejezeteket (itt és itt), annak javaslom azokat is, így értelmezhető egységesen ez a rész.) Bevezetés Szándékom szerint a sorozat ezen része a szövetszerkezetes házak statikájáról szólt volna, de az előző írás kapcsán feltett kérdések és egy véletlen egybeesés miatt úgy döntöttem, […]

Polisztirol zsalus rendszer Ez az írás többek között arról szól, hogy esetleg segítsen leendő építkezőknek eligazodni a szerkezeti rendszerek között. Ezért kénytelen vagyok azzal is foglalkozni, hogy a polisztirol zsalus rendszert milyen „statikai” érvekkel próbálják eladni. Ennek egyik jellemző példája az alábbi táblázat, amivel azt próbálják bizonyítani, hogy ez az építési mód mennyivel teherbíróbb, mint […]

Hűséges olvasónkat, kollégánkat nem kell már bemutatnunk, Huszti István írta a Várostervezési szempont-e a futás? című, kétrészes cikket a futás és a városrendezés összefüggéseiről. Most pedig egy cikksorozatot írt a különféle (részben már el is feledett) építési technológiákról. Elsőként a szövetszerkezetes építési módról lesz szó. Egy nem építész osztályellenség jegyzetei Mint kezdő építész egy olyan […]

Annak érzékeltetésére, hogy mit jelenthet a tervezésnél a futás szempontjának figyelembevétele tettem egy sétát GPS-szel és fényképezőgéppel felszerelkezve a Papp László Budapest Sportaréna (továbbiakban „kavics”) körül. Pontosabban a példa kapcsán az a helyes szóhasználat, hogy mit jelenthetett volna. Mielőtt elkezdeném a séta ismertetését szólnék néhány szót a kavicsról. A szakmai olvasók bizonyára tudják, de remélem […]

a fotó forrása A futásról Ahhoz, hogy a címben feltett kérdés jogosságát bizonyítsam bevezetésként ejtenék néhány szót a futásról. Azt gondolná az ember, hogy a futás szó mindenkinek egyértelműen ugyanazt jelenti, pedig szerintem nagyon sok értelmezése lehet és van is. Számomra – mint amatőr futónak – elsősorban egy filozófia, egy lehetőség a környezetemmel egy más […]